Bár Budapest és a villamosok kapcsolata nem indult zökkenőmentesen, hiszen sokáig a lóvasút gátolta az új közlekedési eszköz fejlődését. Az első villamos 1887. november 28-án indult el, hála Balázs Mórnak, akinek a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapítójaként elévülhetetlen érdemei vannak a tömegközlekedés mai formájának létrejöttében.
Kis villamostörténet
Mivel a főváros belső területein nem engedélyezték a felsővezetékek telepítését, 1887-ben Balázs Mór kezdeményezésére alsóvezetékes rendszerrel indult el az első budapesti villamos. A Nyugati tér és a Király utca között közlekedő, mindössze négymegállós próbavonal három zöld kocsival működött – ezzel vette kezdetét a mai 4-es és 6-os vonal története. A kísérleti szakaszt hamarosan felsővezetékkel látták el, majd fokozatosan bővítették a vonalat.
1888-ban Balázs Mór a Lindheim és Társa, valamint a Siemens & Halske cégekkel együtt megalapította a Budapesti Városi Vasutat (BVV), amely 1889-ben üzembe helyezte az első normál nyomtávú villamosvonalat az Egyetem tér – Stáció utca – Köztemető út útvonalon. A gyors fejlődésnek köszönhetően a társaság 1891-től Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) néven működött tovább, továbbra is Balázs Mór vezetésével.
A 20. század elejére már hét különböző villamosvasúti társaság működött Budapesten, ami egyre nehezebbé tette a közlekedés összehangolását. Az utasok elvárásai és a gazdasági szempontok egyaránt szükségessé tették az egységesítést, így jött létre 1923-ban a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT). Az új szervezet egységes járműszámozást vezetett be, korszerűsítette a járműparkot és fejlesztette a hálózatot.
A II. világháború óriási pusztítást okozott, szinte teljes egészében megsemmisült a felsővezetékek rendszere, és a járműállomány is károkat szenvedett. Ennek ellenére már 1945. február 7-én újraindult a villamosközlekedés. A háborút követően a Fővárosi Villamosvasút (FVV) hazai tervezésű és gyártású járművekkel – például UV és csuklós villamosokkal – korszerűsítette a flottát. Az 1956-os forradalom során újabb súlyos károk keletkeztek, de a közlekedés ismét gyorsan helyreállt.
1968 fontos dátum a budapesti villamosok történetében, ugyanis ekkor alakult meg a Budapesti Közlekedési Vállalat, vagyis a BKV, amely egységes szervezetbe vonta össze a főváros különböző közlekedési ágazatait, ezzel korszerűbbé, ergonomikusabbá téve a közlekedést. Napjainkban a BKV Zrt. 24 villamosvonalon több mint 500 járművet üzemeltet, köztük Ganz, Tatra, TW 6000 és Combino típusokat.
Rakoncátlan utasok rendszabályozása
Különösen a 4-es, 6-oson és az 1-es villamos pár szakaszán utazva lehet olyan érzésünk, mintha valahogy senki sem azt csinálná az utasok közül, amit kellene. Mielőtt csóválni kezdenénk a fejünket a fokozatosan rothadó társadalomra panaszkodva, nem árt megjegyezni, hogy már az első budapesti villamosokon is külön táblával kellett tiltani a köpködést, mert a dohány rágása – ami a korszakban gyakori volt – elkerülhetetlenül köpködéssel járt, ami komoly higiéniai problémát jelentett. A biztonság egyébként ma is elsődleges, ahogy a régebbi villamosokon látható KIHAJOLNI VESZÉLYES! kiírások is mutatják, feltéve, hogy a tréfás kedvű utazóközönség nem változtatta ezeket KIHALNI ESÉLYES!-re.
Az utazóközönség korábban is megtett mindent azért, hogy károsítsa a saját egészségét a villamosokon. A tujázás, vagyis amikor az utasok a villamos külső kapaszkodóira, ütközőire ugráltak fel, ingyenes, ám rendkívül balesetveszélyes sport volt, aminek sokszor lett rossz vége. Az is előfordult, hogy az utasok a jóval nyitottabb utastérből az ajtón át már a mozgó szerelvényről léptek le vagy kapaszkodtak fel. A leghíresebb utas, aki ennek következtében szenvedett súlyos balesetet, Halassy Olivér úszó, vízilabdázó, olimpikon volt. A bliccelés ugyan nem halálos, de azért éppen elég kellemetlen perceket okozott már a villamosokon. Ennek megakadályozására egy időben ülőkalauzokat vezettek be. A villamosokon és a buszokon külön jegyvizsgáló ült, aki folyamatosan ellenőrizte az utasokat. A rendszer 1958-tól az 1960-as évek végéig működött, végül a BKV megalakulása után szüntették meg.
A korai idők egyik legnagyobb tragédiája volt a zugligeti villamosbaleset 1900. június 4-én. Pünkösdhétfőn Buda első villamospályáján, a zugligeti viszonylaton a nagy tömegben véletlenül kioldódott a rögzítőfék, és a szerelvény elszabadult. A balesetben négyen vesztették életüket. Mivel a tragédia utáni hetekben más, kisebb balesetek is történtek, a közharag odáig fajult, hogy a fővárosi rendőrfőkapitány hivatalos leiratban figyelmeztette a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságot: ha továbbra is gyakorlatlan vezetőket alkalmaznak, és a balesetek száma nő, akár ideiglenesen be is tilthatják a villamosközlekedést. Erre szerencsére nem került sor, ám a baleset következtében számos biztonsági intézkedést vezettek be, például a megállóban korlátokat építettek a lökdösődés megakadályozására, zsúfoltabb napokon pluszszemélyzetet is bevontak a biztonság növelése érdekében.
A tömegközlekedés királynői és mostohagyereke
Bár ma már természetesnek vesszük, hogy az egyes villamosvonalakat számok jelölik, ez nem volt mindig így. Kezdetben a villamosokon az ablakok fölé különböző színű és mintájú, kör alakú tárcsákat helyeztek el, amelyek segítették az utasokat a járatok felismerésében. Óbuda felé például fehér-kék és kék kockás tárcsákat használtak, míg a körúti vonalakon tiszta piros, piros-kék és piros-zöld kockás jelzések segíttették a közlekedést.
Az egységes számozás jóval később jelent meg, és bár azóta is sokat változott, van néhány ikonikus viszonylat, például a tömegközlekedési vonalak szépségkirálynőjének is beillő 2-es villamos vagy a 19-es. Szerkesztőségünk egy része például ennek a viszonylatnak hála a Batthyány térről reggelente munkába menet a Parlamentben gyönyörködhet. Ennek ellentéte a szegény mostohagyerek, az amúgy
kitűnő nyomvonallal rendelkező 4-es, 6-os, aminek utazóközönsége néha olyan, mintha Tarr Béla és Quentin Tarantino egyszerre rendezné őket.
(Borítókép: FŐFOTÓ – Fortepan)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
