Oszlassunk el egy félreértést!
Március 14-én, a Margit körút és a Rómer Flóris utca sarkán megnyitott a Dugattyús. Nem sokkal később terjedni kezdett a hír, hogy a Margit körúton új szórakozóhely várja a bulistákat, aminek viszont a környéken élők nem örülnek annyira. Mindebben azonban sok a dezinformáció. Legfőképpen az nem igaz, hogy a Dugattyús szórakozóhely. Nyitóeseménye elvégre nem csak a szórakozóhelyeknek van, egy ilyen buli azonban általában hangos. Ez is az volt, a lakókkal viszont igyekszik jó viszonyt ápolni a hely.
A Dugattyús különben profin hangszigetelt. Amikor elmegy előtte a villamos, abból semmit nem hallani bent, és ebből következik, hogy a zene sem szűrődik ki az utcára. Arra pedig külön emberek figyelnek, hogy ne a hely előtt menjen a hangoskodás és az italozás. De mondjuk még egyszer: a Dugattyús se nem mulató, se nem szórakozóhely, itt nincs éjszakába nyúló hangoskodás. De akkor mi a Dugattyús? Mert a méreteit tekintve tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy bent sok ember tudjon mulatni.
Kreatív alapokra helyezve
Manapság, ha valaki új helyet nyit, és az se nem bár, se nem szórakozóhely, akkor általában közösségi térnek nevezik el, ami előbbi kettőt is magába foglalja. A koncepció középpontjában itt is a közösségépítés áll, méghozzá kreatív alapokra helyezve. A Dugattyúst hárman találták ki és hárman is vezetik: Pálffy András fotós, a Budapest Park egyik vezetője, Rimóczi Imre pályaelhagyó építész (ez később fontos lesz), a Budapest Park másik vezetője, és a fotós-filmes-kliprendező Miki357, akit csak az nem ismer, aki az elmúlt 20 évet egy dobozban ücsörögve töltötte, és mindent egy lyukon át adtak be neki, kivéve a hazai kulturális híreket.
Ők hárman álmodták meg a Dugattyúst, és a Margit-negyed-projekt részeként pályáztak a helyszínre. Nem csak ők, de végül ők kerültek ki győztesen. Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy bár mindhárman kötődnek a Budapest Parkhoz, ez a hely nem a méltán népszerű szabadtéri koncerthelyszín leágazása, de együttműködés azért van. Ami a Parkon, a Dugattyúson és a zeneszereteten túl összeköti a három embert, az a vizualitás, a képzőművészet, a vizuális kultúra. Logikus volt, hogy ha egy exépítész, egy fotós és egy filmes összeáll, és megnyitnak egy kulturális közösségi helyet, ott ez áll majd a középpontban a kreatív energiák mellett. Persze az épület, amiben megnyitottak, erre kötelezte is őket.
Budai Bauhaus
A Dugattyús-házat – ami a speciális liftje miatt kapta a nevét – 1937-ben adták át, és két építész, Hofstätter Béla és Domány Ferenc tervei alapján készült. A bérház építtetője a Weiss Manfréd Művek Elismert Nyugdíjpénztára volt. Nem csupán ez a ház épült fel itt ebben az időben, hanem sokkal több, így gyakorlatilag teljesen megváltozott a környék arculata. Az addig errefelé uralkodó, régi és rossz állapotú földszintes házakat a szükségszerűség és a városfejlődés elsöpörte, és emeletes lakóházak kerültek a helyükre. Közülük is kiemelkedett a Dugattyús, ami nemcsak Buda, de a város egyik legimpozánsabb modernista lakóháza is volt csupa különleges, minőségi megoldással. Egyébként méltó párja a Hofstätter–Domány páros Újlipótvárosba, a Szent István park mellé tervezett, szintén kimondottan elegáns épületének, amelynek az aljában a Dunapark éttermet és kávézót találjuk.
A Dugattyús-ház eredeti terveiben az utcaszinten egy étterem szerepelt, ám ebből végül nem lett semmi, helyette az elektromos vállalat egy bemutatótermet rendezett be, ahol különféle, ma már teljesen triviális, árammal működő háztartási gépeket mutattak be működés közben, sőt a széles-oszlopos terem közepén egy világító izzót is beszereltek. Az elektromos vállalat annyira komolyan gondolta a bemutatótermét, hogy az igazgató a terem fölött kialakított lakásban élt, ahova a boltból egy lépcsősoron, illetve az egyik lépcsőházon keresztül lehetett feljutni. Sajnos a szocialista időszakban a lakást leválasztották az üzlettől, így most van a terem közepén egy szép lépcsősor, ami egy befalazott ajtóig vezet.
Sokáig egy ügyfélszolgálat működött a Dugattyús helyén, és elég barbár módra felszeletelték az egyébként tágas teret. Csakhogy, mint említettük, Imre végzettsége építész, így feltett szándéka volt, hogy ha megszerzik a helyiséget, amennyire csak lehet, az eredeti állapotába állítják azt vissza, elvégre egy külsőre Bauhaus-épület úgy a legszebb, ha a belseje is az. Még a padló is olyan, mint a régi, egyedül egy díszes és a háború alatt elpusztult lámpát nem sikerült rekonstruálni. Az egyébként is nagy teret úgy növelték meg optikailag, hogy az oszlopokat tükörrel borították be, ez pedig tényleg olyan illúzióval szolgál, mintha a Dugattyús még nagyobb lenne.
Nincs buli, de lehet buli
A Dugattyús nem szórakozóhely, hanem találkozási pont, közösségi helyszín, ahol a kultúra van a középpontban. Éppen ezért programok tekintetében egészen sok minden belefér a kiállítástól kezdve a közéleti-irodalmi beszélgetős esten és a könyvbemutatón át a filmklubig és a workshopig, sőt akár jógaórát is lehet tartani, és persze vannak zenei események, DJ-programok és így tánc is. Gyakorlatilag (majdnem) minden, ami a kultúra halmazába tartozik. Napközben dolgozhatunk is itt, de beülhetünk csak beszélgetni is, este pedig sörözni, akár nagyobb társasággal, mert hely akad bőven. Innen nem valószínű, hogy ki kell fordulnod azért, mert nincs szabad asztal.
Azzal, hogy a Dugattyús megnyitott, már egészen szépen áll a Margit körút, legalábbis a hídtól a Mechwart liget előtti kanyarig egész díszes kompánia jött össze: ott van a mai napig fiatalos őskövület, a Bem, aztán a Manyi, a Permanens Vakáció, az ő új helyük, a Hattori Hanzo Social Club, a Margaux kávézó, most pedig a Dugattyús, és ha mindez nem lenne elég, akkor beljebb, a Frankel Leóban ott van még a Bambi vagy a Beat on the Brat, a Török utcában pedig a Dante. Ha nem is lesz ebből akkora bulinegyed, mint a pesti oldaliból (ami nem is baj), de egy pezsgő, kreatív, kulturális vidék simán kialakulhat, ahogy a Bartók Bélából is az lett. A tendenciák legalábbis ebbe az irányba mutatnak. Mi nagyon szorítunk neki, mert a Margit körút szép és hangulatos, de korábban fájdalmasan üres volt, sőt helyenként lerobbant is, ahol egyetlen hely sem tudott gyökeret ereszteni (lásd Menta Terasz), ám mostanra e szörnyű helyzet megváltozni látszik.
A Dugattyús mindent megtesz ennek érdekében. Például azzal is, hogy mindennap nyitva van, és várja a vendégeket, de nem mindennap ugyanakkor nyit és zár. Hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól éjfélig, pénteken reggel 8-tól éjjel 2-ig, szombaton délelőtt 10-től szintén éjjel 2-ig, vasárnap pedig délelőtt 10-től éjfélig tartanak nyitva. Hétköznap akár munkára is használhatjuk a helyet: magányosan is beülhetünk laptopozni, de tényleg olyan méretű a hely, hogy akár céges megbeszélésre is tökéletesen alkalmas lehet. A kávézóban természetesen kávézni tudunk (az eszpresszó 549 Ft, az eszpresszó-tonik 749 Ft, a kapucsínó 1149 Ft), de nem csak azt, hisz estefelé inkább az alkoholok kerülnek előtérbe (egy deci bor 749 és 1499 Ft között mozog, korsó csapolt sör pedig van 899 Ft-ért és 1599 Ft-ért is, az üvegesek pedig 999 Ft-ba kerülnek). A konyha is alakul, reggelizni (paninik 2299 Ft, sült virslik 1399–1799 Ft között) vagy valami könnyű ebédet (spagettik 2490 és 2990 Ft között) elfogyasztani már most is lehet, de a cél, hogy egyre nagyobb legyen a választék, és lehessen még bruncholni is a helyen.
A Dugattyús azonban másképp is építi a kreatív közösséget. Van már vágó-utómunkázó és egy fotóstúdió, és fejlesztés alatt a hangstúdió, amit bárki kibérelhet az ötletei megvalósítására, sőt szakmai tanácsokat is kaphat. A Dugattyúsban például egy zenekar is rögzítheti a lemezét, készíthet hozzá profi promófotókat, és mivel a hely eléggé kameraképes, nemcsak készre vághatja ott a klipjét, de fel is veheti. Gyakorlatilag mindent egy helyen. És ha ehhez hozzávesszük, hogy ehetünk-ihatunk, találkozhatunk a barátainkkal, megnézhetünk egy kiállítást, ha pedig netán úgy alakul, akkor még táncolhatunk is, felvetődik a kérdés: érdemes még hazamenni, ha itt már majdnem olyan, mintha otthon lenne?
Elérhetőségek
Dugattyús
