Éppen 170 évvel ezelőtt vette feleségül Ferenc József Wittelsbach Erzsébet hercegnőt, azaz Sissit. A csodás külsőségek között zajlott esküvőt nem túl boldog házasság követte, az ifjú császárné egész életében nehezen birkózott meg az udvar merev légkörével, szabályaival. Talán éppen szabadságvágya volt az egyik ok, ami miatt a forradalom leverése utáni évtizedekben a magyar közvélemény rokonságot érzett vele, a kiegyezés után, majd később, mikor a szeretett királyné merénylet áldozata lett, valóságos kultusza alakult ki, amiről bővebben is írtunk már. Sissi többször is járt Pest-Budán és környékén, közterületeket, természeti formákat pedig amúgy is illett az uralkodócsalád tagjairól elnevezni, ám azt, hogy ennyi helyszín kapta a nevét Erzsébetről, nem lehet egyszerűen az udvariassággal magyarázni.
1. Erzsébet tér
Az Erzsébet tér történetét korábban részletesebben is bemutattuk már. Ez volt az első köztér, amit a császárnéról neveztek el, Pest városa ugyanis itt fogadta az uralkodót és feleségét első hivatalos magyarországi látogatásukkor, 1857-ben. Az egykori Vásárteret közvetlenül a jeles esemény után, 1858-ban keresztelték át. Bár a területen azóta is folyamatos az átalakulás, jó érzés arra gondolni, hogy a József Attila utca felőli oldalon egy olyan idős akácfa is áll, amely akár láthatta is a császári párt, vagy nem sokkal látogatásuk után ültették el a parkban.
2. Erzsébetváros és Erzsébet körút
1873-ban, mikor a túl nagyra nőtt Terézvárost kettéválasztották, létrejött a mai VII. kerület. Az Erzsébetváros kifejezés először 1875-ben fordult elő, majd a kerületi polgári kör kezdeményezése alapján merült fel, hogy a VII. kerületet a királynéról nevezzék el. Ferenc József császár ehhez végül 1882-ben, járult hozzá, így született meg Erzsébetváros és az Erzsébet körút.
3. Erzsébet-kilátó
Az 1860-as években a királyi család többször is ellátogatott a magyar fővárosba, ilyenkor pedig Erzsébet királyné előszeretettel ment kirándulni. 1882-ben egymás után háromszor is felkereste a János-hegyet, ahol ekkortájt egy rossz állapotú fakilátó állt. Ennek helyén 1910-ben készülhetett el az Erzsébet nevét viselő építmény, a kirándulás emlékét pedig egy, a kilátó közelében található emlékkő is őrzi.
4. Erzsébet híd
1893-ban döntöttek arról, hogy híd épüljön az Eskü térnél és a Fővám térnél is. Így épült meg először a Szabadság híd, amit Ferenc József hídnak neveztek, majd az Erzsébet híd, amit éppen a királyné életét kioltó merénylet után kezdtek el építeni, és végül 1903-ban adták át. A híd negyedszázadon át volt világrekorder, hiszen 290 méter hosszan, középső mederpillér nélkül ívelt át a Dunán, ami a korszakban igazán bravúros technikai megoldásnak számított. A II. világháborúban a németek felrobbantották, csak 1964-ben épült újra, jóval modernebb formában.
5. Erzsébet királyné szobra
Erzsébet királyné halála után azonnal elindult a közadakozás, amelynek célja az volt, hogy minél méltóbb emléket állítsanak a szeretett egykori királynénak. Két éven belül jelentős összeg gyűlt össze a célra, és sok művész pályázott a királyné emlékhelyének és szobrának elkészítésére, ám a bírálóbizottság egyikük tervét sem találta elég grandiózusnak, méltónak. Végül 4 sikertelen pályázati kör után, 1932-ben avatták fel Zala György alkotását, ami a Március 15. téren, egy kupolás pavilonban állt. A háború után ideológiai okokból eltávolították a szobrot, évtizedekig különböző raktárakban kallódott, végül Ráday Mihálynak köszönhetően újra felállították az Erzsébet híd budai hídfőjének közelében.
6. Erzsébetliget és Erzsébettelek
Bár a XVI. kerületnek is van egy (nem hivatalos) Erzsébetliget nevű része, mi most nem erre gondolunk, hanem a II. kerület azonos nevű részére. Ez az 1930-as években alakult ki, Pesthidegkúthoz tartozott, ami akkor még külön kisváros volt, csak később csatolták Budapesthez. Erzsébettelekhez hasonlóan a királynéról kapta a nevét.
7. Erzsébet királyné útja
A XIV. kerület egyik legfontosabb útja a Városliget kiépülése idején jött létre, a Hermina út és a Szuglói Körvasút sor között húzódik. A királyné előszeretettel lovagolt ki ezen az úton Gödöllő felé, ahol a kastélyban sok időt töltött, bizonyos években szinte mindennap megfordult itt. Az útszakaszt a város kalandos története során számos névvel illették, 1870-től Erzsébet útnak hívták, 1879-ben keresztelték Erzsébet királyné útjára.
+1 Császármorzsa
A XI. kerület egyik kedvenc ebédelőhelyén, a Császármorzsában is emlékezhetünk a híres házasság évfordulójára. Az étel születéséhez több legenda is fűződik. Az egyik szerint a finomság egy elrontott palacsintatésztának köszönhetően alakult ki, egy másik szerint Ferenc József egy vadászat alkalmával egy kis fogadóban szerette meg ezt a fogást. Egy harmadik történet szerint viszont az édesszájú, de alakjára rendkívül kényes Sissinek köszönhetjük a desszertet. A császárné szeretett volna valami könnyed finomságot, így született meg a nyalánkság, ami neki aztán nem ízlett, Ferenc Józsefnek viszont annál inkább. Kevésen múlt tehát, hogy kedvenc édességünk neve végül nem császárnémorzsa lett.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Budapest)
