Szeretjük a Corvin teret, ami szerintünk nemcsak Víziváros, de egész Budapest egyik legszebb és leghangulatosabb közterülete is. Olyan itt lenni, mintha visszarepültünk volna az 1700-as évekbe. Található ugyanis itt kapucinus templom, Budai Vigadó, de barokk házak egész sora, valamint a fővárosra jellemző ikonikus keramitburkolat is. Minket most kifejezetten a Corvin tér 4. alatti barokk épület érdekel.
A Fő utcával szemben állva biztosan megakadt már a szemünk ezen a színes házsoron, amelynek az az érdekessége, hogy egykor a Duna felé néztek a kertjei. Egyidőben a budaiak egyik kedvelt nyári mozija is itt működött, kezdetben Budai Kerti Mozgó, majd Budai Kertmozi néven, egészen a 90-es évekig. A környék arculata a kétezres évek elején változott meg, amikor a Bem rakparti telek beépült: ma már az Art'otel áll itt.
A Corvin tér 4. alatt található ház a 18. században épült, de többször is átalakították. Először 1800 körül, majd 1870 környékén – ekkori tulajdonosa az ón- és rézöntő Wilke Gottlieb volt, aki a munka mellett kísérletezett is a fémekkel és a tűzzel. Ebben az időszakban nevezték vissza Kapucinusról (eredetileg a kapucinusok kertje volt a területen) Mátyás térre a helyet, ami végül 1874-ben hivatalosan is megkapta a Corvin tér nevet. Talán ennek köszönheti az épület, hogy a 20. században
Mátyás királyt és egy alkimista labort ábrázoló domborművek kerültek rá díszítésként
– mert bár első ránézésre a domborműveket is a házzal egyidősnek gondoljuk, ezek jóval fiatalabbak.
A hadvezér, a gazda és a tudós
A Gottlieb-ház díszei 1925-ben kerültek fel a homlokzatára az akkori tulajdonos megrendelésére. Doroghy István Nemes György szobrászt bízta meg az uralkodót is ábrázoló domborművek elkészítésével, amelyeken Mátyást a hadvezér, a gazda és a tudós szerepében láthatjuk. Az első szerep utal az uralkodó hadjárataira és győzelmeire, a gazda egy talán kevésbé ismert tulajdonságát mutatja: uralkodása idején nemcsak a Vár körül alakítottak ki csoda szép kertet, de a visegrádi palotát is felvirágoztatta. Mátyás királyt a tudós szerepében ábrázoló dombormű pedig utal a király hatalmas könyvtárára (a vatikáni után ez volt Európa második legnagyobbja), illetve arra is, hogy udvara tele volt tudósokkal és csillagászokkal – utóbbi tudomány iránt ő maga is érdeklődött.
Mindezen túl egy alkimista műhely is felkerült a kapu fölé. Ennek inkább az ónöntő Gottliebhez vagy a későbbi tulajdonoshoz, Doroghyhoz van köze, lévén ő is kémikus volt. Bár vannak olyan feltételezések, amelyek szerint Mátyás udvarában is működött alkimista labor, sőt a chantillyi Musée Condéban őriznek egy XVII. századi aranycsináló receptgyűjteményt, amelyben van egy Mátyás királynak tulajdonított recept, ezek nem megalapozott elméletek. A megrendelőnek valószínűleg csak tetszett a korábbi tulajdonos foglalkozása, valamint a tér korábbi és akkori elnevezéséhez szerette volna kapcsolni háza díszítéseit.
Forrás:
- Buza Péter: Túlparti látomás, Séta az időben, a budai Duna-soron, Budapest, 2002
- Tittel Kinga: A színes Corvin tér és a sokoldalú Mátyás király, PestBuda.hu, 2020
