100 darab 100 éves platán
A száz darab, egymástól nagyjából 10-13 méterre álló juharlevelű platánból álló sétányt 1905-ben telepítették, és bár néhány fán látszik a korhadás nyoma, a 80-as években történt visszavágásnak és az állandó gondoskodásnak, pótlásnak hála ma is igen impozáns hatást kelt. A platánok szeretik a vízparti környezetet, talajt, nem véletlen, hogy itt igazi óriásokká fejlődtek.
A platánsor a Graphisoft Park északi sarkától egészen a Hajógyári-szigetre vezető K-hídig húzódik. A K-híd felőli oldala a Hamvas Béla sétány, ami az Almási Balogh Lóránd utcában folytatódik. Egy részén a Gázgyári lakótelep tisztviselőházai alkotnak csinos, épített hátteret köré. A Gázgyár és a hozzá tartozó munkástelep Óbuda egyik legkellemesebb, meseváros-hangulatú része, melynek közelében villák is épültek a vezető tisztségviselők számára. Óbuda-Békásmegyer legnagyobb védett fasorát 2011-ben nevezték el Hamvasról, aki egy darabig a kerületben élt.
A 20. századi magyar filozófia és szellemtörténet óriása az 1930-as évek végén költözött Óbudára, Remetehegyre, itt élt és dolgozott feleségével, Kemény Katalin művészettörténésszel. A II. világháború azonban kettétörte a boldog éveket, otthonuk ugyanis bombatalálatot kapott, teljes vagyonuk, könyvtáruk és kézirataik egy része is megsemmisült. Hamvas katonaszökevényként a háború vége felé szintén Óbudán bujkált, a Vihar utca 29. szám alatt. Így adott számot az időszak veszteségeiről később:
A sötét esztendőben minden földi vagyonomat elvesztettem… Valaki a birtokot levakarta rólam. Bőröm is vele ment, de jó… Effektív létezés csak a birtoklás teljes felszámolása után lehet. Itt kezdődik a valóság.
Hiteles életmű, kemény sors
Hamvas Béla 1897-ben született Eperjesen, és már fiatalon megmutatkozott sokoldalú, polihisztorgondolkodása, először nem is az írás, hanem a zene iránt mutatott mélyebb érdeklődést. Érettségi után nyugat-európai utazást tett édesapjával, majd 1915-ben bevonult katonának, a kadétiskolát követően saját kérésére az ukrán frontra került. A történet innen kicsit úgy folytatódik, mint a Nyugaton a helyzet változatlan, Hamvas ugyanis hamar megismerkedett a háború borzalmaival, megsebesült, egyszer pedig idegösszeomlást is kapott.
Édesapja megtagadta a csehszlovák hűségesküt, így kiutasították őket az ország területéről, Budapestre kerültek. A fővárosban polihisztorszellemisége még inkább megmutatkozott, bár magyar–történelem szakra járt a Pázmány Péter Tudományegyetemen, zeneelméleti és orvostudományi előadásokat is látogatott. 1928 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban, közben folyamatosan publikált. A II. világháború alatt háromszor hívták be katonának, de eközben is alkotott. 1944-ben katonatisztként hazaengedte a rábízott zsidó munkaszolgálatosokat, amivel saját életét tette kockára, végül megszökött a frontról, ám a szovjetek elfogták és Szibériába akarták hurcolni, de innen is megszökött és a fővárosban bujkált.
A béke sem hozott megkönnyebbülést számára, 1945 után fokozatosan elfogyott körülötte a levegő, majd szembekerült Lukács Györggyel, ennek következményeként elnémították. A következő évtizedekben földművesként és raktárosként is dolgozott, de eközben szüntelenül írt és fordított, még ha az asztalfiókjának is. Utolsó éveit a felesége fordítói honoráriumából vásárolt szentendrei telken dolgozgatva, elszigetelten töltötte 1968-as haláláig. Művei az 1970-es évekig csak gépelve vagy kéziratokban terjedtek, és szélesebb körben csak az 1980-as években kezdtek ismertté válni. A rendszerváltás után posztumusz Kossuth-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el munkásságát.
Gondolkodóként jelentősége abban is rejlik, hogy nem zárt filozófiai rendszereket épített, hanem az egyetemes emberi hagyományt kapcsolta össze a mindennapi élettel. Sorsának és munkásságának rendíthetetlen hitelessége miatt vált a belső szabadság és a szellemi ellenállás időtlen hazai szimbólumává. A róla elnevezett sétány természetközeli hangulata hűen tükrözi Hamvas Béla írásainak szellemiségét. Kiváló helyszín arra, hogy egy kicsit leüljünk itt és az árnyas fák alatt elővegyük például egyik legismertebb művét, A bor filozófiáját.
Források:
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
