Kis budapesti kerülethatározó – II. kerület
Fotó : Bódis Krisztián / WLB

Mit érdemes megnézni, hol tudunk kocogni, hogyan közlekedjünk? Hol tudunk vacsorázni vagy épp friss kovászos kenyeret venni? A szerkesztőség tapasztalatai és tippjei következnek. Cikksorozatunk azoknak szól, akik odaköltöznének, vagy már ott élnek, vagy csak szeretnének képbe kerülni a főváros különböző részeivel.

Luxusvillák, romantikus kirándulóhelyek, a Mammut pláza – több minden eszünkbe jut a második kerületről, aminek karakterét lég nehéz megragadni, hiszen rendkívül sokoldalú környékről beszélünk.

 

A Széll Kálmán térhez közel eső részein egy nyüzsgő nagyváros képét mutatja, kicsit messzebb a polgári villák már békebeli miliőt teremtenek, Hűvösvölgy környéke már-már rusztikus hangulatot tükröz. A Rózsadombon a felső tízezer világa fogad minket, a Budai Tájvédelmi Körzet hegyoldalait pedig a vad anyatermészet uralja. Akárcsak egy modern, rafinált nő, akinek többféle szett is lapul a gardróbjában: van, hogy sportos, vagány tini módjára veti bele magát az életbe, vagy kifinomult, tartózkodó úrinőként szemléli harsány környezetét, de ha úgy tartja kedve, az érintetlen természetben érzi magát igazán otthon, akárcsak egy régivonalas hippi. Most teszünk egy próbát, hogy közelebb hozzuk olvasóinknak.

Margit körútFotó: Balkányi László / WLB
Fotó: Mudra László / WLB
Gül baba utcaFotó: Balkányi László / WLB
Ferenc-hegy
Fotó: Kőrösi Tamás / WLB

 

Földrajz és közlekedés Történelem Parkok, kirándulóhelyek, szolgáltatók Gasztronómia Látnivalók Programok, szabadidő

Földrajz és közlekedés

Itt tulajdonképpen minden adva van, ami segít kiszakadni a főváros szürkeségéből, de a belváros közelségének, a jó közlekedésnek és az infrastruktúrának hála nem is szigetelődik el az ember a világtól. Kevésbé zsúfolt, mint az I. kerület, és sokkal jobb szolgáltatószektorral rendelkezik, mint a közeli Hegyvidék lankáin található XII. kerület. Mindez indokolja is az ingatlanárakat, amelyek már a pár éve bekövetkezett bumm előtt is a csillagos eget nyaldosták, és amelyek miatt a II. kerületet a közvélekedés Gazdagisztánként tartja számon.

Pasaréti villaFotó: Mudra László
Fotó: Mudra László / WLB

Határait a Duna, a Szépvölgyi út és a Hármashatár-hegy, a Széll Kálmán tér, a Szilágyi Erzsébet fasor és a Budakeszi út képezi, továbbá Nagykovácsi, Remeteszőlős és Solymár települések. Elég csak a térképre pillantani, és máris látjuk, hogy hiába csak a hetedik legnépesebb kerülete Budapestnek, a szintkülönbségek miatt okkal tartják számon átláthatatlan és bejárhatatlan városrészként. Összehasonlításképp: míg a szomszédos I. kerület területe 3,41 négyzetkilométer, a II. kerületé több mint tízszer akkora, 36,34.

 

A kerület origója a jó öreg Moszkva Széll Kálmán tér, amelynek kulturális és várostörténeti hatásait a Moszkva tér című filmklasszikus is jól példázza, valamint a tény, hogy híres óráját több más fontos hozzá kötődő tárggyal azóta a Kiscelli Múzeumban is kiállították. Itt fut össze az összes fontos tömegközlekedési jármű a Dél-Budáról Hűvösvölgybe tartó 56-os, 61-es villamosokat és a hegyeket-dombokat behálózó családias buszokat is beleértve. A város két vége között közvetlen kapcsolatot képez a Rákospalotáról érkező 5-ös busz, éjszaka pedig a 4-6-osokkal, minden gond nélkül elérhető a Széll Kálmán tér. Hűvösvölgy felé a 956-os megy, de számítsunk rá, hogy a dombtetőkön megbúvó kis utcákba egyszerűbb felgyalogolni és feltaxizni, mintsem BKV-ra várni.

Széll Kálmán térFotó: Hartyányi Norbert / WLB
Margit-körútFotó: Mudra László / WLB
Szilágyi Erzsébet fasorFotó: Mudra László / WLB

Történelem

A dimbes-dombos táj évezredes múltra tekint vissza, a pesthidegkúti Remete-szurdokban például már a Neander-völgyi embertípus nyomait is felfedezték, és a római korban a mai Víziváros területén is állomásoztak katonák.

 

A kerület 33 városrészből áll, amelyeknek változatos nevei közül több történelmi előzményeket visel magán: Kurucles a Rákóczi-szabadságharc idején itt tanyázó kurucok után kapta a nevét, Törökvész az 1686. évi budai ostrom alatt megvert török hadseregről, a búcsújáró helyként is ismert Máriaremete a svájci Maria-Einsiedler nevű kegyhelyen őrzött Csodatevő Szent Mária képéről, amelynek a másolatát a 18. század elején hozta magával egy nemesasszony, és a legendák szerint csodatévő hatása volt. Szintén az 1686-os budai ostrom adta a Petneházy-rét elnevezést is: Petneházy Dávid huszárezredes lépett fel először a várfalra, és tűzte ki rá a magyar zászlót.

A rózsadombi Törökvész út 1912-benFotó: FORTEPAN

A török előtti időkben több kisebb település létezett a kerületben, és valószínűsíthető, hogy Nyék városrész neve az Árpád-kori nemzetségek idejéből származhat. Mátyás király is kedvelte a budai dombvidéket, egykori mulató- és lakópalotája, a Buda-nyéki királyi vadászkastély a Hűvösvölgyi út 78. számú telken állt, és bár állatok már rég nem bukkannak fel rajta, a Budai Tájvédelmi Körzet a mai napig Vadaskertnek hívja. Legendák szerint Mátyás nemcsak őshonos vadakról gondoskodott ezen a területen, hanem kedvtelésből púpos tevéket és oroszlánt is tartottak. A Vadaskertben különleges fűszernövényeket is termesztettek, úgy, mint zsálya, menta, lestyán, rozmaring vagy kakukkfű. A ma is fellelhető kőfal több mint 2 méteres volt, hogy a szarvasok ne tudják átugrani, anyaga habarcs és szabálytalan terméskő.

A Vadaspark maFotó: Hartyányi Norbert / WLB

A hódoltság idején a kisebb települések pusztulásnak indultak, a Budai Vár köré épült „külváros” nagyjából a mai Vízivárosnak felelt meg. Bár a melegvízű forrásokat korábban felfedezték, a török kulturális hatásokat máig hűen tükrözi a kerületben a Király fürdő és a Veli Bej Fürdő, illetve az épp átépítés alatt álló Gül Baba türbéje, ami kedvelt kirándulóhelyszín, mivel csodaszép kilátás nyílik a városra. A mellette található rózsakert, illetve a Rózsadomb neve is Gül Baba emlékét őrzi: a rózsa a Budát meghódító harcos szerzetes, Gül baba kedvelt virága volt, amivel a dombot be is ültette, ezért is hívták a Rózsák atyjának.

Gül baba türbéjeFotó: Kőrösi Tamás / WLB

Már a középkorban is érezhető volt a Duna két partján fekvő városrészek közti különbség: Pest a pörgő kereskedelmi központ volt, Budát az 1874-es filoxéra járvány pusztításáig főleg a szőlőművelés határozta meg, amellett természetesen, hogy a királyi udvar jelképesen a Várban foglalt helyet az arisztokráciával együtt. A refomkortól kezdtek nyaraló- és kirándulóhelyként tekinteni a budai hegyekre: a Budakeszi út 71. szám alatt található Kochmeister-villában például az 1860-as évek közepén Sisi is megfordult, mivel gyermekei közül Gizella és a trónörökös Rudolf itt nyaraltak.

Kilátás a Hárs-hegyrőlFotó: Hartyányi Norbert / WLB

Buda fejlesztésére a három nagy városrész egyesítése után fordítottak nagyobb figyelmet. 1876-ban például a Margit híd is megépült, így időszerűvé vált a szőlőpusztulás miatt funkciót vesztett budai dombok, a Rózsadomb és környékének fejlesztése és beépítése. Szép lassan beépültek a korábban foghíjasan lakott külterületek is. Bár a világháború megszakította a folyamatot, és 1956 is feldúlta többek közt a Széna teret, a ’60-as évektől fokozatosan benépesedett a kerület.

 

 

Számos magyar híresség választotta a kerületet lakhelyéül, többek között Szabó Magda (Júlia utca 3.), Kertész Imre (Török utca 3. szám), Jávor Pál (Pasaréti út 8.), Déry Tibor (Lotz Károly utca 20.), Márkus Emlília (Hűvösvölgyi út 85), Örkény István (Pasaréti út 39.), Szabó Lőrinc (Volkmann utca 8.), Szepes Mária (Júlia utca 13.) és Szerb Antal (Torockó utca 9/a). Bartók Béla kerületben töltött mindennapjainak a Csalán út 29. alatt található Bartók Béla Emlékház állít emléket, míg Nagy Imre miniszterelnök lakhelyének az Orsó utcai Nagy Imre Emlékház.

Fotó: Mudra László / WLB

A Pasarétet és a Rózsadombot a 30-as évektől az elit vette birtokba, és az 50-es években a köznyelv „káderdűlőként” emlegette, az ÁVH által lefoglalt villák egy részébe ugyanis a párt emberi költöztek be. A Cserje utca 21-ben lakott például Kádár János és felesége.

 

Mivel a Rózsadombon több nagykövetség és konzulátus is található, nem véletlen, hogy több kétnyelvű magániskola- és óvoda, magánrendelő és gyógyászati központ is helyet kapott a kerületben. Hogy az utcanevek mire utalnak, arról itt olvashatunk bővebben.

Parkok, kirándulóhelyek, szolgáltatók

Elhelyezkedésének köszönhetően a második kerület nem szorul rá arra, hogy parkokkal tegyék zöldebbé, hiszen szinte felsorolni is lehetetlen a természeti értékeit, amelyeket a Budai Tájvédelmi Körzet hatóságai gondoznak. A hegyek a lakónegyedekbe ékelődnek, így viszonylag egyszerű logisztikával elérhető a fővárosban kincset érő zöld. A Hármashatár-hegy csoportjához tartozik például a Ferenc-hegy, a Törökvész út és a Zöldmáli út közötti luxusvillák mögött található eldugott kirándulóhely hangulatos réttel, néhány erdei ösvénnyel, köztük pedig egy gyerekeknek szóló tanösvénnyel.

Ösvény a Ferenc-hegyenFotó: Hartyányi Norbert / WLB

11-es vagy 111-es busszal könnyen megközelíthető, csakúgy, mint a romantikus kilátást biztosító Apáthy-szikla, amelyet a végállomáson leszállva, a Nagybányai úton pár perces séta után érhetünk el. Nem messze tőle, a Kondor utca 5. szám alatti beépítetlen, Fedák Sári azóta eltűnt villájának területén található a 120 éves, 12 méter magas libanoni cédrus, amely az egész Kárpát-medencében fajának legidősebb példánya. A kerület másik közismert, Budapest talán legöregebb fája fája, a pesthidegkúti Gazda utca 45. szám alatti kertben álló 500 éves kislevelű hárs, amely az utcáról is megtekinthet, de közelebbi szemrevételezéshez már engedélyt kell kérni. 

Kilátás a Mansfeld Péter parkbólFotó: Balkányi László / WLB

A Budai hegyeket hasítja és csodálatos kirándulóhelyeket érint Gyermekvasút, amelyhez a Hűvösvölgyi végállomáson az ország első mozgólépcsője is megépült (amely azóta megszűnt). Felvonatozhatunk a Kis-Hárs-hegyre, ahol körülnézhetünk a Kossuth-díjas építésznek emléket állító, 362 méter magas Makovecz-kilátóból, vagy tovább sétálhatunk a Nagy-Hárs-hegyre is, a Kaán Károly kilátóhoz. Ha valaki inkább a föld alatt kalandozna, a Budai hegység gyomrába is bekukucskálhat a Szemlő-hegyi-barlangban vagy a Pál-völgyi-barlangrendszerben.

GyermekvasútFotó: Balkányi László / WLB

A Nagykovácsi-medencében ered, keresztül folyik a kerületen és az az Erzsébet hídnál a Dunába érkezik meg az Ördög-árok, amely egykor szennyvízelvezetőként szolgált, és bár ma el se hinnénk, de volt, hogy úgy megáradt, hogy elmosta a Fogaskerekű sínjeit is. Mivel eléggé büdös volt, az 1800-as évek végén a Vérmezőig tartó szakaszt teljesen befedték. Fedetlen szakaszai ártalmatlanul, üresen tátonganak, és ha sok eső esik, kevés víz azért összegyűlik benne.

 

Játszóterekben sem fukarkodik a második kerület, a legismertebb és legkülönlegesebb talán a Millenáris Zöld Péter játszótere, de találunk gyerekkompatibilis placcot a Merchwart ligetnél, a Vérhalom téren, a Fenyves utcánál, a Torockó térnél és a Máriaremete úton is. Újdonság, hogy épp a napokban adták át egy tűzoltós tematikában épült játszóteret a Vérhalom téren.

Játszótér a Merchwart ligetnélFotó: Mudra László / WLB

Aki itt lakik, az megszokhatta, hogy hétvégén az egész kerület összegyűlik a Mammut bevásárlóközpontokban, hiszen a szolgáltatószektor főleg itt koncentrálódik. De szerencsére a városrész sűrűjébe hatolva több kisebb bevásárlóközpont is található a lakott területeken, például a Budagyöngye, a HÜVI, a Rózsakert vagy a Rózsadomb Center.

Szemlő-hegyi barlangFotó: Kőrösi Tamás / WLB

Gasztronómia

A második kerületben ne számítsunk arra, hogy mindent egy helyen megtalálunk. Nagy az alapterület, sok a zöld és hegyvidéki kirándulóhely, elszórva találunk vendéglátóegységeket, amelyek között felülreprezentálják magukat a cukrászdák és a kávézók.

Fény utcai piacFotó: Hartyányi Norbert / WLB

Ha alapvető élelmiszerekről van szó, a Fény utcai piac fekventáltsága miatt kézenfekvő megoldás a kerületieknek, ráadásul itt találjuk az Ezer Fűszer üzletet, ahol a nagyvilág ízeit gyűjthetjük össze percek alatt. Római kömény, szecsuáni bors, citromfű, különböző borsok várják, hogy feltöltsük a konyhát kicsit extrább fűszerekkel, és különlegessége a boltnak, hogy mindig van friss vágott fűszer a pultban. A piacon ajánljuk még hátul az emeleten A sajtos és a sonkás delikátboltboltot, a piacot elhagyca pedig a Fű Juice Bart, ahol egészséges, színes dzsúszoknak hódolhatunk, de ha sietünk, felhajthatunk egy izgalmas gyümölcs-zöldség kombinációjú vitamindús shotot is. A Mammut oldalában találjuk Vajda Józsi Szerelmes levelét, itt a friss kovászos kenyér illata fogadja a belépőket, amit aztán megtámogat a díszsorba állított péksütemények látványa, a Millenáris melletti Free-ben pedig azok vásárolhatnak pékárut, akinek problémát okoz a glutén.

 

Fű Juice BarFotó: Hartyányi Norbert / WLB

Kávézók, cukrászdák és reggelizők

 

A Daubner Cukrászda a Szépvölgyi úton 110 éves tradíciót képvisel. Tortarendelésben a topon vannak, ahogy parfékban is. Verhetetlen a goudasajtos pogácsájuk, és generációk tartják a nagybetűs cukrászdának. A Café 57 rózsadombi panorámája sem utolsó, de félévente változó modern bisztrókonyhájára is érdemes odafigyelni. Mi elég ingadozó minőséget tapasztaltunk, de sokan esküsznek rá.

Daubner cukrászdaFotó: Balkányi László / WLB

A Margit körút Margit híd budai hídfőjénél kígyózó kanyarulata több kávézót és reggelizőt rejteget. A Török utcai Barako Kávéházban a Fülöp-szigeteki Ryan főzi a Liberica barako nevű kávékülönlegességet, mely ahogy hűl, egyre édesebbé válik. Mindig tartogat meglepetéseket, ilyen például a szifonban készülő fekete. Közel hozzá találjuk a KicsiZsót, amely a kerület egyik legmegbízhatóbb reggelizője. Szendvicsek, tojásos ételek, finom húsokkal turbózott napindító fogások miatt érdemes betérni ide. A Törökméz delikát és menő reggeliző egyben: olyan hely, ami nem csak csinos, de a produktum is nagyon rendben van, így még a környékbeli gurmék sem csalódnak. A nyári teraszozás az igazi, de otthonos a belső tér is.

KicsiZsoFotó: Balkányi László / WLB

A Murok kávéház és falatbár kétségkívül csökkenti Budapest ökológiai lábnyomát, míg a Monofu egészen különleges koncepciót képvisel: a monofuditás a francia top desszertező hitvallása, ami annyit tesz, hogy egyszerre csak egyféle édességet árulnak, de azt a legkülönbözőbb ízkombinációkban. Brulée, éclair, sajttorta, tart is került már az üzlet hűtőpultjába.

 

A Budai Kettő a Varsányi Irén utcában szintén megbízható reggeliző, ahol sokféle szendvics és pékáru készít fel a közelgő napra, ráadásul reggel 7-től várja a vendégeit, ami nagy szó a budapesti reggelikínálatban. Kifinomult, mégsem túlspilázott sütikre számíthatunk az Édesemben: Márk Szonja, a hely lelke a versenyszférából érkezett a krémek, cukrok, tészták világába. Blogja után megnyitotta a cukrászdát, ahol estére rendre minden elfogy.  

ÉdesemFotó: Balkányi László / WLB

 

Pasaréten találjuk az Émile-t, ezt a mesés budai villát és parknak is beillő kertjét, amely eleganciára fogékony, mégis házias ízeket kedvelő vendégeket vár. Ha nem feltétlenül vacsorázni érkeznénk, úgy sütizni és teázni is lehet Émile-nél. És ha cukrászdák, akkor Marangona: akkor is jól jöhet, ha csak egy szelet süteményre ülnénk be, beszélgetni, de szülinapokra, esküvőkre is vesznek fel rendelést, különleges dizájntortákra is. Nekünk a ropogós nugáttorta lett a kedvenc.

ÉmileFotó: Hartyányi Norbert / WLB

Optimista helyiek a Lövőház utcában a kerület Kazinczy utcáját vizionálják, hiszen több étterem, kávézó, kiskocsma koncentrálódik itt. Mi itt nagyon szeretjük a barátságos, újhullámos Kaffeine kávézót, ahol bármit kérdezhetünk a pörkölésekről, stílusirányzatokról, mert nagyon értenek hozzá és szívesen segítenek eligazodni az illatos kávék között.

 

Éttermek, bárok, presszók

 

A város egyik legrégebbi, legendás, nagy múltú étterme a pasaréti Szép Ilona, melyet 1976 óta a Luzsi család gondoz. Ha igazi nagypolgári hangulatot keresünk, békebeli fogásokkal és kedves kiszolgálással, akkor itt a helyünk.  Közel hozzá a Remíz kávéház is a klasszikus, múltbéli budai hangulatot hozza. Cukrászsüteményre, vagy egy kávéra is beülhetünk hozzájuk, ami a nyáron üzemelő kertben még finomabbnak tűnik.

Remíz étteremFotó: Szabó Gábor / WLB

Ha budai kockásterítős étterem kerül szóba, akkor biztos a Náncsi néni vendéglőjére asszociálunk. Zöldövezetben, árnyas fák alatt is átadhatjuk magunkat a magyaros ízeknek, de az étterem belső tere is marasztaló. Sokan csak túrógombócozni járnak ide, másoknak családi ünnepek elengedhetetlen helyszíne.

 

A Dunyha vendéglőben alapvetően magyar fogásokra specializálódnak, ám nem az óriási adag kontra silányabb minőség útján haladnak, hanem a modern gasztronómiát hirdetik. Igazi hétvégi családi gasztropont, és minden, ami liba, füstölt húsétel, azt nagy gonddal készítik az erdőszéli étteremben.

Náncsi néni vendéglőjeFotó: Kőrösi Tamás / WLB

A városiak legkedvesebb tapasozója a Pata Negra, mely Budán és Pesten is jelen van. Mi valamiért jobban kedveljük a hangulatos II. kerületi egységet, ahol a remek sonkák, lédús olívabogyók, fűszeres krémek mellé dukál a spanyol bor is. Ha egykezes, gyorsan elkészülő, mégsem kifejezetten amerikai gyorséttermi burgerre vágyunk, akkor a Zing Burger jó választás lehet. Szaftos szendvicseik már a Széll Kálmán téren is ott vannak, így nem kell átmenni érte a pesti oldalra.

 

Jó pizzáért mehetünk a Marximba, kopott bejárata fölötti vörös csillaga már több mint húsz éve ragyogja be a II. kerületi Kis Rókus utcát, de ahogyan ők hirdetik magukról: “Itt csak a külsőségek idézik a szocreált, minden más a velejéig romlott kapitalizmus”. 

 

Fotó: We Love Budapest / We Love Budapest

 

Jó borokért – és nyáron egy remek teraszhangulatért – az első budai borbárba, a SzalonSpiccbe mehetünk. Bevett találkozópontként pedig a Széna téri, jól megközelíthető Jégkert a legismertebb. Persze csak a Nemdebár után, amely Buda művészarcainak kedvenc helye, igazi törzskocsma, ahol a nagy kirakaton át szemlélhetjük a Széll Kálmán tér forgatagát és esti fényeit.

NemdebárFotó: Kőrösi Tamás / WLB

Amolyan legendás söröző-találkozóhely a Káplár is: sok generáció ifjai vitatták meg itt szerelmi bánatukat, iskolai nehézségeiket és munkahelyi problémájukat. A hely persze elindult egy sajátos modernizációs átalakuláson, de nem is a minőség, inkább a hagyomány, ami ide hívja a sörivókat.

Fotó: Kőrösi Tamás / WLB

 

Ha pedig Margit híd, csak pár perc séta innen a kultikus Bambi Presszó a II. kerület értelmiségi főhadiszállása a Frankel Leó utcában. Már a 60-as évek óta üzemel, változatlan hangulattal és enteriőrrel, így hozva vissza a hamisítatlan presszóhangulatot. Másik irányba indulva pedig az 1908-ban Helios néven induló Bem moziban filmklasszikusokra ülhetünk be, eredeti nyelven, feliratozva. 

 

És ha már minden bezárt, irány a Calgary Antik Drinkbár a Margit híd budai hídfőjének közelében. Tulajdonosa Viki néni az ex-modell, színésznő, aki egykor olyan emberekkel együtt állt a színpadon, mint Psota Irén vagy Szinetár Miklós, és olyan érzés hallgatni a történeteit, mintha egy mesekönyvet olvasnánk.

Látnivalók

Természeti értékei mellett az épített környezet látnivalókban sem szűkölködik a városrész, és egészen meglepő helyeken futhatunk bele különleges ….-be. A Pasaréti út és az Ördög-árok közelében például fekszik egy kicsi, egyirányú utca, amelyik alig több 150 méternél, két oldalán mégis a magyar építészet egyik legkülönösebb épületegyüttesét találjuk. A Napraforgó utcában 1931-ben épült meg a kísérleti lakótelepet: 22 épület kapott helyet összesen alig egy hektáron, mindegyik Bauhaus stílusban, és egy ház kivételével mindegyik egyemeletes. A Sétaműhely és a Hosszúlépés városi túráján is megismerkedhetünk velük.

Bauhaus stílusú ház a Napraforgó utcábanFotó: Bódis Krisztián / WLB

 

A  Napraforgó utcai telep megihlette a környéken építkezőket, több újszerű villát is megcsodálhatunk erre járva. Pasarét központjának számító téren pedig kifejezetten újszerű és formabontó templomot, valamint buszvégállomást emeltek. Kevésbé ékes, ámde annál hivalkodóbb látványosságot is rejt a városrész: Pasarét kapujában magasodik a szocialista presztízsberuházásként 1967-ben épült Körszálló, amely a rengeteg beton mellett a város legszebb körpanorámáját rejti. 

A pasaréti Szent Antal ferences templom és rendházFotó: Bódis Krisztián / WLB

A második kerület rejti Buda legszomorúbb sorsú épületét is. Lipótmező városrész neve egybeforrt a „sárgaházzal”, a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel (OPNI), amelyet azóta üres kísértetházként egyre jobban átadja magát az enyészetnek.  A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda 1868-ban nyitotta meg kapuit, a telek eredetileg Göbl Lipót tulajdona volt, róla kapta a terület a Leopoldfeld, azaz Lipótmező nevet. A romantikus stílusban épült négyszintes épületet hatalmas park és 50 hold erdő övezte. Ez volt a modern Magyarország első pszichiátriai kórháza, a Parlament után az ország második legnagyobb épülete.

OPNI a LipótmezőnFotó: Bódis Krisztián / WLB

Vele ellentétben sikerült megmenekülnie az idén felújított pesthidegkúti Klebelsberg Kastélynak, amely azóta szállóként fogadja a vendégeket. 19. századi állapotában állították helyre a hűvösvölgyi busz-és villamosvégállomást is.

 

A János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy hágójában, a Szépjuhászné kirándulóhely felett találjuk az 1300-as években felépült budaszentlőrinci kolostor romjait, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok központja volt. Híres könyvtára volt, és a legenda szerint itt őrizték Szent Pál ereklyéit is; a török hódoltság idején pusztult el, alapjai megtekinthetőek a Budakeszi út 93. szám alatt.

A felújított Kleberberg-kastélyFotó: Hartyányi Norbert / WLB

Már csak a kilátásért is megéri felsétálni az ’56-os forradalom megtorlásainak legfiatalabb mártírjáról elnevezett Mansfeld Péter Parkba, amelyet a Gül Baba türbéjének meglátogatásával is összeköthetünk, ugyanis közel vannak egymáshoz. A Margit körútról egy maratoni lépcsőmászás után érhetjük el. Ha vezetett túrán fedeznénk fel a környéket, érdemes a Hosszúlépés Káderdűlő sétáján megismerkedni a Rózsadomb 50-es évekbeli múltjával.

Mansfeld Péter parkFotó: Kőrösi Tamás / WLB

A főváros egyik legkülönlegesebb elhelyezkedésű imaházát is a közelben találjuk, a Frankel Leó út 49. szám alatt: az Újlaki zsinagóga a szentendrei HÉV-ről is jól látható. A húszas években három oldalról körbeépítették a zsinagógát egy hatemeletes bérházzal.

 

Különleges látványt nyújt még a Hűvösvölgy egy kis utcájában megbújó Magyar Szentföld-templom, a 2. világháborúban félbemaradt, ovális oszlopos Bauhaus-építmény, amely ma szellemépületként áll elhagyatottan a Heinrich István utca 5. számú telken.

Programok, szabadidő

Ha Budára fesztivált szerveznek, az szinte kivétel nélkül vagy fent a Várban vagy a Millenárison rendezik meg. A Millenáris a Láthatatlan kiállításnak is állandó helyszínt biztosít, és helyet ad az Art Market Budapestnek, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, a Budai Gourmet fesztiválnak, a WAMP-nak és sok más rendezvénynek is. A halastavakkal ékesített parkban sétálni, piknikezni lehet, utóbbit nyáron food truckok is megkönnyítik.

Fotó: Balkányi László / WLB

A Millenáris melletti Marczibányi Téri Művelődési Központ és közművelődési feladatokat lát el, akárcsak a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúria, és bár koncertek és színházi előadásokat is közvetítenek a helyieknek, a fővárosi kulturális élet Pest-centrikusságát igazán pár éve a felújított és újranyitott Átrium Film-Színház, valamint az idén ötéves Jurányi Inkubátorház törte meg.

ÁtriumFotó: Kőrösi Tamás / WLB

Sportolásra, mozgásra a jól megközelíthető Vasas Pasaréti Sportcentrumot és a Marczibányi Sportközpontot, valamint a Mammut tetején található Lite Fitness Clubot ajánlanánk. Nyáron a budai hegyekben található Külker park inkább szabadtéri sportolást és strandolást tesz lehetővé, télen a vizes VB lezárultával ismét látogatható Császár-Komjádi Béla Sportuszodában róhatjuk az ötvenmétereket. Lazulásra, ejtőzésre a kerület bőven kínál gyógyfürdőket is: a Veli Bej Fürdőt, a Király gyógyfürdőt és a gyógyászati komplexumként népszerű Szent Lukács gyógyfürdőt.

Veli Bej fürdőFotó: Kőrösi Tamás / WLB