Karácsonyi könyvajánlónkban olyan olvasnivalókat is ajánlunk, melyek szerzőjét vagy a könyvkiadót viszonylag kevesen ismerik, holott nagyon is érdemes lenne. A szépirodalom mellé non-fiction és ismeretterjesztő könyveket is kerestünk, a regények közé elbeszélés is befért, és a témák tekintetében is elég változatos lett a körkép.

A könyv az az ajándék, amivel olyan nagyon nem lehet mellélőni, főleg akkor nem, ha szerettünk vagy ismerősünk könyvmoly hírében áll. Karácsonyi könyvajánlónkban olyan olvasnivalókat válogattunk, amik között mindenki megtalálja a magának valót. Van közöttük a 19. századi pesti alvilági életről és a szerelemről szóló történet, szentendrei csavargás, jeges izlandi táj, egy kolumbiai hegyi faluban dúló háború és a ma még mindig tabunak számító mentális betegségekről szóló kiadvány is. Csupa olyan könyv, melyekkel még önmagunkat is megajándékoznánk. 

Gunnar Gunnarsson: Advent

Egy nap alatt elolvastuk ezt a gyönyörű elbeszélést, amit legszívesebben minden ismerősünkkel elolvastatnánk, hiszen tele van továbbgondolásra ösztönző és szívig hatoló mondatokkal. Abban a zajos világban, amiben élünk, nekünk kifejezetten jólesett egy olyan történetet olvasni, amiben az elcsendesedés, az önmagunkkal, a világgal és Istennel való kapcsolat van a fókuszban. Benedikt, az egyszerű pásztor minden advent idején hűséges kutyájával és egy vezérkossal együtt útra kel, hogy megmentse és hazaterelje a zord felföldi tájakon elkóborolt birkákat. Az embert próbáló küldetést az élet tisztelete és csodája, valamint az elesettek iránti együttérzés hajtja, így még a legszélsőségesebb időjárásban és a legkilátástalanabb helyzetben is folytatja útját.

Akár még magunknak is érdemes beszerezni ezt a kisregényt, ami bár egyszerűen, de mélyen mesél nekünk szeretetről, hűségről, türelemről és kitartásról. Gunnar Gunnarsson a 20. század első felének legnépszerűbb izlandi írója, regényeit a 30-as évek Magyarországán is előszeretettel olvasták. Műveinek különösen erős vonulata az izlandi természet ábrázolása, és ez a mai napig inspirációs forrás számos izlandi művész és író számára.

Holló Bettina: Máshogyan ugyanúgy

Hiába élünk egy felvilágosult világban, a mentális betegségek, az idegrendszeri zavarok és a függőség a mai napig tabunak számítanak, keveset beszélünk róluk, holott ma már alig van olyan család vagy baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki vagy valakinek az ismerőse, aki valamelyikkel küzd. Félve a megbélyegzettségtől, az érintettek sokszor a hallgatást választják, ezzel viszont pont az az ördögi kör veszi kezdetét, ami elől szeretnének elmenekülni: mivel a többség nem ismeri a mentális betegségeket, rengeteg tévhit kering a társadalomban, ráadásul emiatt sokszor azt sem tudjuk, mit kell tennünk, ha valaki más, mint a többiek.

Ez a könyv 20 sorstörténetet mutat be nekünk, miközben próbálja lebontani a rossz beidegződéseket. A szerző olyan személyekkel készített interjúkat, akik életük egy pontján akadályokba ütköztek. Kit a genetikai hajlam, kit egy trauma, kit a gyerekkor kényszerített arra, hogy megküzdjön a démonaival. A kötetben szerepel 20 szakértői megszólalás is, olyan szakpszichológusoktól és pszichiáterektől, mint dr. Kapitány-Föveny Máté, dr. Belső Nóra vagy dr. Lukács Liza.

Iglódi Csaba: Az ígéret szép szó

Ha valaki kellemes kikapcsolódást keres, szereti a kalandregényeket, nem veti meg a szerelmi szálat és az alvilági figurák világát, meg azt sem bánja, ha az elbeszélő gyakran anekdotázó, mesélő hangnemre vált, akkor Késmárki Bertalan kalandjait nagyon fogja szeretni. Az ígéret szép szó egy lelencfiú kalandos életét vázolja fel nekünk, akinek eleinte egyetlen célja, hogy – amolyan Lúdas Matyiként – móresre tanítson egy bűnös lelkű fogadóst, s bár később persze a szerelem, a tanulás, egy lehetséges rendes élet is bekúszik a képbe, nem tud kibújni a bőréből: megmarad csibésznek. A főhős fejlődéstörténete mellett a korabeli, 19. századi Budapest világát is megismerjük, így azoknak is ideális lehet ez a könyv, akik előszeretettel bújják a várostörténeti cikkeket, és imádják a főváros kevésbé ismert, bűnös világát.

Kertész Erzsi: Öröklét

Kertész Erzsi leginkább ifjúsági íróként ismert, ám pár éve írt egy felnőtteknek szóló könyvet is, ráadásul rögtön egy pszichothrillert, amitől nem sokban különbözik legújabb kötete, az Öröklét sem. A pszichológia, a sci-fi és a bűnügyi regények világát kedvelőket biztosan hamar berántja majd ez a könyv, melynek alapsztorija, hogy a tárgyalására váró Fília a számára kirendelt pszichológusnak meséli el összecsapását a város egyik legbefolyásosabb üzletemberével, Illésházy Antallal. Mindeközben végig azon tanakodunk, hogy egy mesteri manipulátorral vagy az igazság magányos harcosával van-e dolgunk, hogy bűnöző vagy áldozat. Az író végig úgy mozgatja a szálakat, hogy folyamatosan megkérdőjelezzük azt, amit olvasunk, bizonytalanságban tart minket, ám minden mondatával a könyvhöz ragaszt minket.

Krasznahorkai László: Zsömle odavan

Olyan ez a regény, mint egy abszurd álom, nem feltétlenül a sztorija miatt, hanem azért, mert ahogy haladunk előre az oldalakon, egyre többször gondolkodunk el azon, vajon mikor derül ki főhősünkről, hogy valójában csak képzeli a történeteket, és nem egy isten háta mögötti magyar faluban, hanem a zárt osztályon vagy az idősek otthonában van. Miért? Mert főhősünk, a 91 éves Kada Józsi bácsi, a nyugdíjas villanyszerelő valójában – vagy nem – IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József, Magyarország királya, aki jogot is tart a trónra.

Hősünk évtizedek óta inkognitóban él, ám egyszer csak felfedezik őt az alkotmányos monarchia visszaállításán munkálkodók, és kezdetét veszi a végeláthatatlan történet, amelyben nemcsak Józsi bácsi életét és az olyan alakokhoz fűződő kapcsolatát ismerjük meg, mint Horthy vagy Szeleczky Zita, de a kiábrándult és csak az önnön érdekeivel elfoglalt magyar társadalmat is. Nem csoda, ha ezek után végig az az érzésünk, hogy Kada minden bizonnyal megbolondult, hiszen ezt a jelent lassan már csak így lehet kibírni.

Terézia Mora: Muna, avagy az élet fele

Aki fogékony a mélyebb témákra, és előszeretettel olvas olyan regényeket, melyekben az emberi sors és az élet a cukormáz helyett teljes valójában, a nehézségekkel, a fájdalommal együtt van jelen, annak tetszeni fog ez a regény. Hősnőnk, Muna a berlini fal leomlásakor kezd bele történetébe: ekkor találkozik az életét később nagyon is meghatározó és befolyásoló férfivel, aki bár az egyetlen együtt töltött éjszaka után hosszú évekre eltűnik, elbeszélőnk gondolatai csak körülötte forognak. Megszállottan kapaszkodik az emlékébe, az ismerőseibe és a lehetséges nyomokba, hogy rájöjjön, mi történhetett vele, majd miután egy véletlen során újra összesodorja őket az élet, Muna belekerül abba a kapcsolatba, amitől mindannyian óvjuk szeretteinket (és önmagunkat): a gyötrelmes, megalázó, érzelmi, verbális és olykor fizikai erőszakba torkolló viszonyba.

Feszült figyelemmel olvastuk végig a sokszor nagyon is nyers történetet, amin keresztül beleláttunk abba, milyenné tesz a rajongás, a függés és a kiszolgáltatottság, és mennyire piszkosul nehéz kimenekülni belőle. Meglehet, hogy kevesen ismerik Terézia Morát, holott régóta jelen van a kortárs irodalmi színtéren: regényeket és elbeszéléseket ír, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos és Tompa Andrea műveinek németre fordítója is. 

Morcsányi Elza: Barangolás Szentendrén. Történetek a művészetek városából

Szeretjük Szentendrét, és nemcsak írni szeretünk róla, de mi magunk is számtalanszor jártunk a Duna-parti városban, amit egyszerűen lehetetlen megunni, hiszen minden alkalommal valami újat mutat magából. Az Athenaeum Sétakönyvek sorozat legújabb darabja a varázslatos Szentendre sokszínű múltját és jelenét, a házfalak mögött megbújó történeteket meséli el nekünk. Megtudhatjuk, mit szeretett benne Czóbel Béla és Barcsay Jenő, hogy melyik a legidősebb utca a városban, és azt is, hol találjuk a legszebb kilátópontot. Érdemes beszerezni a barangoló kedvű szeretteinknek vagy akár magunknak, kis méretének köszönhetően pedig még magunkkal is tudjuk vinni a várost felfedező túránkra. 

Elena Poniatowska: Leonora Carrington regényes élete

Nem baj, ha még sosem hallottunk Leonora Carringtonról, mert ezzel az életrajzi regénnyel bőven lesz lehetőségünk megismerni a szürrealista írónőt. A hallókürt című regényéről korábban már mi is írtunk, akkor néztünk egy picit jobban utána, hogy valójában kicsoda ez a furcsán abszurd világot megfestő író. Leonora Carrington egy angol iparmágnás lánya, aki a család rosszallása ellenére is a művészeteknek élt: festő, szobrász és író lett belőle, zsenialitását Mexikóban kamatoztatta, és még Salvador Dalí is fejet hajtott előtte. Carrington első nagy szerelme Max Ernst volt, akivel botrányos kapcsolata a párizsi művészvilág egyik legféktelenebb szerelmi történetévé vált, amit csak a II. világháború döntött romba. Amikor Maxot koncentrációs táborba hurcolták, Leonora összeomlott, egy spanyol elmegyógyintézetbe került, később egy újabb szanatóriumba, ahonnan megszökött, és először New Yorkba, végül Mexikóba menekült. A kötet szerzője, Elena Poniatowska, Mexikó egyik legismertebb írója és újságírója egy emigráns lengyel főnemes és egy szintén emigráns mexikói anya gyermekeként született Párizsban. Édesanyjával a II. világháború elől 1941-ben Mexikóba menekült, édesapja pedig csatlakozott a francia partizánokhoz, és csak 1945-ben tért haza.

Rakovszky Zsuzsa: Vattacukor

Ha szeretnénk megismertetni valamelyik ismerősünket a kortárs magyar irodalommal, ezt az elbeszéléskötetet nyugodt szívvel ajándékozhatjuk neki. A Vattacukorban 11 elbeszélés van, és mindegyik hozza a jól ismert, gördülékeny nyelvezetet és a lélektani pontossággal felrajzolt képeket. Ezek többsége kortárs történet, a párkapcsolati nehézségek körül forgó témáktól kezdve a szülő-gyermek és a baráti viszonyig minden van itt, a lényeg, hogy azokat a problémákat tárja elénk az író, amikkel nap mint nap mi is megküzdünk. Rakovszky Zsuzsa olyan szépen írja meg az elmagányosodó vagy épp egy csipetnyi boldogságra vágyó emberek történetét és mutatja be a különféle emberi viszonyok mélységét, hogy alig bírjuk letenni a könyvet.

Christoph Ransmayr: Egy félénk férfi atlasza

Christoph Ransmayr különös világával mi először egyetemista korunkban találkoztunk, és úgy elvarázsolt minket a látásmódja (Az utolsó világ című könyv), hogy rögtön megszerettük. Az Egy félénk férfi atlasza útinaplóba bújtatott lírai kalauz, amely segít egy picit jobban megismerni a világunkat és önmagunkat. Hetven epizódon keresztül követjük az elbeszélőt, akivel felfedezzük a Csendes-óceán szigetvilágát és a sarkvidéket, járunk Andalúziában, Sydney-ben és a dél-amerikai esőerdőkben, ahogy a Duna árterében és a Himaláján is. Hatalmas földrajzi távolságok ezek, de a szöveg nemcsak egy kontinenseket bejárt világutazó emlékeit tárja elénk, hanem felkutatja mindazt, ami az emberi szívben sokszor elzárva rejlik. Jólesik a téli szürkeségben rákapcsolódni erre a könyvre, ami elképesztő tájakra és csodás történetekhez repít minket.

Evelio Rosero: Hadseregek

Az elmúlt pár évben már itthon is kezdtek széles körben ismertté válni a latin-amerikai írók, így a gimnáziumi éveinkben kötelezőnek számító Gabriel García Márquez mellett egyre több szerzőt ismerhetünk meg – és látva, hogy műveik egyre gyakrabban jelennek meg magyarul, úgy tűnik, igény is van rájuk. Szerencsénkre a Sonora Kiadó kifejezetten a kortárs latin-amerikai irodalommal foglalkozik, így akinek megtetszik a dél-amerikai szerzők világa, az viszonylag naprakész lehet az új megjelenésekben is. Ilyen Evelio Rosero nemrég megjelent, Hadseregek című regénye is, amely a nemzetközi színtéren is sikereket ért el, a kritikusok számos díjjal ismerték el. Rosero kolumbiai szerző, aki pályáját újságíróként kezdte, de ma már kizárólag szépirodalommal foglalkozik. Műveiben mindig megjelenik a háborúk okozta szenvedés és a kegyetlenség, ahogy a vidéki falvak jellegzetes figurái is – így a Hadseregek című regényben is. A történet egy idilli hegyi faluban játszódik, amit egyik napról a másikra beterít a háború és az erőszak, a falu a pusztulás közelébe kerül, hősünk (egy nyugdíjas tanár) pedig elveszti feleségét. A félelem és a bizonytalanság, felesége eltűnése az őrület határára sodorja a férfit, aki azonban nem adja fel: a nő keresése jelenti számára az utolsó reményt. Rosero regénye amellett, hogy bemutatja a háború pusztítását, az emberek elszántságát és a szeretet erejét is megmutatja nekünk, és azt is elmeséli, hogy mindig van kiút.

Címkék