Péntek
Az első napunkat áldozhatjuk a kultúrára, azon belül is a fotózásra, elvégre épp most kezdődött el az idei Budapest FotóFesztivál, ami jubileumi, ugyanis ez már a tizedik. A május 15-ig tartó rendezvénysorozat rengeteg kiállítást kínál kisebb és nagyobb kiállítóhelyeken, és ezek nagy része ugyan még nem nyitott meg, de mivel fokozatosan indulnak, ezért már van olyan, ami látogatható. Ilyen például a FotóFesztivál legnagyobb eseménye, zászlóshajója, a Műcsarnokban látható René Burri-kiállítás. A svájci származású fotóriporter hat évtizednyi munkásságának építészettel és urbanisztikával kapcsolatos fotói láthatók a tárlaton.
Nem ez az egyetlen, már látható, izgalmas kiállítás. Például biztosan sokakat érdekelni fog az a tárlat, ami a Mai Manó Házban látogatható:
egy ukrán vizuális művész és fotográfus, Maxim Dondyuk 20 ezer darabos Csernobil-képeiből látható válogatás.
Egy másik válogatás a Lengyel Intézetben látható: a lengyel–brit fotós, Chris Niedenthal riportfotói a ’80-as évek Lengyelországát mutatják be, de az a kép is a kiállítás részét képezi, amiért 1986-ban World Press Photo-díjat kapott. Ez minket is érint, mert ez az a fotó, ami a Time magazin címlapján szerepelt, és a könnyező Kádár János látható rajta. A kortárs fotográfia és a társművészetek határterületeit járja körül a Crossroads című csoportos kiállítás a Kult7-ben, az Esernyős Galériában a Random kortárs fotográfus alkotócsoport válogatása látható, a Cairo Contemporaryban pedig a holland Lisette Appeldorn divat- és termékfotózást ötvöző szellemes képei tekinthetők meg.
Nem csoda, ha ennyi kiállítás után megéhezünk, így a pénteket zárhatjuk egy remek vacsorával. Nagyon bírtuk például a Falk Miksa utcában található tapasbárt, a Saborét, ami egyfelől a barátságos és közvetlen hangulatával vett le minket a lábunkról, meg persze azzal is, hogy bátran játszanak az ízekkel. De simán lehet, hogy inkább távol-keleti ízekre, azon belül is levesre vágyunk, mondjuk, ramenre. Ebben az esetben irány a Madách tér és a Hachi-Ko, ahol igazán kreatív és fantáziadús levesekkel lesz dolgunk.
Szombat
Szombaton nem alszunk sokáig, mert dolgunk van, méghozzá a természetben. Aznap már egészen jó lesz az idő, úgyhogy kedveskedhetünk a testünknek azzal, hogy kirándulunk egyet. Általában a Pilist célozzuk meg, és az erdőket, de akár tehetünk másképp is. A Velencei-hegység két települése, Pákozd és Sukoró például megéri a fáradságot és a kirándulást, már csak a festői környezet miatt is. Mindkét település mellett kanyarog egy-egy tanösvény: a pákozdi a rövidebb, mindössze bő 7 km, a sukorói pedig 12 km. A környezet nem erdős, hanem inkább cserjés, sziklák helyett pedig ingókövekkel találkozunk, amelyek igen érdekes képződmények.
Persze maradhatunk a közelben is, pláne, hogy aznap egy remek programhoz csatlakozhatunk a Budai-hegységben: a Bolygó Közösségi Tér erdei sétája a környék virágait, virágos mezőit keresi fel. A délelőtt 10-kor kezdődő és délután 16 óráig tartó programon való részvétel ingyenes, viszont előzetes regisztrációhoz kötött. Ha a kirándulás után még bírjuk szusszal, és miért is ne bírnánk, akkor egy különleges dupla vetítésen vehetünk részt az Uránia moziban: Jean-Luc Godard klasszikusát, a Kifulladásig című filmet vetítik, majd ezt követi Richard Linklater Nouvelle Vague – Az új hullám című mozija, ami a Godard-film forgatásának történetét meséli el humorral, szeretettel és tisztelettel.
Vasárnap
Miután kipihentük az előző napi fáradalmakat, miért is ne kezdhetnénk a napot – tagjaink alapos kinyújtóztatását követően – egy jó kis bruncholással? A Matild Palace-ban lévő étterem, a Spago például igazán különleges vasárnapi bruncholást kínál, ami ötvözi majd a nemzetközi brunchtrendet a magyar húsvéti hagyományokkal. De persze mehetünk máshova is. A Deszkában a magyaros vonal a jellemző, a Kaptafáé amolyan vérátömlesztésként is felfogható, a Heavy Wömbatban pedig a bagelben hisznek. De persze ennél jóval nagyobb a választék városszerte.
Miután jól belaktunk, adózhatunk a történelemnek, például két remek kiállítással. A Magyar Nemzeti Múzeumban a hun vezér, Attila és birodalma nyomába eredhetünk, valamint annak a kultusznak is megismerhetjük a történetét, ami a mai napig elevenen él, és ami a személye körül alakult ki. A Szépművészeti Múzeumban pedig egy másik nagy és legendás birodalom uralkodója, az első kínai császár agyagkatonáit csodálhatjuk meg. Ha a múltban barangolással végeztünk, és most már inkább a jelenben lennénk, de nagyon, akkor elmehetünk táncolni, feltéve, hogy szeretjük az elektronikus zenét: az újranyitott Turbina mindenesetre tárva-nyitva áll, és rád is vár, ha táncolnál. De akár a nemrég megnyitott Vörös Neonba is beülhetünk egy koktélra, és hátha beférünk még a szombat esti kabaré-előadásukra is.
Hétfő
De jó is nem azzal kezdeni a hetet, hogy korán kelünk, majd indulunk a munkába! Érdemes ezen az önkényeztető vonalon maradni, és elmenni valamelyik fürdőbe, bármelyikbe, de ha már ünnepnap, célozzuk meg a Széchenyi fürdőt, elvégre ilyen szép környezetben ritkán élményfürdőzhetünk, úszhatunk vagy szaunázhatunk, mint ott. Ha pedig már a Városligetben járunk, beugorhatunk egy körre az Állatkertbe is, mert egyfelől jó program, másfelől pedig állatok közelében lenni mindig jó móka.
A hosszú hétvégét zárhatjuk egy jó filmmel, ráadásul magyarral, mert most egészen sok jó új hazai filmalkotás látható a mozikban. De ha ránk hallgattok, akkor Holtai Gábor rendező és Veres Attila forgatókönyvíró Itt érzem magam otthon című filmjét nézitek meg, amiben olyan színészek játszanak többek között, mint Lovas Rozi, Molnár Áron, Gryllus Dorka és Szervét Tibor.
(Borítókép: Bódis Krisztián – Budapest Images)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
