1982-ben megnyitott Magyarország addigi legnagyobb fedett sportlétesítménye, a Kiss István Ybl Miklós-díjas építész tervezte Budapest Sportcsarnok, aminek hivatalos neve Budapest Nagy Sportcsarnok volt, a köznyelv viszont csak BS-ként hivatkozott rá. Számtalan sportesemény, nagy koncert és egyéb rendezvény zajlott a falai között a 17 év alatt, mígnem 1999 decemberében mindössze három óra leforgása alatt le nem égett az az évi karácsonyi vásáron égve maradt gyertyáról továbbterjedt tűzben. Helyén ma a Papp László Budapest Sportaréna áll.
Amikor 1977. december 15-én a XIV. kerületi Tanács kiadta az építési engedélyt a Kerepesi út, a Hungária körút, az Ifjúság útja és a mai Stefánia út (anno Népstadion út) által határolt, 10 hektárnyi területen felépítendő gigantikus sportlétesítményre, még csak nem is sejtették, hogy pontosan 22 évvel később, 1999-ben, szintén december 15-én mindössze három óra alatt leég az egész. Akkor az volt a döntés, hogy a romokat el kell takarítani, és egy új sportcsarnokot kell a helyén felépíteni, pedig a Műszaki Egyetem szakértő munkatársai akkoriban úgy nyilatkoztak, hogy az épület helyreállítható lenne. Ennek ellenére a bontás és az építés lett az irány, és 2003-ban megnyitott a Budapest Sportaréna, ami később megkapta Papp László nevét.
A BS építése 1978 márciusában kezdődött el, és bár létezett több terv is, Kiss István Ybl Miklós-díjas építészét fogadták el és valósították meg, akinek a tervezőasztal mellett állva a szentpétervári Jubileumi Sportpalota lebegett lelki szemei előtt mint inspirációs forrás. A kiemelt állami beruházás 1978-tól 1981-ig tartott, majd az új, 12 ezer négyzetméteres, 12 500 fő befogadására képes sportlétesítmény 1982. február 12-re készült el. Az 1,8 milliárd forintból felépült BS-sel kapcsolatban volt egy ma már elképzelhetetlen érdekesség is: kb. 20 ezer fővárosi állampolgár elvtárs dolgozott nagyjából 100 000 órát társadalmi munkában (magyarul: ingyen) az építkezésen.
1982. február 12-én megnyitott a Budapest Sportcsarnok,
1982. február 12-én megnyitott a Budapest Sportcsarnok,
ám az ünnepélyes megnyitóra csak két nappal később került sor: ez pedig a Popkatlan című könnyűzenei műsor volt, amit a tévé közvetített, így azok is „ott lehettek“, akik vidéken éltek. A korszerű fény- és hangtechnikával felszerelt BS-ben nemcsak sporteseményeket és koncerteket lehetett rendezni, hanem konferenciákat, cirkuszi, színházi és táncszínházi előadásokat is, sőt (mivel a küzdőtér alatt egy méretes jégpálya bújt meg) korcsolyabemutatókat is tudtak a BS-ben tartani.
Elsősorban sportversenyek helyszíne volt a Budapest Sportcsarnok: rendeztek a falai közt többek között asztalitenisz- és atlétikai Eb-t, kézilabda- meg jégkorong-vb-t, műkorcsolya-Eb-t és -vb-t. A sport mellett a zene is meghatározó erővel volt a BS programcsomagjára. Az akkori magyar zenei világ összes jeles képviselője fellépett itt, a Hungáriától az Omegán át Koncz Zsuzsáig, és itt tartották 1985-ben a „magyar Live Aid”-et, az Élő segély Afrikáért elnevezésű, kétnapos segélykoncertet is. Nagynevű sztárok is megfordultak a BS-ben, például Tina Turner, Elton John, Chuck Berry, a Depeche Mode, a Duran Duran, Laurie Anderson, a Pearl Jam, a Kraftwerk, és a sor még egészen sokáig folytatható lenne. Az utolsó BS-koncertet (1999. november 21-én) Zámbó Jimmy adta, akinek ez volt az utolsó koncertje, ugyanis bő egy évvel később, 2001. január 2-án meghalt. Akkoriban terjedt el az a kissé ízléstelen vicc, hogy: mi az abszolút lehetetlen? Egy Zámbó Jimmy-koncert a BS-ben.
A BS vesztét az 1999-es karácsonyi vásáron keletkezett tűz okozta, de nem az volt az első tűzeset a sportcsarnok történetében. Már az átadást követő második évben, 1984-ben majdnem nagy baj történt. A BS árkádja alatt szabálytalanul tároltak díszletanyagot, ami kigyulladt, ám a tűzriasztó rendszer nem jelzett, a tűz viszont továbbterjedt az alagsorba, ahol szintén nem szabályszerűen tároltak parkettát, ami azonnal lángra kapott. A hamar kiérkező tűzoltók gyorsan eloltották a tüzet, ám a kár így is több millió forint volt. Persze belefért, elvégre az egész épület működéséről már az elején tudták, hogy sosem lesz nyereséges, úgyhogy az a pár millió talán meg sem kottyant.
Az 1999-es tűzvészt viszont már nem élte túl az épület. December 15-én hajnali 5 órakor riasztották a tűzoltókat és a mentőket. Az épületben tartózkodó tizenhat főnyi személyzetet sikerült kimenekíteni, de a tüzet nem sikerült megfékezni, pedig több mint ötven tűzoltó dolgozott az oltáson. A tüzet egy, a karácsonyi vásár helyszínén égve maradt gyertya okozta. A kár több tízmilliárd forint volt, és bár a Műszaki Egyetem szakértői szerint meg lehetett volna menteni, a többség mégsem így gondolta, a BS-t menthetetlennek ítélték. A romhalmazt elbontották, majd nekiláttak az utóbbi megépítésének, ami 2003-re elkészült, a mai napig áll, de ez már nem a BS története, hanem a Sportarénáé.