látnivalók és kultúra

szerkesztés

Pesti luxus és világszínvonalú magyar építészet a Bajza utcában – A Walter Rózsi-villa

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 05. 19. 10:48

Walter Rózsi primadonna állítólag örömében sírva fakadt, amikor meglátta a Bajza utcai villa kert felőli látványát. Én nem sírtam el magam, de a belső terek és az egész épület finom eleganciája annyira magával ragadott, hogy minden apró részletet, ívet, korlátot és oszlopot igyekeztem belevésni az elmémbe. A Fischer József és Pécsi Eszter tervezte épület nemcsak építészetileg különleges, hanem azért is, mert Magyarországon ez az első nyilvánosan látogatható modernista villa – és mi más is költözhetett volna ide, mint a Magyar Építészeti Múzeum. Kapuját pedig már csak azért is érdemes átlépni, mert a Walter Rózsi-villában szuper építészeti kiállítások, rendezvények és múzeumpedagógiai foglalkozások lesznek.

Amikor modern villákról beszélünk, rendszerint a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet hozzuk fel példaként, ahová a két világháború közötti magyar építészet legjobbjai terveztek házakat, úgymint Kozma Lajos, Molnár Farkas vagy Fischer József. Azonban nem feltétlenül kell Pasarétig utazni, ha Bauhaus stílusú villában szeretnénk gyönyörködni, elég csak elsétálni a Bajza utcába, ahol a nemrég felújított Walter Rózsi-villa áll.

Ez a ház azért is izgalmas, mert statikáját az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter tervezte, az ő munkája például a Fiumei úti baleseti kórház és a Kútvölgyi Kórház szerkezeti terve, 1965-ben Amerikában pedig elnyerte „Az év legjobb statikusa címet” is. Sőt, valódi szenzációnak számított és megtestesítette a modern polgári nőt, akinek már nem csak a ház körüli munka és a gyereknevelés volt az élete. Pécsi Eszter napi 12-14 órát dolgozott, autóval járta a várost, egyeztetésekre, felmérésekre és építkezésekre járt, emellett pedig anya és feleség is volt. 

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A villát 1936-ban Walter Rózsi operaénekes és családja számára tervezte Fischer József és Pécsi Eszter – ők nemcsak az építészet területén, hanem az életben is egy párt alkottak –, és ami ma szinte lehetetlen küldetés lenne, fél év alatt elkészült. 

Egyáltalán nem összecsapott munkáról beszélünk, mert a lapos tetős, tetőteraszos és pilléreken álló villa nemcsak a Le Corbusier által megfogalmazott építészeti elveknek felelt meg, de világszínvonalú szerkezetek és építészeti megoldások kerültek bele, ilyenek a harmonikaajtók, az egybenyitható terek, a beépített fürdőkád, és a sort folytathatnánk. A nagy szalont és az impozáns tereket kifejezetten a primadonna igényei szerint alakították ki, érdekesség, hogy a társasági élet színtere az első, míg a privát terek a második emeleten kaptak helyet, a földszinten a kiszolgálóhelyiségek és a házmester lakása volt. 

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Számtalan archív képet láttunk már modernista villákról – magyar és nemzetközi szinten egyaránt –, és párat már kerítésen átnézve is meglestünk, de még egyikbe sem jutottunk be, úgyhogy amikor felértünk a Walter Rózsi-villa első emeletére, földbe gyökerezett a lábunk. Az ívelt falépcső – ez eredeti –, a pepita kockás erkély, amire minden szobából ki lehet jutni, és a télikert, a szellős és napfényes terek meg az egész épületet átható elegancia annyira lenyűgözött minket, hogy többször is bejártuk a villa tereit, ahol most a Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 című kiállítás látható.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

modern lakóépületek alapvető elvárásairól, az összkomfortról és a természetes napfény beáramlásának fontosságáról már tényleg sokat olvastunk, ebben a házban pedig az elméletet végre megnézhettük a gyakorlatban is. Ehhez kapcsolódik a mostani kiállítás is, ami a korszak építészetének jellegzetességeit, a modern élet eszközeit, anyagait és azokat az alapfogalmakat mutatja be, amik mentén a lakóházakat tervezték. A tárlat 6 hívószó köré szerveződik, amelyek mindegyike a modernizmushoz köthető: nyitottság, játék, munka, komfort, higiénia és egészség, valamint a szín. 

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Csupa érdekesség mindegyik tér, de mi leginkább a valamikori gyerekszobát és Radó Dezső – Walter Rózsi férje, textilgyáros – dolgozószobáját szerettük a legjobban, meg azt a tényt, hogy minden szobából kijutottunk az erkélyre – mivel ez egy múzeum, erre egyéni látogatás során valószínűleg nem lesz lehetőség. A Játék nevet viselő térben egyrészt korabeli gyerekbútorokat és játékokat látunk, másrészt arról is olvashatunk, hogy a reformpedagógiai mozgalmak hogyan formálták az építészetet, és mi mindenre kellett figyelni, amikor óvoda, gyerekszoba vagy gyerekbútorok tervezéséről volt szó.

Erre nemcsak a Bauhaus otthonában, vagyis Németországban voltak szuper példák, hanem itthon is: a rózsadombi játszóiskolát úgy tervezték, hogy a játszótermet, a teraszt és a kertet harmonikaajtóval nyitották össze, így sok napfény és friss levegő áradt be, és még zöldövezetben is volt, így teljesen megfelelt az új pedagógiai alapelveknek.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A home office fogalma viszont nem annyira új keletű, ugyanis a modern építészek mindig figyeltek arra, hogy lehetővé tegyék és megkönnyítsék az otthoni munkavégzést. Erre olyan ötletes megoldásokkal rukkoltak elő az építészek – akik elég gyakran bútortervezéssel is foglalkoztak –, mint a többfunkciós munkaállomások kialakítása, ami egyszerre lehetett íróasztal, rajzasztal, varróasztal, könyvespolc és irattároló is, ezeknek különféle variációi jöttek létre a ki- és lehajtható asztallapok és a kihúzható elemek segítségével. A kiállításon látható az az asztal és csővázas szék, ami Fischer József és Breuer Marcell irodájából való, a széket ráadásul az utóbbi tervezte.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Az épületet 1949-ben államosították, ezután hatvan éven át a Belügyminisztérium kórháza használta, volt itt gyermekorvosi rendelő és óvoda is. A villa és a volt kórház területe 2017-ben került a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába, és akkor döntöttek arról, hogy idekerül a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteménye és épületegyüttese – erre 2021-ben Építészet Ligete címmel tervpályázatot írtak ki, de sikertelenül zárult. A most felújított Walter Rózsi-villa a múzeum új kiállítóhelye, ami mérföldkő a múzeum életében, ugyanis egészen idáig nem rendelkezett kiállítótérrel. 

A földszinti térben a múzeum állandó kiállítása, a Fasori históriák látható, amely az 1800-as évektől egészen napjainkig mutatja be a Városligeti fasor és a Walter Rózsi-villa történetét. A Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 című kiállítás 2023 májusáig tekinthető meg. A látogatáshoz fontos információ, hogy a belépőjegyeket egyelőre csak online, a jegy.hu felületén lehet megvásárolni.

Hasonló tartalmak

Admin mode