Egy színes bőrű honvéd három sorsa
1915 áprilisában éppen tombolt az I. világháború, amikor az Élet című katolikus irodalmi és tudományos folyóirat címlapján csukaszürke egyenruhás fekete katona feszített. Bár nem pontosan tudjuk, hol is járunk, a pillanatot Várkonyi Titusz, a filmrendező Várkonyi Zoltán édesapja kapta el. A katona életéről, sorsáról ellentmondásos információkat találunk az újságokban, személye azonban tökéletes eszköz volt arra, hogy bemutassák, más bőrszínű emberek is érezhetik magukat magyarnak és harcolhatnak a soknemzetiségű Monarchiáért.
A propagandagépezet működésének eredménye vagy valódi honvéd volt a Monarchia egyetlen fekete katonája?
A korabeli bulvárújságírás sem sokban különbözött a jelenlegitől, legtöbbször féligazságok, elírt nevek, egymásnak ellentmondó információk és hangzatos szövegek közül kell kihámozni, mi is történt valójában. Nincs ez másként ebben az esetben sem. A Monarchia fekete katonájáról először a Pesti Hírlap 1914. októberi számában olvashatunk, még fotó nélkül. Eszerint a férfit Simon Perrisnek hívták és a nagyváradi mozi portásaként dolgozott.
Kongóból került Berlinbe, onnan Pestre vitték s úgy beszél magyarul, mint egy bihari szolgabíró, hogy a káromkodásáról ne is szóljunk.
– írták róla. A történet szerint Perris ízig-vérig magyarnak érezte magát, a háború kitörésekor mégsem engedték bevonulni, mivel nem volt magyar állampolgár. Ekkor levélben fordult a hadügyminiszterhez, amelyben úgy érvelt:
Nagyon szégyellem, hogy magyar ember létemre itthon kell ülnöm, mikor más ütheti a muszkát. Nem bánom, ha szanitécnek is, csak vigyenek és adjanak puskát.
A cikk szerint a szép piros egyenruhájában a nagyváradi varrólányokat szívesen szédítő „mozinéger” vidám természete ellenére sokat búsult, mivel nem harcolhatott. A háború előrehaladtával, 1915-ben a sztori újabb fordulatot kapott. A Tolnai Világlapja már Ali Mahmudként hivatkozott a nagyváradi mozi portására, és úgy tudta, Szenegálból származott. Beszámolója szerint Ali a galíciai fronton harcolt, tizedessé léptették elő, ezüst vitézségi érmet kapott, és azért harcolt olyan vitézül, mert „meg akart egy magyar leányt érdemelni”. A háborús hangulatban az újság megjegyzi:
Ali Mahmud volt a mi hadseregünk egyetlen szerecsen katonája. Csakhogy ezt nem kellett erőszakkal a harctérre hurcolni Afrikából, mint a franciák tették: jött ő magától.
Más életutat vázolt fel 1915-ben a Magyarország című lap újságírója, Bors László. Nála a főhős Mr. Bobby, egy Illinois-ban született New York-i artista, aki a fővárosi éjszakai élet egyik mulatójának volt a közkedvelt, papagájzöld ruhás portása, és azután költözött Nagyváradra, hogy a háború miatt bezárt a pesti szórakozóhely. Mivel amerikai állampolgárként nem sorozhatták be, egy gazdag nagyváradi úr adoptálta, így nyert magyar állampolgárságot és vonult be, a fronton azonban tüdővészt szerzett, ezután már otthon lábadozott:
Igenigen jó dolga van és nem sajnálja azt a lyukat a tüdejében, — ebcsont beforr, mondja — csak boldog és büszke, hogy ő is szolgálhatott a magyar házánál.
Feketék a századfordulós Magyarországon
A gyarmatokkal nem rendelkező Osztrák–Magyar Monarchiában a feketék egzotikumnak számítottak, ellentétben a gyarmattartó országok jóval színesebb és traumákkal még jobban terhelt társadalmaival. Ennek ellenére nálunk is előfordultak ma már elfogadhatatlan események velük szemben. Elég az Állatkertben az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmából berendezett afrikai falu 250 bennszülöttjére gondolni, akiket egy francia vállalkozó szállíttatott attrakcióként a fővárosba. Budapest éppen ebben az időszakban, a kiegyezés (1867) és az I. világháború között vált poros kisvárosból nyüzsgő, világvárosias metropolisszá: lakossága 1850 és 1910 között 126 ezerről 880 ezer főre növekedett. Míg a 19. század közepén még a német ajkú lakók voltak többségben, hatvan évvel később a felerősödött asszimiláció és a belföldi migráció miatt a lakosság háromnegyede már magyarnak vallotta magát.
Míg a korabeli Európában a homogén nemzetállamok eszméje hódított, a Monarchia egy több mint tucatnyi etnikumból álló, mesterséges konglomerátum maradt. Az államot nem a közös nyelv, hanem a dinasztikus hűség, a császár és a király személye tartotta egyben. A világháború kitörésével ez a sokszínűség a birodalom legnagyobb gyengeségévé vált: a frontra küldött szláv (cseh, szlovák, ukrán) katonák jelentős része nem akart harcolni a saját szláv testvérei ellen egy olyan háborúban, amelyet ráadásul a meggyilkolt Ferenc Ferdinándért indítottak, aki nem örvendett túl nagy népszerűségnek. Ebben a kritikus pillanatban jól jött egy olyan – valóságos vagy a propaganda által kitalált – alak, mint a fekete katonáé. Azt az üzenetet hordozta, hogy ha egy ilyen, távoli földről származó ember is képes magyarként tekinteni magára és fegyvert ragadni az uralkodóért, akkor a Monarchia népeinek is kötelessége ez. A „szerecsen honvéd” fotója azt az egyetemes, befogadó birodalmi egységet demonstrálta, amely a valóságban recsegett-ropogott és sosem működött tökéletesen.
A fekete katona történetének bemutatásához felhasználtuk a Budapesti fura szerzetek című könyvet, amely a város történelmének legbizarrabb, ám valós alakjait gyűjti össze. A kötetben a rejtélyes honvéd mellett olyan izgalmas figurákról is olvashatunk, mint a főváros legrosszabb költője, a férfiként élt, kalandos sorsú grófkisasszony vagy éppen Budapest történetének legkorruptabb rendőrkapitánya.
Források:
- Bors László: Mr. Bobby, a néger honvéd, Magyarország, 1915. augusztus 25.
- A szerecsen harcba akar menni, Pesti Hírlap, 1914. október 25.
- Epizódok a világháborúból, Tolnai Világlapja, 1915. szeptember 9.
(Borítókép: Arcanum Digitális Adattár)
Asztalnál a város – We Love Kuponhét Augusztus 20. és szeptember 6. között!
Első kuponhetünk keretében kuponoldalunk bemutatásával különleges kedvezményekben és ajánlatokban részesülhettek, ezzel szeretnénk meghálálni, hogy olvastok minket. A résztvevő helyek között találtok jól ismert budapesti klasszikusokat, de izgalmas újhullámos éttermeket, pékségeket, bisztrókat, pizzériákat és bárokat is.
Részleteket ezen a linket találtok, felfedezésre fel!
hirdetés
