Pizza Me x We Love Budapest: Fedezd fel velünk a várost! 1. - A Nagykörút és Buda

Lindenbaum-házak

Budapest első szecessziós épületeit az Izabella utcában fogjátok megtalálni, ám a Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp által tervezett aranyba öltözött nőalakokkal és pávákkal, égitestekkel, zöldellő növényekkel borított házak közül ma már csak az egyik áll teljesen felújított állapotban. Az 1897-ben átadott épület színében és formakincsében megelőzte a korát, a szakma és a városlakók egy kicsit még meg is botránkoztak ezen a merészségen, mert akkoriban a klasszikus oszlopos, párkányos és pilléres homlokzat volt divatban. A házak Lindenbaum Sándor és Győző olajmágnások megrendelésére készültek és a négy elemet – föld, víz, tűz, levegő –, valamint a bűnbeesés allegóriáját jelenítették meg.

Andrássy út

A Belvárost a Városligettel összekötő Andrássy út az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el és máig az ország legszebb sugárútja. A fasorokkal, gyönyörű palotákkal és az Operaházzal szegélyezett út még az UNESCO világörökség része is. A Sugárút ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel és annak ellenére, hogy eleinte többen is ellenezték, az 1870-es években belementek az építésébe. Az út melletti telkeket presztízs volt megvásárolni, így a 19. századi magyar arisztokrácia és nagytőkés réteg megannyi jelentős családja építtetett itt elegáns bérpalotát és villát, sőt, a különféle társaságok is harcoltak a legjobb telkekért, csak hogy fényűző palotájukat megépíthessék.

Városligeti fasor

Ha kilépnénk a város forgatagából és a hatalmas paloták helyett a fasoros zöldövezetben sétálgatnánk, miközben századeleji villákat nézegetünk, akkor érdemes a Bajza utcánál leszállni a földalattiról, hogy eljussunk a Városligeti fasorhoz. Valaha ez volt a Pestről kivezető legforgalmasabb út, ami összekötötte a várost a Ligettel és versengtek egymással a főurak, hogy a legjobb telkeken építhessék fel eleinte hétvégi és nyári lakjukat, amik később állandó otthonukká váltak. Van itt habos süteményre emlékeztető, francia szecessziós villa, Róth Miksa ablakokkal és Zsolnay majolikákkal borított, meg várkastélyszerű épület is. A Városligeti fasor egyik első felépült nyaralója pedig egy építész, Kőrössy Albert Kálmán saját villája, aminek színes, ólomüveg ablakát és az állat- és virágmotívumokban gazdag homlokzatát érdemes fotón is megörökíteni.

Városliget

A Városliget, avagy a Lizsé mindig is a népszerű helyek közé tartozott, ez volt a világ első nyilvános parkja, itt sétáltak napernyő alatt nyári délutánokon az úri hölgyek, és Karinthy is gyakran kereste fel a vurstlikat. Az eredetileg mocsaras terület kiépítéséről, a rózsakert, a szánkódomb és a sétautak létrehozásáról 1813-ban döntött a József nádor vezette Szépítő Bizottság, a terveket pedig Henrich Nebbien műkertész készítette. Eleinte a piknikezés helyett a szórakozásé volt a főszerep, mutatványosok szórakoztatták a népet, de egy farsang alkalmával jégből és hóból még Mátyás király megkoronázását is megformázták a Városligeti tó jegén és a Ligetben rendezték meg az Ezredéves Országos Kiállítást is, ekkor épült fel a Vajdahunyad vára is.

ELTE Füvészkert

Kétszáz éves páfrányfenyők, trópusi növényekkel teli üvegházak és 8000 növényfaj vár minket a város legszebb és az ország legrégebbi botanikus kertjében. Az ELTE Botanikus Kertje a VIII. kerület mélyén 3 hektáron terül el, és eredetileg nemcsak sokkal nagyobb, de teljesen máshol is volt. A kert alapítása összefügg a nagyszombati egyetemmel: azért hozták létre, hogy az orvostanhallgatók valódi növényeken tanulhassanak. Az 1838-as árvíz állományának nagy részét elpusztította, ezután József nádor vette gondjaiba a kertet és telepítette át az egészet Festetics Antal egykori kastélyának területére – itt van ma is. Az A Pál utcai fiúkból ismert vörösingesek főhadiszállását, vagyis a nagy tavat a szigettel, nem fogjuk megtalálni, mert időközben a Füvészkert az eredeti területének kétharmadára zsugorodott, a tó pedig kiszáradt.

New York-palota

Ez a neoreneszánsz palota a hatalmas velencei tükrökkel, a márvány oszlopokkal és freskókkal díszített enteriőrjével a Nagykörút egyik legimpozánsabb épülete. A kor leghíresebb építészei, Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezték a New York életbiztosítási társaság budapesti épületeként, ahol a világ egyik legszebb kávéháza is helyet kapott. Az 1900-as évek elején a New York Kávéház volt az irodalmi élet egyik fellegvára, itt volt a Pesti Napló, majd a nyugatos törzsasztal, úgyhogy Kosztolányi, Babits és Karinthy is megfordult itt, de az írók mellett színészek, zenészek és képzőművészek is gyakran jártak ide.

Fiumei úti sírkert

A város egyik legkülönlegesebb parkja egyben az ország legfontosabb sírkertje, ahol olyan fontos személyek nyugszanak, mint Ady Endre, Deák Ferenc, Jókai, Babits vagy Kossuth Lajos. Az egykori Kerepesi országút közelében található temető 1849-ben nyitott meg, ide helyezték a 48-as – később az 1956-os – forradalom hőseit is. A város fallal vette körül, ennek mentén ma is a 19. századi pesti polgárság sírboltjait látjuk, és noha eleinte szőlőskerteken és dűlőutakon át lehetett megközelíteni, az 1860-as években a város vezető tisztségviselőinek, a tudományos és a művészvilág, meg a gazdasági élet elitjének végső nyughelye lett. Az évek során pedig egyre több művészi igényű síremlék, majd neves építészek által tervezett mauzóleum épült – Ganz Ábrahám kriptája máig az egyik legnagyobb és nem más, mint Ybl Miklós tervezte.

Margitsziget

A IV. Béla lányáról, Margit hercegnőről elnevezett Margitsziget Budapest zöld szíve a Duna közepén, ami a városiak egyik kedvenc randihelyszíne. Van rajta néhány szálloda és sportlétesítmény, meg a hullámfürdőjéről híres Palatinus, ami a főváros legrégebbi szabadtéri strandfürdője, ahol rendszeresen feltűnt Krúdy Gyula is. A szigeten egykor templom és több kolostor is volt, majd az 1790-es években a vadregényes területet parkká alakították. Az 1840-es években beindult az élet: rendeztek itt evezős- és úszóversenyeket, de hangversenyekkel és tűzijátékkal megspékelt bálokat is. 1900-ig csak csónakkal lehetett megközelíteni a szigetet, ahová az I. világháború végéig csak belépővel lehetett bejutni.

Várnegyed

Lehet, hogy a budai Várhegy tetejére felsétálni felér egy kisebb fitnesszel, viszont ha felérünk, akkor látványosságok tömege vár ránk. A Halászbástya, a színes tetőcserepes Mátyás-templom, a környéken kanyargó utcácskák, nem beszélve a Budai Várról, a tökéletes Insta-fotók kiapadhatatlan forrása. A Mátyás-templom alapjai valójában már a középkorban is megvoltak, de a mai neogótikus verzió 1896-ra készült el, a Halászbástya csúcsos süvegű kőtornyai pedig a hét magyar vezért szimbolizálják. Szerintünk a macskaköves, színes középkori polgári házakkal megtüzdelt keskeny utcákban érdemes sétálni – akár egyedül, akár romantikus andalgások közepette –, de a negyedbe felvezető titkosabb lépcsőket is érdemes felfedezni, mint a Szalag lépcső vagy a Korlát utcai grádicsok. 

Gellért-hegy

A város kihagyhatatlan látványossága a Gellért-hegy, ami nem feltétlen a magasságával hódít, sokkal inkább a látnivalóival. Itt van a Citadella, a vízesés, a Sziklatemplom és rengeteg csodás villa – útóbbiakhoz írtunk egy felfedező sétát, ha valaki pizza előtt/közben/után belemélyedne a századeleji nagypolgári villák rejtelmeibe. Oké, hogy csak 235 méter, de mégis erős kihívás felmászni a tetejére, bár a csodás panoráma és a vadregényes ösvények kárpótolnak mindenért. A legenda szerint innen lökték a mélybe Gellért püspököt, egy másik szerint pedig szombat éjszakánként boszorkánygyűlések helyszíne volt, az viszont biztos, hogy lankáin termesztették a budai zöldet, amiből olyan bort készítettek, hogy Európa-szerte rajongtak érte az emberek. A diadalmenetnek a filoxérajárány vetett véget, utána pedig megjelent a hegyen az arisztokrácia, meg a rengeteg nagypolgári villa.

Citadella

A Citadella egy olyan emblematikus helye Budapestnek, mint a Szabadság-szobor New Yorknak. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a Habsburgok megfélemlítő erődként építették, hogy a magasból megfigyeljék a lázongó magyarokat. A 19. században az erőd helyén még az egyetemi csillagvizsgáló állt, de miután az osztrákok szétbombázták, felépült a pestieket hatvan ágyúval terrorban tartó Citadella. Az orom hadászati jelentősége már az ókorban is megvolt: a római hódítás előtt is állt itt erőd, ugyanis a hegy tetejéről kitűnően belátható az egész pesti síkság, de ellenőrzés alatt lehetett tartani a budai dombokat és a Dunát is a szigeteivel. A „magyar Bastille-ként” is emlegetett Citadella 1854-re készült el, 220 méter hosszú, átlagosan 12-16 méter magas és 4 méter vastag kőfal védi, alaprajza pedig a hegycsúcs fennsíkjának alakját követi. 

Műteremház

A századfordulós Budapesten még komoly problémát okozott a műtermek hiánya, míg a festők jobbára belvárosi bérházak tetőterében, a szobrászok a dohos és sötét pincékben béreltek maguknak helyiségeket. Az áldatlan állapotok megoldására pedig felmerült a műteremházak és művésztelepek létrehozása, elsőként a Gellért-hegy déli lejtőjén, a Kelenhegyi úton magasodó, pasztellkék Műteremház épült fel. A késő szecessziós épületet a kor legmodernebb kényelmével rendezték be, és itt volt Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Kokas Ignác és Madarász Viktor műterme is. A Zsolnay majolikák, magyaros motívumok, pasztellszínek és hullámos pártázat biztosan mindenkit hamar levesz a lábáról, és szerintünk érdemes megállni előtte pizzát majszolni.

Postapalota

A Széll Kálmán tér fölé magasodó Sándy Gyula tervezte egykori Postapalota 1924-ben az ország első irodaházaként épült. A szecessziós jegyeket hordozó épület évek óta állt már üresen, de 2022-től nemcsak irodaházként, hanem interaktív látogatóközpontként nyílik meg, ahol pénz- és banktörténeti múzeum kap majd helyet. 

Zichy-kastély

Biztosan sokan lefotóztátok már ezt a rózsaszín kastélyt, miközben vártátok, hogy elkezdődjön egy-egy koncert a Kobuciban. Óbuda 1695-ben került a Zichy család birtokába, ők uradalmasították a területet és építtették fel a XVIII. század elején az első kastélyt. Ez a barokk kastély viszont már egy későbbi verzió és 1752-ben fejeződött be a főépület, 1757-re pedig a melléképületek építése. Miután Zichy Miklós meghalt, özvegye életjáradékért cserébe eladta a birtokot, a 19. században ruharaktár volt benne, ma pedig 3 múzeumnak ad otthont: itt találjátok a Kassák Múzeumot, a Vasarely Múzeumot és az Óbudai Múzeumot is.