Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra

A nyakában hordta a sebész a fejből kioperált golyót – 80 éves a Sziklakórház

A II. világháború alatt és után gyógyítottak benne, de kutatták itt a tífusz ellenszerét is, volt bunker, raktár és színház, 16 éve pedig múzeum.

Látnivalók és kultúra

A Halászbástyán és a Mátyás-templomon túl – Séta és időutazás a Várnegyed kanyargós utcácskáin

A Várnegyed az a hely, ahová még budapestiként is viszonylag keveset járunk fel, holott tele van rejtett zugokkal, titkokkal, izgalmas történetekkel és romantikus utcácskákkal, amiket nagyon is jó felfedezni. Ráadásul a budai Vár sokkal több magánál a palotánál, a Halászbástyánál meg a Mátyás-templomnál, és nemcsak az át- és az újraépítések meg az elkerített és biztonsági őrökkel védett épületek határozzák meg a képét, hanem a mesebeli barokk házak meg a macskaköves utcák is. És hogy miért érdemes a lakóházakkal teli övezetben sétálgatni? Mert itt nem kell átvágnunk a fényképező turistahadak sűrűjén, és egy picit még úgy is érezhetjük magunkat, mintha egy másik világban lennénk.

Bevallom, hiába nőttem fel Budapesten, a Várnegyed számomra is sokáig egyet jelentett a turistákkal teli Halászbástyával és a Sándor-palotával, a Siklóval és a Budavári Palotával meg persze a lenyűgöző kilátással Pestre. Idősebb fejjel viszont egészen új távlatok nyíltak meg előttem. Ha túllépünk az ikonikus és mindenki által fotózott látványokon, akkor felfedezhetjük például a Tóth Árpád sétányt, ahová a várfalak romjain 1720-ban telepítettek fákat, így ez Budapest első fasora is, a nevét 1946-ban kapta, mivel a költő a közeli Táncsics Mihály utcában élt.

A sétánnyal párhuzamos Úri utcán viszont már egy mesebeli világ tárul elénk, ahol egy- és kétemeletes, színes barokk házak hatalmas boltíves kapukkal, kockakő és rengeteg történet van. Meglehet, hogy ezek a házak elsőre a 17. századba repítenek minket, valójában sokkal régebbi emlékeket találhatunk a falak mögött meg a házak alatt. 

A Várhegy alatt komoly barlangrendszer húzódik, ami régen összekötötte az épületeket, másrészt ha szerencsések vagyunk, és bejutunk egy-egy házba, akkor középkori falmaradványokat és több száz éves falépcsőket is találhatunk. A Budapest100 alkalmával nekünk volt olyan mázlink, hogy több lakóházat is felfedezhettünk, így azt is láttuk, hogy a mesebeli látvány a girbegurba utcákon jóval túlnyúlik: a kapuk mögött rejtőző belső kertekről már tényleg csak szuperlatívuszokban tudnánk írni.

A Várnegyed nemcsak az épületek, de az egymásra rakódott történelem miatt is az egyik legszínesebb környék: itt a 13. század a jelennel keveredik, a valamikori polgárváros a budai zsidósággal vagy épp a török korral, a kövek a betonnal és az üveggel. Annyira sajátos hangulatot árasztanak a girbegurba utcák és a kisebb sikátorok, hogy néha még azt is elfelejtjük, hogy Budapesten járunk. 

A Hess András téren állt Buda egyik legkorábbi épülete, egy 13. századi Domonkos-rendi kolostor, ami a törökök idején egyre romosabb állapotba került, majd Buda visszafoglalásakor el is pusztult. Később mellette húzták fel a jezsuiták új kollégiumát, aminek szépen felújított homlokzata mögött ma már a Hilton Budapest működik.

A téren érdemes a Vörös Sün házra is szánnunk pár percet, ugyanis ez volt Buda első emeletes épülete, és ez volt sokáig az egyetlen vendégfogadója is. Az 1700-as évek folyamán kertjében tánctermet építettek, majd egy színpadot is kialakítottak, így itt tartottak Budán először színházi előadást, a 20. században viszont már az itt működő nyilvánosházról volt hírhedt.

A Táncsics Mihály utcában van egy középkori zsidó imaház, aminek alapjai még a város alapításakor épültek, a boltíves termet viszont a 15. század körül alakították ki, és a török hódoltság idején lett a szefárd közösség imaháza. 

A Bécsi kapu téren ott van a Magyar Nemzeti Levéltár neoromán főépülete, ahol Pecz Samu először alkalmazott vasbeton szerkezetet, de itt találjuk Hatvany Lajos egykori otthonát is, a 7-es szám alatt. A házat a 19. század elején Grigely József volt piarista tanár alakíttatta át, ekkor kerültek fel homlokzatára a Vergiliust, Cicerót, Szókratészt és Liviust ábrázoló domborművek is.

A budai Vár történelmi lakónegyedében sétálgatni tényleg felér egy időutazással, és miközben az utcákon kalandozunk, megcsodálhatjuk a barokk építészet olyan sajátos stílusjegyeit, mint a hagyma- vagy a gúlasisakos torony, a gazdagon faragott kődíszek és a színes homlokzatok a vöröstől a kékig. Mindeközben olyan paloták között kalandozhatunk, ahol egykor Esterházyak és Habsburgok éltek, de láthatjuk a Cartier-palotát és a Stelczer-házat is, amiről az a kísértethistória járja, hogy egykori lakói minden év augusztus 20-án két, egymáshoz bilincselt csontvázat láttak az emeleti lépcsőről leereszkedni.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér

Petri György író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte. A PIM kurátorai úgy gondolták, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetik az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe, ezért a múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben, ma raktárban tekinthető meg a kiállítás.

Kultúra

Dokumentumfilm hetek 2024: Szerelempatak

A 2024-es Doku7 filmfesztivál keretében olyan filmeket hoznak el a szervezők, amelyek az embert és az ő saját valóját, egyéni környezetét ábrázolják, különféle kultúrák, nációk és élethelyzetek vonatkozásában.

Kultúra

Világjáró előadássorozat: India

India varázslatos világába nyerhetünk betekintést a Világjáró előadássorozat első alkalmán, március 6-án, a Márai Sándor Művelődési Házban. A szinte kontinens méretű országot, a maga ezerszínű kultúrájával Elter Károly előadásában ismerhetjük meg alaposabban.

Neked ajánlott

A