Élmény
Öt épület, ami mostanában újult meg Budapesten
Fotó : László Balkányi/We Love Budapest
Öt épület, ami mostanában újult meg Budapesten

Bőven van még tennivaló, de nap mint nap tapasztaljuk, hogy a város épített öröksége fokozatosan megújul: templomok, bérházak, paloták. Ezekből válogattunk nektek most ötöt – az épületeket mindössze annyi fűzi össze, hogy értéket képviselnek, a történelmi belvárosban vannak, és a közelmúltban újultak meg.

Andrássy út 54. Dlauchy-ház Kálvin téri református templom Váci utca 54. Wellisch-ház

Andrássy út 54.

Fotó: Balkányi László - WLB
A világörökségi területen fekvő eklektikus épület 1880 körül jött létre Lee építész tervei szerint, Pucher József vállalkozó kivitelezésében. A házcsoport három telken épült fel és – ahogy ez a szemből készült képen is látszik a galériában – külső megformálásában teljesen egységes képet mutat. A két szélső épület két, a középső három emeletet kapott. Az első emeleti ablakok végig timpanonos, a második emeletiek egyenes záródásúak. Közös az épületekben továbbá a kváderes, festett vakolatarchitektúra, valamint a belső udvaros-függőfolyosós elrendezés is. Ezért is bántó, hogy a három épület közül csak az 54-es számút renoválták, az 56-os és az 58-as egyelőre tovább omladozik.
Andrássy út

Dlauchy-ház

Fotó: Balkányi László - WLB
Korábbi összeállításunkban olvashattatok az idén 200 éve született Ybl Miklós munkásságáról. Nos, a Kálvin téri református templomtól néhány méterre, a Lónyay utca és a Vámház körút sarkán álló épület is a neves mester munkáinak sorát gazdagítja. A ház az építtetőről, a csehországi felmenőkkel rendelkező Dlauchy Károly (1817-1901) műlakatosról kapta nevét, aki Ybl több épületén dolgozott. A Vámház körúti bérház 1863 és 1864 között készült el.

Kálvin téri református templom

Fotó: Balkányi László - WLB
Szubjektív ítéletünk alapján a belváros képét leginkább meghatározó épületek egyike. Mind a Nemzeti Múzeum, mind a Szabadság híd és a rakpartok irányából uralja a teret, este pedig a kivilágított toronyóra az egyik leghangulatosabb színfoltot jelenti a városi panorámában. Az 1816 és 1830 között Hild Vince tervei alapján elkészült klasszicista épület a református egyház első pesti temploma. Ferencvárosnak ezen része egyébként mindig fontos szerepet töltött be a protestáns egyház életében, ezt bizonyítja a tér és a környékbeli utcák elnevezése is. Érdekesség, hogy eleinte két tornyot terveztek, mindkettőnek el is készült az alapozása, a végül megépült torony ezeknek a belső széleire került. Az oszlopos timpanonnal zárt előcsarnok az 1838-as pesti árvíz után, a monumentális belső teret meghatározó, Hild József-féle két oldalkarzat 1854 és 1855 között, a csillagos toronysisak pedig csak 1859-ben épült meg.
Kálvin téri református templom
  • 1092 Budapest, Kálvin tér 7.

Váci utca 54.

Fotó: Balkányi László - WLB
A klasszicista jellegű, egyemeletes lakóépület felújítása sokáig váratott magára. A belső udvaros építmény egyes pontjain 17. századi épületrészleteket is találunk. A földszintet a félköríves falnyílások határozzák meg, az emeleten mellvédpárkány látható, a homlokzatot pedig egyszerű főpárkány zárja. Azaz zárta, ugyanis az új funkció miatt a tulajdonosok egy új homlokzatnak is beillő üvegtető beépítéséről döntöttek. Az évek óta romos állapotban álló épület megújulásának örülünk, de az enyhén szólva provinciális 21. századi hozzátoldásról nehéz nyomdafestéket tűrően nyilatkozni.
Váci utca

Wellisch-ház

Fotó: Balkányi László - WLB
A Kossuth tér 2-4. szám alatt található, eklektikus és korai szecessziós jegyeket hordozó egykori magánpalota jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium székháza. Az 1912-ben elkészült, ma már egybetartozó háztömb Kossuth tér felőli részét Wellisch Alfréd, korának neves építésze és ingatlanbefektetője, a Zoltán utca felőli részét pedig Sebestyén Artúr tervezte. A második világháború során megsérült tetőszerkezetet és az érzéketlen felújítások okozta esztétikai-funkcióbeli károkat a Kossuth tér megújulásához kapcsolódóan sikerült méltóképpen helyreállítani, így az épület visszakapta eredeti arányait. Eredeti állapotában áll tehát a tetőfelépítmény, a saroktornyok, az oromzatok és a fiatornyok, tehát a tetőkontúrt meghatározó elemek, egyedül a korabeli – ma már hivalkodónak tartott – vörösréz fedést cserélték korszerű titáncink borításra. Az épület díszítését a korszak legnevesebb művészei, az üvegeket és mozaikokat Róth Miksa, a szobrokat Ney Simon és Moiret Ödön (Edmund Moiret), a vasszerkezeteket pedig Jungfer Gyula készítették.
Róth Miksa, Thék Endre, Jungfer Gyula – A magyar műipar állócsillagai a XIX.-XX. század fordulóján
  • 1054 Budapest, Garibaldi utca 2.