Polgárpukkasztás, giccs, öncélú magamutogatás vagy a szépség maga? Mi imádjuk a szecesszió minden apró elemét, legyen az aranypáva, ólomüveg ablak vagy színes majolika, mert ez a gazdag ornamentika még a hideg januárba is képes egy kis melegséget és jókedvet hozni – a puszta létezésével. A 76-os trolira várva Terézváros titkos éke is hasonló érzéseket vált ki belőlünk, olyannyira belefeledkezünk a részletek tanulmányozásába, hogy még a felszállásról is megfeledkezünk. Nem mellesleg ez Budapest első szecessziós épülete.
Nem véletlenül hoztuk fel az öncélúságot és a giccset, hiszen a Lindenbaum-házakat nem fogadta kitörő örömmel sem a historizmus „neo” stílusaihoz szokott nagyközönség, sem a szakma, hiszen a szecessziómánia berobbanása előtti években még inkább bírálták ezt a mozgalmat, mintsem imádták.
A Spiegel Frigyes – aki nemzetközi szinten elismert bútortervező is volt – és Weinréb Fülöp által tervezett Izabella utcai épületekszínekben és formakincsben gazdag homlokzata pár évvel megelőzte korát: 1897-ben készült el Lindenbaum Sándor és Győző olajmágnások megrendelésére, merészen megbontva ezzel az addig egységes városképet. Sőt, az addig megszokott párkányok és pillérek helyett itt madarak, csillagok, zöldellő faágak szalagozzák át az épületet, és aranyba öltözött nőalakok nyújtóznak oszlopként a napkorong felé.
Nem véletlenül beszélünk többes számban, hiszen két épületről van szó, még akkor is, ha ez a díszítettség és mozgalmasság ma csak az egyik, az Izabella utca 94. szám alatti házon látszik. A mellette lévő romra leginkább csak az éles kontraszt miatt kapjuk fel a fejünket: míg az egyik épület csillog, addig a másik pusztul – a várost járva pedig nem ritka, hogy olyan, jelentős építészeti értékkel bíró épületekbe botlunk, amik halálraítéltként várnak a csodára. A II. világháborúban mindkét épület súlyosan megsérült, de a 94-esnek szerencséje volt, pár éve felújították.
Az eredeti tervek szerint a két ház a négy elemet – föld, víz, tűz, levegő – jelenítette meg, mára csak a föld és a levegő motívumai maradtak meg, de azok, akik még Waldót is képesek bárhol megtalálni, az omladozó épületen felfedezhetik a tüzet szimbolizáló sárkányt és a vízi világból itt maradt kis korallrészletet is.
A paradicsomi fa az almával és a kígyóval a bűnbeesés allegóriája, a gyökerek, az állatok, a virágmotívumok és az arany nőalak, a barna és a zöld színek a föld motívumrendszeréhez tartoznak. A harmadik emeleti frízben az égi szféra szimbólumait, a napkorongot, a holdat és a csillagokat látjuk, míg a szálló madarak és az ezüstösen fénylő nőalakok, kezükben a szélben lobogó anyaggal, a levegő jelképei.
Az építészpáros valami egészen újat szeretett volna létrehozni a millenniumi építkezések közepette, és ez sikerült is nekik. Nem mellesleg még számos szecessziós bérházat terveztek a nyüzsgő Pest városába, köztük azt az Üllői úti házat is, melyben Kosztolányi Dezső lakott.
