15 szuper kortárs épület, amit érdemes közelről is megnézni – 3. rész: a városi terek

Míg a sorozat első részében high-tech elemekkel és környezetbarát megoldásokkal operáló, emberközeli középületeket mutattunk be, a második részben körbenéztünk Budapest kortárs irodaházainak világában, melyekről kiderült, hogy nem is olyan unalmas monstrumok, most pedig a városi tereket vesszük szemügyre. Ez persze tág fogalom, másrészt nem is épületek – mint ahogy a cím jelzi –, de az építészet nem ragad le a házak tervezésénél: egy jól megtervezett köztér vagy park pozitív hatással van ránk, még akkor is, ha éppen csak átrohanunk rajta, és akkor is, ha hosszabban elidőzünk a helyen. Illetve ezeknél a tereknél a kortárs sem csak tisztán kortárs, hiszen historista park ugyanúgy helyett kapott a válogatásban, mint a felújított Széll Kálmán tér. Válogatásunkba a közterek és a parkok egyaránt bekerültek, de még a föld alá is lementünk – megnézni a 4-es metró tereit.

1/5

Széll Kálmán tér

Budapest ikonikus tere minden bizonnyal a Moszkva, bocsánat!, Széll Kálmán tér, mely elsősorban nem modern külsejével, sokkal inkább a sokszor zsibvásári, nagyon vegyes és a káoszhangulattal írta be magát mindenki emlékezetébe. A tértörténetet itt most nem részletezzük, azt, hogy a Széll Kálmán hogyan lett Moszkva, majd újra Széll Kálmán, és mi az a kalefozás, már megírtuk.

A forgalmas csomópontként funkcionáló tér felújításáról 2011-ben döntöttek, ennek végeredményét 2015 óta használhatjuk, és a növényekkel, vízjátékokkal megtöltött, a mindenféle árusoknak viszont búcsút intő téren akár az áthaladás, akár a várakozás is jobban esik. Az Építész Stúdió és a Lépték-Terv Tájépítész Iroda koncepciója alapján elkészült tér azért is került be a válogatásunkba, mert egy rendezett teret adott annak az identitásnak, ami a Széll Kálmán teret mindig is jellemezte: a különböző kultúrák és társadalmi rétegek, a környékbeliek és az átszállók furcsa, mégis jól működő elegye. Noha az óra megváltozott, de a szlogen maradt: „Találkozzunk az óra alatt!”

2/5

A Várkert Bazár és környezete

Mennyivel jobb rózsakertben, vadszőlővel befuttatott oszlopok, zöldellő gyep és illatos virágok között eltölteni egy délutánt, mint naponta elsétálni egy omladozó, az egykori virágzó múltra és a kihasználatlan lehetőségekre emlékeztető hely előtt! A Várkert Bazár egyszerre mindkettő, hiszen az Ybl Miklós tervezte épületegyüttes és környezete pusztuló mementóként állt a Várhegy oldalában, még a világ száz leginkább veszélyeztetett műemlékének listáján is szerepelt, holott a 60-as években a fiatalok egyik kedvenc helye volt: itt működött a Pázmándi Margit által tervezett Ifjúsági Park.

Nemcsak az épületegyüttes, hanem a neoreneszánsz kert is elkészült, és most éppen ez az érdekes számunkra. A fejlesztés előtt ez a hely inkább volt homokbánya, mintsem virágzó, gyönyörű növényekkel beültetett zöldterület, ami egyébként remek randihelyszín. A terület azért is érdekes, mert egyszerre látjuk újra virágozni a múltat és jó példákat arra, hogyan tud finoman, mégis markánsan megjelenni egy rekonstrukciós munkában a kortárs építészet: neoreneszánsz oszlopok és cortenacél lépcsők izgalmas keveréke. 

3/5

REFORM500 installáció a Kálvin téren

A Kálvin téren sétálva érdemes a lábunk elé nézni, ugyanis a reformáció 500. évfordulóján annak múltja előtt tisztelgő köztéri installációt látunk. Elgondolkozhatunk azon, hogy ez mennyiben építészet, hiszen itt most se nem épületről, se nem térről van szó, de a Hetedik Műterem által tervezett koncepció ma már Budapest városszövetének szerves része.

95 térkő-sms-ből álló public-art-alkotás, a szám Luther 95 tézisére utal, amit a villamosmegállótól majdnem a Szabó Ervin Könyvtárig olvashatunk a szétszórt díszköveken. Az új járólapokba nagy reformátorok (Luther, Kálvin, Melanchthon...) idézeteit és magyar írók kapcsolódó gondolatait vésték. 

4/5

A Múzeumkert felújítása

Egyetemisták – különösen a bölcsészek – kedvenc helye a Múzeumkert, ahol a megszokott ülőalkalmatosság sokkal inkább a zöld gyep és a lépcső, de azért a padra sem mondunk nemet. Már csak azért sem, mert mióta felújították a kertet, azóta a sötét zugokból eltűntek – vagy legalábbis kevesebben lettek – a hajléktalanok vagy a részegedő punkok, és tényleg szívesen ücsörgünk a fák alatt a padokon.

A Budapest közepén található kert sem egy tisztán kortárs építészeti alkotás, hiszen itt a történelmi angolpark helyreállítása volt a cél, noha bizonyos részeit a tervezés során átalakították. A korábban kövekkel felszórt terület helyén ma már füves-bokros részek vannak, így sokkal kellemesebb térben olvashatunk jegyzeteket, készülhetünk vizsgára vagy pihenhetünk két előadás között – ha éppenséggel egyetemisták vagyunk. De ha épp a munkából szeretnénk egy kicsit kimenekülni, akkor is tökéletes terep. 

5/5

A 4-es metró állomásai

A 4-es metró az, amiről azt hittük, sosem készül el: ígéretek, kampányszövegek, halasztások társultak hozzá, míg sokunkban gyerekként valami megfoghatatlan titok és legenda épült köré, éppen ezért volt hatalmas pillanat, amikor az elkészült vonalat és az állomásokat 2014-ben átadták. Politika, korrupció és bürokrácia egyaránt lassította a 4-es metró megépülését, de a nehezített pálya egyáltalán nem rontott bele a végeredménybe. A 10 állomást 5 építészcsapat (Sporaarchitects, Gelesz és Lenzsér, Budapesti Építész Műhely, Puhl és Dajka Építész Iroda) tervezte, ezt a sokszereplős folyamatot pedig az Erő Zoltán – ő ma Budapest főépítésze – vezette Palatium Stúdió fogta össze. 

A végeredmény kortárs építészetünk egyik legmenőbb beruházása lett! Annak ellenére, hogy a föld alatt vagyunk, hogy leginkább csak végigsuhanunk a metróval vagy épp felrohanunk a mozgólépcsőn, erősen ajánlott megállni, megcsodálni és megfejteni az állomások építészetét. A Fővám teret keresztül-kasul beszövő betonhálók, a Szent Gellért tér spirálos színes mozaikja vagy a II. János Pál pápa téren látszódó ipari formák elég Insta-kompatibilis alkotások lettek. És a Kálvin téri állomásnál megtaláltátok már az ufókat?