Hol épült fel Budapest első panelháza? A Keleti vagy a Nyugati pályaudvar készült el hamarabb? Mikor adták át a 4-es metrót, amiről azt gondoltuk, hogy sosem lesz kész? Összegyűjtöttünk még 30 fontos pillanatot a 150 éves főváros életéből, a létrejöttétől kezdve az utolsó magyar király megkoronázásán át egészen az első felhőkarcoló átadásáig.
1/30
2022 – Budapest első felhőkarcolója
2022 decemberében adták át Budapest első felhőkarcolóját, aminek megépülését éles viták övezték, mégis mindenki kíváncsian várta, milyen lesz a végeredmény. Elvégre nem mindennap épül 143 méteres épület a fővárosban, ráadásul egy világhíres építésziroda, a Foster + Partners tervezte.
2/30
2021 – 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus után 2021. szeptemberében ismét Budapest adott otthont a római katolikus egyház világméretű eseménysorozatának, amelynek szentmiséjén Ferenc pápa is részt vett. Az egyhetes rendezvényen a katolikus egyház tanítása szerint az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdetik és ünneplik.
3/30
2021 – UEFA labdarúgó-Európa-bajnokság
11 városban rendezték meg a legutóbbi UEFA labdarúgó-Európa-bajnokságot, így Budapesten is volt 3 csoportmérkőzés, valamint egy nyolcaddöntő.
4/30
2014 – Az M4-es metró átadása
Ez a metróvonal volt az, amiről azt hittük, sosem készül el: ígéretek, kampányszövegek, halasztások társultak hozzá, míg sokunkban gyerekként valami megfoghatatlan titok és legenda épült köré, éppen ezért volt hatalmas pillanat, amikor az elkészült vonalat és az állomásokat 2014-ben átadták. A végeredmény pedig kortárs építészetünk egyik legmenőbb beruházása lett.
5/30
2003 – Átadják az A38 Hajót
Egyik kedvenc koncerthelyszínünk a Petőfi híd lábánál horgonyzó A38, ami 2003 áprilisa óta várja a zenerajongókat, de ez nemcsak koncertek otthona, hanem kulturális központ, bár és bisztró is.
6/30
1999 – Leégett a Budapest Sportcsarnok
1982-ben nyitott meg az ország addigi legnagyobb fedett sportlétesítménye: a Budapest Sportcsarnok, vagyis a BS. 1999 decemberében azonban pár óra alatt leégett, mert a szokásos karácsonyi vásár egyik standján égve maradt egy gyertya. Helyén ma a Papp László Budapest Sportaréna áll.
7/30
1993 – Diáksziget
Lehet szeretni és utálni a Sziget Fesztivált, de az augusztusi fesztivál Európa egyik legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvénye, amire évről évre a legnagyobb külföldi előadók jönnek el. A kezdet kezdetén még Diáksziget néven rendezték meg, de már 1993-ban is az Óbudai-szigeten.
8/30
1991 – II. János Pál pápa látogatása
Azért volt olyan jelentős II. János Pál pápa látogatása, mert ő volt az első pápa, aki eljött Magyarországra. 1991. augusztus 16-án érkezett és 20-án, a Hősök terén celebrált szentmisét, amin hatalmas tömeg gyűlt össze.
9/30
1991 – Monsters Of Rock Budapest
1991 augusztusában a rock- és a metálrajongók nagy örömére egy nagykoncerten lépett fel a Népstadion színpadán az AC/DC, a Metallica, a Mötley Crüe és a Queensrÿche.
10/30
1990 – Taxisblokád
Ez a blokád volt a rendszerváltás utáni Magyarország első komolyabb tüntetése. A folyamatos és meredek benzinár-emelkedés miatt fogott össze több ezer taxis és fuvarozó, és 3 napra megbénították Budapest közlekedését.
11/30
1990 – Károly herceg és Diana hercegnő látogatása
1990 májusában Budapestre látogatott Károly walesi herceg és felesége, Diana hercegnő. A hercegi pár megnézte a Szent Koronát és a Halászbástyát, gyönyörködtek a panorámában, és még hagyma- és paprikafüzéreket is vásároltak a Központi Vásárcsarnokban. Diana még Fótra is ellátogatott, egy filmforgatásra.
12/30
1990 – Átadják az M3-as metró teljes szakaszát
Két állomás híján újra teljes vonalán jár az M3-as metró, amely 1990 decembere óta üzemel jelenlegi formájában. Budapest leghosszabb metróvonala 20 állomásból áll, ezeket szakaszosan adták át, először a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér közötti szakaszt.
13/30
1989 – Nagy Imre és az 56-os hősök újratemetése
Hatalmas tömeg gyűlt össze 1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre és az 56-os hősök újratemetésekor. A Műcsarnok homlokzatát ravatallá alakították, itt helyezték el a mártírok koporsóit, melyeket az 1956-os forradalom jelképe, a lyukas magyar zászló díszített.
14/30
1986 – Queen-koncert
A 80-as évek egyik legjelentősebb popkulturális eseménye volt, amikor 1986 nyarán koncertet adott a Queen együttes a Népstadionban. A koncert egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Freddie Mercury elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt.
15/30
1985 – Live Aid Budapest
A Bob Geldolf szervezte Live Aid szuperkoncert mintájára Magyarországon is óriáskoncertet rendeztek a hazai rock- és popzene legjelentősebb alakjaival. A kétnapos budapesti eseményen 200 zenész vett részt, köztük az LGT, Zorán, az Omega, Katona Klári és Koncz Zsuzsa.
16/30
1984 – Margaret Thatcher Budapesten
Úgy tűnik, hogy a protokollprogramokba előszeretettel teszik bele a Központi Vásárcsarnok meglátogatását, ugyanis a Vaslady, Margaret Thatcher is ellátogatott a csarnokba. Az Egyesült Királyság miniszterelnöke budapesti látogatása még a londoni médiában is fontos hír volt, és a szocialista vezetés több tagjával is tárgyalt, köztük Kádár Jánossal.
17/30
1972 – Átadják az M2-es metró teljes szakaszát
1972-ben adták át az M2-es metróvonal második szakaszát, ezzel el is készült a piros metró, ami az Örs vezér tere és a Déli pályaudvar között közlekedik. A metróépítéshez kapcsolódva több felszíni és közúti csomópontot kialakítottak, sorra épültek meg az aluljárók, de épületek bontására is sor került, így a Blaha Lujza téri állomás kialakítása miatt a Nemzeti Színházéra.
18/30
1959 – Felépült Budapest első lakótelepe
1959 augusztusában adták át a kulcsokat Budapest első lakótelepének lakóinak, ugyanis ekkor készült el a József Attila-lakótelep első üteme. A város legzöldebb és legbarátságosabb telepe több ütemben valósult meg, az első kapavágások 1957-ben történtek, itt adták át a város első panelházát is, míg az utolsó lakóház átadására 1981-ig kellett várni.
19/30
1956 – Kitört a forradalom
Békés tüntetésnek indult 1956. október 23-a, amikor is a budapesti diákok lengyelbarát rokonszenvtüntetést szerveztek, ahol a diákjóléti követeléseiket szerették volna felolvasni. A hallgatók menete délután indult el a Műegyetem épületétől, majd miután hallották Gerő Ernő beszédét, megrohamozták a Magyar Rádiót. A felzúdulásban az ÁVH a fegyvertelen tömegre lőtt, ami még aznap éjjel felkeléshez vezetett, másnap pedig a szovjet tankok bevonultak Budapestre.
20/30
1950 – Létrejön Nagy-Budapest
1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, azaz a fővároshoz csatolták a környezetében lévő településeket. Ez 7 megyei várost és 16 nagyközséget jelentett, így lett Budapest része többek között Csepel, Kispest, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Rákoscsaba, Mátyásföld és Soroksár is. Budapest új területét pedig 22 kerületre osztották fel – ez 1994 óta 23.
21/30
1944 – Budapest ostroma
Budapest ostromát a mai napig a II. világháború egyik legvéresebb csatájaként tartják számon. Bár 1944. december 25-én indult meg a harc a magyar fővárosért, az első szovjet páncélos már november 3-án megjelent a város határában.
22/30
1936 – Az első hazai motoros Grand Prix-verseny
A Forma–1 előtt is imádta a nép az autóversenyzést, az első modern Grand Prix-t 1906-ban rendezték meg (ezt egyébként a magyar Szisz Ferenc nyerte meg), míg az első magyar nagydíjat a Népligetben rendezték meg, 1936-ban. Az 5 km hosszú pályán 50 kört kellett menniük a versenyzőknek.
23/30
1933 – A Tabán lebontása
A város egyik legkülönlegesebb városrésze a Tabán, ami ma már egyáltalán nem azt a képet tükrözi, amilyen valaha volt. 1933-ban indult meg a Tabán elbontása, amit még az sem állított meg, hogy a közvélemény hangosan kiállt a városrész megmentése mellett. Helyére fürdővárost álmodtak, ennek többször is változtak a tervei, ám pénzügyi okok és a II. világháború miatt ez nem valósult meg, a területet végül parkká alakították.
24/30
1916 – IV. Károly és Zita megkoronázása
1916. december 30-án koronázták meg az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét, Zita királynét a Mátyás-templomban. A koronázásra nemcsak a templomot, de a budai vár környékét is feldíszítették, voltak, akik kibérelték az üzletek kirakatait, és rengeteg pénzt fizettek csak azért, hogy láthassák a párt.
25/30
1904 – Elkészült az Országház
Noha már 1894-ben felavatták a Duna partján álló hatalmas neogótikus Országházat, valójában csak 1904-re készült el teljesen. 1896-ban, a magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából tartották meg benne az első országgyűlést, de ekkor még javában zajlott az építés. A Steindl Imre tervezte épület a második legnagyobb parlamenti épület Európában.
26/30
1896 – Átadták a Millenniumi Földalattit
A kontinens metróvonalát Budapesten adták át, és mikor máskor épülhetett volna, ha nem a millenniumi építkezések idején, úgyhogy mire jöttek az 1896-os ünnepségek, át is adták. Érdekessége, hogy csak 21 hónapig tartott az építkezés, az alagúthoz pedig nem fúrták, hanem csak felbontották az Andrássy utat.
27/30
1896 – Ezredéves Országos Kiállítás
Az egész város lázban égett, amikor a millenniumi ünnepségekre készült, így nem meglepő, hogy az Ezredéves Országos Kiállítást is izgatottan várta mindenki. Léghajók, tornyos paloták, ragyogó színekben pompázó szökőkút, egy teljes falu és rengeteg érdekes program várta a Városligetbe látogatókat az 1896 májusában nyitott tárlaton, amit maga Ferenc József nyitott meg.
28/30
1884 – Elkészült a Keleti pályaudvar
Budapest legforgalmasabb vasútállomását 1884-ben adták át, az épületet Rochlitz Gyula, míg a vasszerkezetet Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte, a pénztártermet pedig Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik. Érdemes megfigyelni a főhomlokzatot, ugyanis George Stephenson és James Watt szobrai díszítik.
29/30
1877 – Elkészült a Nyugati pályaudvar
Budapest egyik legrégebbi fejpályaudvara a Nyugati, és hiába lenne logikus, hogy földrajzi fekvéséről kapta nevét, valójában egy vasúttársaságról (Magyar Nyugati Vasút). Épületét a Gustave Eiffel Company tervezte.
30/30
1873 – Pest, Buda és Óbuda egyesítése
A 19. század folyamán egyre több építkezés indult Pest-szerte, új üzletek nyíltak, beindult a társadalmi és a kulturális élet, úgyhogy minden abba az irányba mutatott, hogy Pest, Buda és Óbuda (meg a Margitsziget) összeolvadjon. Erre nem is kellett sokat várni, 1873. november 17-én megszületett az ország új fővárosa: Budapest.
