Keresés EN

Ez is érdekelheti

Gasztró Budapest

Ellopták Bernátot, a Rengeteg RomKafé főmackóját

Ismeretlenek elrabolták a több száz plüssmackójáról és kiváló forró csokijairól híres Rengeteg RomKafé főmedvéjét.

Budapest

Nőnapi adománygyűjtés Józsefvárosban – Higiéniai eszközökkel segíthetjük a rászorulókat

Adománygyűjtést szervez a Józsefvárosi Önkormányzat nőnap alkalmából, március 5-ig több helyszínen adhatunk le higiéniai cikkeket.

Budapest

Hőhullám a IV. kerületben – Miért mindig Újpesten dől meg a melegrekord?

Az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a melegrekordok, sok közülük Újpesten. Ez a kerület lenne a város legmelegebb helye?

budapest

Ilyen volt az 1971-es nagy budapesti patkánymentesítés

Mi már nem ismertük azokat az időket, amikor még a csinosabb környékek lépcsőházaiban sem volt ritka vendég egy-egy jókora csupasz farkú patkány. Ennek a korszaknak az 1971-es nagy – a korszakban ritkaságszámba menően átfogó – patkánymentesítés véget vetett. Reméljük, hogy örökre.

Nagyszüleim kisgyerekként még a 80-as években is ijesztgettek az egykor a pincében élő patkányokkal, a társasházban élő lakóközösség pedig gondosan ügyelt arra, hogy a pinceablakokat erős vasháló fedje, és az ajtók zárva legyenek. Élénken élt bennük azoknak a betolakodóknak az emléke, amikkel egykor a lépcsőházban, sőt a kertvárosias környék utcáin is nemegyszer találkoztak. Nevetséges lenne az akkori állapotról valamiféle infernális képet festeni, ám számtalan városi legenda keringett arról, hogy egy-egy sarokba szorított rágcsáló megharapta a gyanútlan lakókat, ráadásul egy-egy patkány évente akár 12 kiló élelmiszert is elfogyasztott.

Ha tekintetbe vesszük, hogy a 60-as évek végére a városban több mint 2 millió ilyen rágcsáló élt, vagyis nagyjából annyi, mint ahány lakos, el tudjuk képzelni az általuk okozott kár mértékét. Az anyagi kár mellett a rágcsálók többféle betegségért is felelősek lehetnek, bár a pestis terjedésével kapcsolatba hozott házi patkányokat a XVIII. században kiszorították a most is ismert nagyobb vándorpatkányok. Ezek a rágcsálók nemcsak 20-25 centis testhosszal büszkélkedhetnek, de igen szaporák is, egy-egy nőstény akár háromszor is ellik, 6-16 utódot hozva a világra.

Azért, hogy a kellemetlen rágcsálók velünk élnek, mi magunk is felelősek vagyunk. 

Azért, hogy a kellemetlen rágcsálók velünk élnek, mi magunk is felelősek vagyunk. 

A szapora és intelligens vándorpatkányok remekül alkalmazkodnak a körülményekhez, és bár a természetben télen nem fialnak, városi körülmények között a melegebb pincékben, csatornákban tulajdonképpen nincs különbség számukra a téli és a nyári időszak között. A patkányok természetes ellenségei, a menyétek és a kígyók egyébként nem alkalmazkodnak ennyire jól a városi körülményekhez, ami szintén az ő malmukra hajtja a vizet, tanulékonyságuk, intelligenciájuk miatt ráadásul csapdázásuk sem egyszerű.

Az 1971-es, átfogó patkánymentesítés

Az Index korábbi cikke részletesen beszámol a főváros 1971-es, átfogó patkánymentesítéséről, ami mindenképp egyedülállónak számított a korszakban. A mentesítés szó kifejezte, hogy nem egyszerű irtásról van szó, hanem átfogó akcióról, amelynek célja, hogy végleg száműzze ezeket az állatokat a városból. Bár a kellemetlen rágcsálókat korábban is irtották, ez elsősorban a lakóközösségek, bérlők feladata volt, így ilyen átfogó akcióra addig még nem volt példa. A mentesítés költségeibe egyébként a városlakóknak is be kellett szállniuk, bár a legjelentősebb részt az ipari létesítmények és a közintézmények állták. A mentesítésre 1969-ben írtak ki pályázatot, amit a Bábolnai Állami Gazdaság nyert meg. (Egészen 2019-ig ez a cég, illetve jogutódjai tartották patkánymentesen a várost, majd közel 5 éven át az RNBH Konzorcium végezte a munkát, idéntől azonban ismét a Bábolna Bio a patkánymentesség felelőse.)

Körzetről körzetre haladva tisztították meg Budapestet, először Budát és a Duna szigeteit, majd 1972-ben Pestet is. A leginkább fertőzött gócpontokon és a rágcsálók fővárosba vezető útvonalain a mentesítés után is csalétekkel feltöltött irtóládákat hagytak, hogy a helyzet ne ismétlődhessen meg, és az akciót 1973-ban fenntartási céllal megismételték. A siker után a főváros fellélegzett, bár a mindig elégedetlen budapestiek egy darabig még panaszkodtak a fel nem használt mérgek begyűjtésének megoldatlansága miatt.

Az akcióban újfajta, korszerű irtószert használtak, a Bayer gyár Racumin nevű, „rendkívül ízletes” mérgét, amiből állítólag mintegy 1700 tonna fogyott, a mentesítésben pedig 112 fő és 20 gépjármű vett részt. Az akció sikerét, jelentőségét mutatja, hogy 1973-ban Budapesten nemzetközi konferenciát is rendeztek a témában, és a WHO is példaértékűnek nevezte az eredményeket. A patkánymentesség fenntartása később is egyedülálló módon, már 1978-ban számítógépes adatfeldolgozás segítségével történt, itt a rágcsálók legismertebb megjelenési helyeire, például pályaudvarok és kamionparkolók ellenőrzésére fordítottak kiemelt figyelmet.

Az 1971-es akciónak köszönhetően a helyzet Budapesten azóta is jónak mondható, a rágcsálók száma elenyésző. Noha 2018 környékén az építkezések növekvő száma és az irtás nehézségei miatt növekedni kezdett a patkánypopuláció, ma már újra egyre kevesebb a kellemetlen rágcsáló a fővárosban. Ha mégis észlelnénk jelenlétüket, itt tudunk bejelentést tenni.

Források:


PestBuda.hu

Index.hu
Patay László: Patkányok a fácántelepen, Nimród, 1981. július 10.
Az ÉT kérdezi: Visszatérnek a patkányok? , Élet és Tudomány, 1991. július 26.
3 perc: Házfelügyelő, Tükör, 1973. május 8.
Munkához láttak a fővárosban a bábolnai patkányirtók, Dolgozók Lapja, 1971. augusztus 14.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Budapest

Budapest és a bűvös 7-es szám

Rejtélyes oknál fogva a 7-es számot misztikus titokzatosság lengi körül. Ezért megnéztük, mi az, ami kötődik vagy kötődött ehhez a számhoz Budapesten.

Budapest

Teljesen átépíthetik a Clark Ádám teret

Bár úgy tűnt, a Lánchíd rekonstrukciójával sok változáson esett át maga a tér is, teljes felújításáról most írtak alá szándéknyilatkozatot

Neked ajánlott

A