Egy kis mitológia a budapesti falakon – 5+1 csodálatos Lotz Károly-freskó

Az 1884-ben megnyitott Operaház Ybl Miklós egyik legszebb munkája és a hazai neoreneszánsz építészet gyönyörű példája. Gazdagon díszített belső tereit az ország legjobb művészei készítették, de a nézőtér kupoláján rejlő, több mint négy méter átmérőjű Lotz Károly-mű, A Zene megdicsőülése egyértelműen az épület legmarkánsabb eleme. Az Olümposz főisteneit ábrázoló festményt mi is többször megcsodáltuk már, de az Apollón zenéjét hallgatók között annyi érdekes részlet rejlik, hogy mindig észreveszünk rajta valami újat. Nemcsak a kupolafreskót, de a nézőtér festményeinek mindegyikét Lotz készítette.

Budapest talán legikonikusabb épülete a Bazilika, ahol ha máskor nem, egy osztálykirándulás alkalmával biztosan mindenki volt már, hogy megnézze a Szent Jobbot. De az is biztos, hogy ez a város egyik leggyakrabban fotózott épülete. Az ország legjelentősebb egyházi épületét három építész tervezte és több mint ötven évig épült, monumentalitása pedig a belső térben is érződik. Ha felnézünk a szentély feletti kupolára, maga az Úristen tekint le ránk, míg körülötte az angyalok, a próféták és evangélisták alakját látjuk. A kupolafestmények mellett a Bazilika pillérmozaikjait és boltívképeit is Lotz készítette. Utóbbin négy jelenet látható Krisztus életéből: Krisztus születése, Jairus leányának feltámasztása, A tanító és Krisztus feltámadása.

Imádunk a legnagyobb múzeumunk kertjében sétálni vagy a lépcsőkön ücsörögni egy kávéval a kezünkben, mert ez az egyik legjobb hely Pesten, ahol igazán kiszakadhatunk a nagyvárosi pörgésből, noha a XIX. században még inkább forradalmi nagygyűlések, választójogi és sztrájkgyűlések helyszíne volt. De most nem is ez a lényeg, hanem a Pollack Mihály tervezte épület belső tere, pontosabban a lépcsőházának freskói, amelyek annyira jól sikerültek, hogy Lotz Károly ezután megrendelések tömkelegét kapta.

Az első folyamatosan működő magyar egyetemi könyvtár 1784-ben került a Ferenciek terére, ám a Lotz Károly-freskókat is rejtő épület csak 1876-ban készült el. A vizsgaidőszak a sűrű könyvtárlátogatásról és a rengeteg olvasnivalóról híres, az ELTE-hallgatók bázisaként is ismert könyvtár olvasóterme pedig egyszerre képes tanulásra inspirálni és figyelmet elterelni. 

Széchenyi már 1825-ben a magyar nyelv ápolása és egy magyar tudományos társaság megalapítása mellett érvelt, de az Akadémia csak 1865-ben kapott székházat. A Duna partján álló csodaszép neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervezte, és ahogy a dualizmusban épült középületeink többségén, úgy ennek dísztermének freskóin is Lotz Károly dolgozott. Amikor megnyitották az Akadémia épületét, termei még meglehetősen sivárak voltak, erre báró Eötvös József hívta fel a figyelmet, aki később javaslatot tett a kifestés programjára. 

A Bródy Sándor utcai Ádám-palotáról már korábban is írtunk, és nem véletlen, hogy a freskólistánk végére is bekerült: mert bármennyire lenyűgöző az Operaház kupoláját vagy a Nemzeti Múzeum falait borító freskó, valójában ennek az épületnek a homlokzatát díszítő festmények a kedvenc Lotz-műveink. Amikor a Wéber Antal – aki egyébként Lotz sógora volt – tervezte palota elkészült, annak belső tereit is a híres festő alkotásai díszítették, azonban mára csak az első emeleti erkély oszlopai mögötti freskók maradtak meg. Ha a Palotanegyedben sétálunk, mindenképpen érdemes feltekintenünk a Bródy Sándor utca elején álló palotára, hogy megcsodálhassuk az élet ciklusait, az örömet, a szerelmet és a művészeteket, a Galatea diadala és az Ámor diadalszekere című alkotásokat.