Élmény

Körbejártuk a születésnapját ünneplő Hotel Budapestet és történetét – 50 éves a Körszálló

Fotó : Tamás Kőrösi / We Love Budapest
Körbejártuk a születésnapját ünneplő Hotel Budapestet és történetét – 50 éves a Körszálló

Fél évszázadnyi történetet, rengeteg betont és az egyik legszebb fővárosi kilátást rejti a Szilágyi Erzsébet fasornál tornyosuló Hotel Budapest. A szocialista presztízsberuházásként 1967-ben épült Körszálló nemcsak a szocializmus egyik legmenőbb hoteljének számított, de a kor éjszakai életét is meghatározta: budai aranyifjak, nyugati diplomaták, sportolók, hírességek mulattak és szálltak meg itt. Kelet és nyugat találkozott.

Fotó: Norbert Hartyányi / We Love Budapest
Az egész város tűzijátékkal fogja ünnepelni az idén 50. életévébe lépő Körszálló vagy hivatalos nevén Budapest Szálloda születésnapját, hisz 1967-ben éppen Szilveszter napján lephették el először a vendégek. A kor egyik legnagyobb fővárosi szocialista ingatlanfejlesztési presztízsberuházása Szrogh György Ybl Miklós-díjas építész nevéhez fűződik – ő alkotta többek között a Dózsa György úti MÉMOSZ-székházat és a Városligeti fasorban található Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Székházat. A munkálatokat 1962-ben kezdték és a nagy lejtés miatt 8000 köbméter földet kellett kitermelniük a “csonkakúp alakú” hatalmas alaphoz. A ’40-es évekig egy gyönyörű Florida Kiosk nevű kerthelyiséges vendéglő működött itt, mely a világháború martalékává vált. (A hotelt eredetileg Floridára szerették volna keresztelni, azonban a szocialista erkölcs ezt nem hagyhatta.) A hatvanas évekig pedig egy bolgárkertészet foglalta el helyét.
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
A harminc méter átmérőjű betonhengert az akkori legmodernebbnek számító csúszózsalus technikával húzták fel szintről szintre a legmagasabbig, a tetőteraszig. Az építés során “Colosseumnak” is becézett szállón dolgozó 150 építőmunkás napi 1,5 méter vasbetonkoszorút termelt. A teljes beruházási költség 90 millió forintra rúgott, ami anno igen magas összegnek számított. Bár a szocialista építőipar nagy büszkeséggel tekintett a kuriózumnak számító “égbe szökő” betontörzsre, az idő bebizonyította, hogy a henger alakú betonépületek az építészet zsákutcáinak számítanak – éppen ezért volt és maradt világviszonylatban is ritka a miénk. Sokat elárul a házzal szembeni elfogultságról egy akkori szakvélemény: “Harmonikusan illeszkedik a rózsadombi környezetbe.”
A rendszer vendéglátóipari mintaprojektjét annyira komolyan vették, hogy az év végi határidő teljesítéséhez december 29-én már több mint négyszáz szakmunkás, vendéglátós és önkéntes serénykedett éjt nappallá téve. A tizenkilenc szintes 64 méter magas, 280 szobás és 560 férőhelyes szállodát végül nagy rohamtempóban és aggodalmak közepette, de 1967. december 30-án délután négy órakor a tervezők, az építők, több száz vendég és két miniszter jelenlétében nagy csinnadrattával átadták. A jutalom nem maradt el: az Októberi Forradalom tiszteletére rendezett jubileumi versenyen “az év legjobb épülete” címet vehették át. A birtokunkba jutott első étlap tanúsága szerint a debütáló szálloda vendégei olyan fogások közül válogathattak mint a csirágkrémleves 7.10-ért, az izlandi kaviár vajjal-citrommal 18.90-ért vagy a tűzdelt fácán almapürével 60.10-ért.
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
A kor és a projekt egyik legjellemzőbb szatírába illő mintasztorija Kádár Jánoshoz fűződik, aki a pártállam vezetőjeként látogatást tett a Körszállóban az átadás előtt. A lemaradást leplezendő Kádár elvtársat úgy kísérgették és úgy rendezték be számára a helyszínt, mintha már kulcsrakész lenne a magyar szállodaipar új gyöngyszeme. Az abszurd esemény az Alfonzó főszereplésével játszódó Riadó a Pitypang Szállóban című 1973-as szórakoztató műsort is megihlette. Számos további film, reklám és plakát helyszínéül szolgált még a Körszálló, melyek közül talán a Megdönteni Hajnal Tímeát a legismertebb. Az intézmény a mai napig büszke arra, hogy híres emberek hosszú sora választotta szobáit, kávézóját vagy éttermét. Megfordult itt Roger Moore színész, Heinrich Böll Nobel-díjas író, Bernhard Wicki filmrendező, Jacques Charrier színész, Thorn Heyerdahl világutazó és még sokan mások. A magyarok közül az étterem gyakori vendége volt Szepes Mária és előfordult, hogy Honti Hanna töltötte a telet a Budapestben. Ha betérünk egy ebédre, a mai napig összefuthatunk Szörényi Leventével, Koncz Zsuzsával, Bródy Jánossal, Zoránnal, Makk Károllyal, Galambos Erzsivel és még sokan másokkal.
A Budapest Szálloda aranykora a ’60-as ’70-es évek: a korszak egyik legmenőbb szállodájának és szórakozóhelyének számított a körszálló. Pezsgő éjszakai élet, nemzetközi vendégközönség jellemezte. Gyakran adtak egymásnak randevút a rózsadombi aranyifjak és az amerikai nagykövetség munkatársai, akiknek állandó asztala volt a drinkbárban. Szövődtek a “szocialista-imperialista” kapcsolatok és magyar gazdára találtak a legújabb nyugati poplemezek. Nem ritkán landolt kemény nyugati valuta a személyzeti zsebekben. Volt olyan pincér, aki néhány heti jattból telket vásárolt. Kijutott a Kelet-európai sztorikból is: az 1968-as eseményeket követően gesztust gyakorolva labdarúgótornát rendeztünk a csehszlovákok meghívásával. A hotelben megszálló focicsapat is sűrűn látogatta a népszerű bárt, aminek következtében a személyzet szeme láttára dobálgatták az illuminált játékosok a tornán kapott herendi vázákat a falhoz – azt nem tudjuk, hogy ez kicsinyes bosszú volt-e vagy az alkohol tudatszűkítő hatása alatt tűnt jó ötletnek.
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
A Joker Barban, amit ma London teremnek hívnak, Koós János és Hofi Géza szórakoztatta a nagyérdeműt. Mikor a bár kinőtte magát felköltözött a tetőre és Panorámabárként illetve Coca-Cola Barként vált a város legfancybb rooftopjává, amelyet nyitott körterasz vett körül 360 fokos csodálatos panorámával – az elbeszélések szerint itt lehetett először kólát kapni. Az egykori Székely Péter-féle élő zenés tetőbulikat a mai napig emlegetik. Később szivarszoba szerű nagy fotelos VIP Clubként működött tovább, szaunával. Érdekes módon itt zajlottak a magyar-szlovák miniszteri tárgyalások a bős-nagymarosi vízlépcsőről. 1994-ben az új biztonsági előírások miatt beépítették: ma a főváros legszebb kilátású lakosztályaiban szállhatunk meg.