Élmény
Ybl 200 – a legszebb épületek nagyképen
Fotó : Bódis Krisztián
Ybl 200 - a legszebb épületek nagyképen

Idén kétszáz éve született a magyar építészet egyik legnagyobb mestere és az európai historizmus kiemelkedő jelentőségű képviselője, Ybl Miklós. Mi így tisztelgünk előtte: tizenkét budapesti épületet gyűjtöttünk nektek – időrendi sorrendben – összeállításunkba, Bódis Krisztián fotóin keresztül pedig eddig talán nem ismert részleteket is megfigyelhetsz.

Unger ház Gr. Festetics palota (Andrássy Egyetem) Gr. Károlyi Alajos palotája  Képviselőház (Olasz Intézet) Ferencvárosi r.k. plébániatemplom Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza (Ybl palota) Lánchíd Rt. székháza (Lánchíd palota) Lipótvárosi Szent István templom (Szent István-bazilika) Fővámház (Corvinus Egyetem) Degenfeld-Schonburg palota Operaház (Magyar Állami Operaház) Várkert Bazár

Unger ház

A Múzeum körutat a Magyar utcával összekötő palota Ybl legkorábbi pesti művei közül való, 1852 és 1853 között épült Unger Henrik megbízásából. A jogász végzettségű, de egyébként kovácsmester felmenőkkel rendelkező megbízó bérházak építésével szerzett nagy vagyont. A romantikus stílusú, bizánci és mór elemeket is felvonultató épület első emeletén hét kis erkélyt láthatunk, amelyet egyenként két-két griffmadár támaszt alulról. Az átjáróházként használt, hangulatos udvart – az Operaház kocsifeljárójához hasonlóan – fakockák burkolják. A kissé megkopott épület mindenképpen megérdemelné az igényes felújítást.

Gr. Festetics palota (Andrássy Egyetem)

Fotó: Bódis Krisztián
A Pollack Mihály téren álló palota jórészt megőrizte eredeti állapotát és belső tereit, így megfigyelhetjük az építtető család életmódjának emlékeit is. Természetesen külön helyet kaptak a reprezentáció, a magánélet és a kiszolgáló funkciók. Az épületbe lépve megcsodálhatjuk az egykori szalonokat és lakosztályokat, a francia barokk stílusú lépcsőház stukkós virágdíszeit, a díszterem eredeti csillárait és egyedi intarziás padlóburkolatát, valamint a Bálterem velencei tükreit és cseh kristálycsillárait. Lent az egykori hintótárolóban manapság kávézót találunk. Az itáliai palazzok mintájára épült palota a legszebbek közül való egész Budapesten – itt még előadást is élmény lehet hallgatni.

Gr. Károlyi Alajos palotája 

Fotó: Bódis Krisztián
Az előzőtől néhány méterre található, franciás manzárdtetővel koronázott épület sajnos csak halvány tükörképe egykori önmagának. Az elegáns főúri palota 1945-ben leégett és az elhibázott felújításoknak is köszönhetően máig nem kapott megfelelő funkciót, bár – ahogy korábban írtunk róla – felmerült az amúgy csodás belső terekkel rendelkező és értékes helyen álló épület „rométteremmé” vagy butikhotellé alakítása.

Képviselőház (Olasz Intézet)

Fotó: Bódis Krisztián
A mai Bródy Sándor utcában álló épület eredetileg az alsóházi képviselők számára épült, a felsőház tagjai pedig a közeli Nemzeti Múzeumban üléseztek. A neoreneszánsz épület mindössze öt hónap alatt készült el 1863-ban. A képviselők az 1900-as évek elején átköltöztek a Duna partjára, Steindl Imre épületébe, Ybl palotája pedig 1942 óta nem csak építészeti stílusában képviseli az olasz kultúrát és szellemet. Az épületben könyvtár, 140 fős moziterem, mintegy 500 fős koncertterem és egy hangulatos kávézó is található.

Ferencvárosi r.k. plébániatemplom

A budai oldalról is jól látható a Bakáts téri templom nyolcszögű sisakban végződő tornya. Az építkezés még a kiegyezés előtt, 1865-ben kezdődött meg az – 1838-as árvíz idején elpusztult – korábbi templom helyén. Díszítésében a korszak legnagyobb művészei vettek részt. A háromhajós, kereszthajóval épült eklektikus templom terébe az oszlopos bejárati kapun keresztül juthatunk be.
Assisi Szent Ferenc Plébánia - Bakáts téri templom

Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza (Ybl palota)

Az Egyetemi Könyvtár és a Centrál Kávéház szomszédságában található az igényesen felújított neoreneszánsz épület a ‘belváros főutcájának‘ egyik dísze. A kor szokásának megfelelően az irodák mellett bevételt biztosító funkciók is helyet kaptak, így régen az épület saroktornya alatt egykor kávéház ajtaja nyílt, az emeleten pedig elegáns polgári lakásokat alakítottak ki. A lépcsőház egyike a legszebbeknek Budapesten.

Lánchíd Rt. székháza (Lánchíd palota)

Fotó: Bódis Krisztián
A Clark Ádám tér egyetlen eredeti állapotában fennmaradt, neoreneszánsz stílusú épülete a korszak meghatározó jelentőségű cége, a Lánchíd Társulat számára épült. Az épület lakói közé tartozott – a rakpartok tervezőjeként is ismert – Reitter Ferenc mérnök, valamint Herrich Károly, az Alagút Társaság igazgatója is. A két világháború között a földszinten sörcsarnok és kávéház működött. Ma fölújítva, de egyelőre funkció nélkül áll a város és Ybl ikonikus épülete.

Lipótvárosi Szent István templom (Szent István-bazilika)

A Bazilika építését 1851-ben kezdték meg az esztergomi és az egri székesegyház tervezőjeként is ismert Hild József tervei szerint. Ybl 1867-ben, Hild halála után veszi át az építés irányítását. Az addigi klasszicista terveket átdolgozva alapvetően neoreneszánsz külsőt képzel el a hatalmas, városképi jelentőségű épület kialakítására. Az építkezést számos, nem Ybl hibájából bekövetkező, nem várt esemény – így a kupola beszakadása – hátráltatta, így a befejezés és a belső tér díszítése Kauser József nevéhez köthető. Három korszak és három mester: az eredmény mestermű, mely a ma napig a város látképének meghatározó épülete.

A főhomlokzaton, a timpanon alatt az alábbi mondat olvasható: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA, vagyis Én vagyok az út, az igazság és az élet. Az épület magassága a Parlamenthez hasonlóan 96 méter, így nem csoda, hogy a kupola körkilátójából páratlan kilátás tárul szemünk elé – feltéve, hogy megmásszuk a lépcsőfokokat. A görög kereszt alaprajzú – tehát nem bazilikális elrendezésű – belső tér díszítése, így a kupola kialakítása, Lotz Károly falfestményei, Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai, a Kauser-féle baldachinos főoltár és Stróbl Alajos szobrász Szent Istvánt ábrázoló alkotása is lenyűgözi a látogatót.

Ybl Miklós Szakrális Épületei

Fővámház (Corvinus Egyetem)

A Dunára néző, monumentális épület három nagyméretű udvarában egykor lovaskocsik, ma egyetemisták közlekednek és időznek. Az épület alatt raktárként szolgáló pincerendszer kapott helyet, amelyet alagutak segítségével kapcsoltak a folyóparthoz. Az épület 170 méteres homlokzatát oszlopos erkélyekkel, valamint a kereskedelem, a közlekedés és a művészetek allegorikus szobraival díszítették. Említést érdemelnek a belső udvar öntöttvas oszlopai is.
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

Degenfeld-Schonburg palota

Fotó: Bódis Krisztián
A mai Bródy Sándor utca és Puskin utca sarkán, az Andrássy Egyetemmel szemben álló háromemeletes főúri palota és bérház építtetője az Odescalchi család volt. A homlokzat meghatározó eleme a földszint és az első emelet rusztikái.

Operaház (Magyar Állami Operaház)

Az Operaház – melynek épületét korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk – Ybl egyik legfontosabb és legismertebb alkotása. Harmonikus, elegáns és funkciójának a mai napig megfelel. A kocsifeljáró fakockái, a carrarai márványból faragott szfinxek, Liszt és Erkel szobrai, a Vörös Szalon, a nézőtér kupolája mind az épület – és egyben Budapest – elválaszthatatlan részeivé váltak.
Magyar Állami Operaház

Várkert Bazár

Éppen a nagy mester születésének kétszázadik évfordulójára készült el a Várkert Bazárt fejlesztésének első üteme, amelyet korábban szintén bemutattunk az oldalon. Az épület évtizedeken keresztül a városfejlesztés egy hatalmas, kihagyott lehetősége volt: az épületegyüttes a hozzá kapcsolódó kertekkel teljesen egyedi hangulatú, a panoráma és az elhelyezkedés pedig önmagáért beszél.
Várkert Bazár