Egyedülálló enteriőrkiállítás keretében mutatja be az éppen felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum a szecessziós műtárgyait a Ráth György-villában. Az angol, bécsi, francia hatások és az egyedi magyar út összefonódását látjuk teremről teremre, az ékszerektől kezdve a berendezési tárgyakon át egészen a világkiállítások pavilonjainak a tervéig. A századforduló gazdag polgári miliőjét megidéző termekben a legapróbb részletekig átélhetjük, milyen is lehetett akkoriban egy mindennapi ebéd vagy egy toalett összeállítása, és milyen hihetetlen színvonalon alkottak a kor művészei és mesteremberei.
Vajon hogyan élt a századfordulón a nagypolgári, értelmiségi elit a Városliget melletti villanegyedben? Hogyan nézett ki az otthonuk, milyen tárgyak vették körbe őket, milyen zenéket hallgattak, miket ettek?
Az Iparművészeti Múzeum megalapítójának és első igazgatójának, Ráth Györgynek az egykori villájában nyitott meg a hazai és nemzetközi szecesszió mestereinek műremekeit bemutató kiállítás.
Többévnyi zárvatartás után a közelmúltban maga a villa is jelentős belső rekonstrukción és korszerűsítésen esett át, így alkalmas lett arra, hogy kiállótérként a legértékesebb műtárgyaknak is otthont adhasson.
Az eklektikus villaépületet 1901-ben vásárolta meg Ráth, aki jogász végzettsége mellett a hazai képző- és iparművészet egyik fő támogatója is volt, és magát a múzeumot is – melynek első főigazgatója lett – ő szervezte meg 1881-ben. A neves polgári műgyűjtőt a képek, festmények, antik műtárgyak, iparművészeti remekek egyaránt érdekelték, feleségével gyakorlatilag a gyűjteményük között éltek, hiszen az újonnan vásárolt villájukat is ezekkel rendezték be. Ráth halála után felesége a teljes gyűjteményt az Iparművészetinek adományozta, amit a kommunizmusig egyben is kezeltek a villában, csak utána szóródott szét.
A mostani kiállítás egyszerre idézi meg Ráth gyűjteményét és a korszak (iparművészeti) világát is, amiben a volt igazgató élt, a kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, a Gallé és Tiffany üvegekkel, Otto Wagner bútorokkal és Lalique ékszerekkel, nem is beszélve a hazai mesterekről, a Zsolnay és Rippl-Rónai tervezte motívumokkal és Jungfer Gyula kovácsoltvas csillárjairól.
A földszinten három teremben a nemzetközi áramlatokkal ismerkedhetünk meg, az egész mozgalom kiindulópontjául szolgáló brit Arts and Crafts mozgalom gyökereivel és a skót stílus jellegzetes jegyeivel, míg a középső teremben a bécsi, osztrák irányzattal és a harmadik szobában a francia art nouveau és az 1900-as párizsi világkiállítás szenzációs formáit csodálhatjuk meg.
A másik szárnyban berendezett ebédlő és társalgó minden apró részletével a nagypolgári világot idézi meg, és itt található a Ráth György impresszív műgyűjteményébe bepillantást engedő szoba is, Tiziano, Tintoretto és németalföldi festők képeivel.
Az emeleten a fő szenzáció Ráthék súlyos tölgyfabútorokkal és bőrberakásos falkazettákkal díszített ebédlője, valamint a nemzeti, népművészeti gyökerekből táplálkozó Kós Károly-Thoroczkai Wigand Ede által képviselt vonulat bútorai, grafikái és a keleti hatást bemutató egzotikus szoba is. De itt találkozhatunk a Maróti (Rintel) Géza által tervezett 1911-es világkiállítás pavilonjának formáival és Kozma Lajos grafikáival is.
Az aprólékos műtárgyi restaurálási folyamatokról is megnézhetünk egy kisfilmet, ahol több – a termekben látott olyan – kiállított darabnak, mint Hoffmann Josef villanycsillárának és
1907-es ülőgarnitúrájának és
Carlo Bugatti 1895-ös keleties írószekreterének az újjászületését is láthatjuk.
A kapcsot a mai iparművészet világával pedig az Artista StúdióKörforgásban című kiállítása teremti meg, ahova az Iparművészeti egykori vitrinjeiben bemutatott legszebb kerámiák és ötvösremekek között sétálhatunk át.
A kiállítás programját szakmai és szubjektív tárlatvezetések, előadások, workshopok, műhelylátogatások és múzeumpedagógiai foglalkozások kísérik.
- A kiállítás kurátora: Horváth Hilda
- Társkurátor: Pandur Ildikó
- Főmunkatárs: Balla Gabriella
