Steindl Imre, Ybl Miklós vagy Hauszmann Alajos neve biztosan eszünkbe jut, ha a dualizmus korszakában épült palotáinkról vagy középületeinkről beszélünk, de amint átlépjük ezek küszöbét, nagy valószínűséggel egy Lotz Károly-freskó fogad minket. A XIX. század egyik legismertebb magyar festőművészének munkái díszítik többek között az Operaház, a Szent István-bazilika és a Nemzeti Múzeum falait. Összegyűjtöttük nektek a kedvenc Lotz Károly-freskóinkat.
1/6
Operaház: A Zene megdicsőülése
Az 1884-ben megnyitott Operaház Ybl Miklós egyik legszebb munkája és a hazai neoreneszánsz építészet gyönyörű példája. Gazdagon díszített belső tereit az ország legjobb művészei készítették, de a nézőtér kupoláján rejlő, több mint négy méter átmérőjű Lotz Károly-mű, A Zene megdicsőülése egyértelműen az épület legmarkánsabb eleme. Az Olümposz főisteneit ábrázoló festményt mi is többször megcsodáltuk már, de az Apollón zenéjét hallgatók között annyi érdekes részlet rejlik, hogy mindig észreveszünk rajta valami újat. Nemcsak a kupolafreskót, de a nézőtér festményeinek mindegyikét Lotz készítette.
2/6
A Szent István-bazilika kupolafreskója, boltívképei és pillérmozaikjai
Budapest talán legikonikusabb épülete a Bazilika, ahol ha máskor nem, egy osztálykirándulás alkalmával biztosan mindenki volt már, hogy megnézze a Szent Jobbot. De az is biztos, hogy ez a város egyik leggyakrabban fotózott épülete. Az ország legjelentősebb egyházi épületét három építész tervezte és több mint ötven évig épült, monumentalitása pedig a belső térben is érződik. Ha felnézünk a szentély feletti kupolára, maga az Úristen tekint le ránk, míg körülötte az angyalok, a próféták és evangélisták alakját látjuk. A kupolafestmények mellett a Bazilika pillérmozaikjait és boltívképeit is Lotz készítette. Utóbbin négy jelenet látható Krisztus életéből: Krisztus születése, Jairus leányának feltámasztása, A tanító és Krisztus feltámadása.
3/6
A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának allegorikus festményei
Imádunk a legnagyobb múzeumunk kertjében sétálni vagy a lépcsőkön ücsörögni egy kávéval a kezünkben, mert ez az egyik legjobb hely Pesten, ahol igazán kiszakadhatunk a nagyvárosi pörgésből, noha a XIX. században még inkább forradalmi nagygyűlések, választójogi és sztrájkgyűlések helyszíne volt. De most nem is ez a lényeg, hanem a Pollack Mihály tervezte épület belső tere, pontosabban a lépcsőházának freskói, amelyek annyira jól sikerültek, hogy Lotz Károly ezután megrendelések tömkelegét kapta.
Lotz Károly eleinte Than Mórral közösen dolgozott, a Nemzeti Múzeum 1875-re elkészült allegorikus freskói még ebből az időszakból valók, és a nemzet történetének nagy eseményeit, valamint az emberiség nagy szellemi érdemeit jelenítik meg. A múzeum lépcsőházának faliképe a Lotz-féle mennyezetdekorációból, a főfalak tetején körbefutó frízből, ami Lotz és Than közös munkája, valamint az oldalfalak allegorikus figuráiból áll, amiket Than Mór készített.
4/6
Az ELTE Egyetemi Könyvtár freskója
Az első folyamatosan működő magyar egyetemi könyvtár 1784-ben került a Ferenciek terére, ám a Lotz Károly-freskókat is rejtő épület csak 1876-ban készült el. A vizsgaidőszak a sűrű könyvtárlátogatásról és a rengeteg olvasnivalóról híres, az ELTE-hallgatók bázisaként is ismert könyvtár olvasóterme pedig egyszerre képes tanulásra inspirálni és figyelmet elterelni.
Ha néha felnézünk a jegyzetekből és a vaskos könyvekből a hatalmas ablakokra, egy ideig biztosan nem tudjuk levenni a szemünket a gyönyörű freskókról, amiken a tudományokat és a művészeteket szimbolizáló nőalakok sorakoznak. Az olvasóterem freskóin túl Lotz munkája a főhomlokzat timpanonja a faragott címerrel és géniuszokkal, ahogy az előcsarnok oldalfalain is az ő tervei szerint készültek a lunetták, melyeken az ókori gondolkodók arcmását egy férfi- és egy női akt veszi körül.
5/6
Az MTA dísztermének freskói
Széchenyi már 1825-ben a magyar nyelv ápolása és egy magyar tudományos társaság megalapítása mellett érvelt, de az Akadémia csak 1865-ben kapott székházat. A Duna partján álló csodaszép neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervezte, és ahogy a dualizmusban épült középületeink többségén, úgy ennek dísztermének freskóin is Lotz Károly dolgozott. Amikor megnyitották az Akadémia épületét, termei még meglehetősen sivárak voltak, erre báró Eötvös József hívta fel a figyelmet, aki később javaslatot tett a kifestés programjára.
A javaslattól a konkrét megvalósulásig azonban hosszú éveket kellett várni, a magyar történelmet bemutató, monumentális koncepció a magyar művelődéstörténet egy-egy fontosabb mozzanatára szelídült. Az évek során felmerült, hogy az egyes képeket más-más festők készítsék el, így Munkácsy és Benczúr neve is szóba került, azonban a bizottság elállt ettől a gondolattól, és Lotz Károlyra bízták a munkát.
6/6
+1 – Az Ádám-palota homlokzatának freskója
A Bródy Sándor utcai Ádám-palotáról már korábban is írtunk, és nem véletlen, hogy a freskólistánk végére is bekerült: mert bármennyire lenyűgöző az Operaház kupoláját vagy a Nemzeti Múzeum falait borító freskó, valójában ennek az épületnek a homlokzatát díszítő festmények a kedvenc Lotz-műveink. Amikor a Wéber Antal – aki egyébként Lotz sógora volt – tervezte palota elkészült, annak belső tereit is a híres festő alkotásai díszítették, azonban mára csak az első emeleti erkély oszlopai mögötti freskók maradtak meg. Ha a Palotanegyedben sétálunk, mindenképpen érdemes feltekintenünk a Bródy Sándor utca elején álló palotára, hogy megcsodálhassuk az élet ciklusait, az örömet, a szerelmet és a művészeteket, a Galatea diadala és az Ámor diadalszekere című alkotásokat.
