Élmény

Imaház a bérházban – az Újlaki zsinagóga a Budapest100-on

Fotó : Bódis Krisztián / Budapest Images - We Love Budapest
Imaház a bérházban – az Újlaki zsinagóga a Budapest100-on

Elődje is több mint 100 éves volt. Szó szerint körbeépítették egy hatemeletes bérházzal. Híres-neves emberek is látogatták. Hátat fordít a Dunának. Szomorú események tanúja. Egy igazi vallási ékszerdoboz. A Frankel Leó Zsinagógában jártunk, amely a Budapest100 idei Duna-parti házakat bemutató Rakpart programsorozatán április 22-23-án látogatható.

Imaház a bérházban – az Újlaki zsinagóga a Budapest100-on
Fotó: Bódis Krisztián / Budapest Images - We Love Budapest
Budapest100

A főváros egyik legkülönlegesebb elhelyezkedésű imaházát a Frankel Leó út 49. szám alatt találjuk, két háztömbnyire északra a Császár-Komjádi uszodától. Az eklektikus, neogót stílusú Újlaki Zsinagóga alapkövét 1887-ben tették le az akkor még Zsigmond nevet viselő utcában, a több mint százéves kisebb házelőd helyén. Felszentelése a 19. század végén még ritkább beépítésű Újlak városrész egyik nagy Dunára néző telkén történt, szép parkosított környezetben. A szomszédban földszintes házakat, zsidó mészárszéket és hitközségi lakásokat képzeljünk el. Néhány évtizeddel később a bérházépítési láz elérte a Margit-szigettel egy magasságban lévő Rózsadomb alatti térséget. 1928-ban Jakab Dezső és Soós Aladár tervei szerint három oldalról körbeépítették a zsinagógát egy hatemeletes bérházzal. A folyó felé néző hátoldali homlokzatot szabadon hagyták, a frontoldalt a lakóépület Frankel utca felőli árkádjain keresztül pillanthatjuk és közelíthetjük meg. A klinkertéglás zsidó “ékszerdobozt” a Jakab-Soós ház függőfolyosói oltalmazó karokként ölelik körbe, melyekről kivételes perspektívát kap a Frankel Zsinagóga.
Imaház a bérházban – az Újlaki zsinagóga a Budapest100-on
Fotó: Bódis Krisztián / Budapest Images - We Love Budapest
A 400 fő befogadóképességű imaház megalkotója az a Fellner Sándor építőművész, aki az egykori Pénzügyminisztérium budavári épületét, az elpusztult Ritz szállót, a monumentális Markó utcai Kúriát és a Vasvári Pál utcai zsinagógát rajzolta meg. Utóbbit a Zsinagógák Budapesten című válogatásunkban már bemutattuk. A Frankel szentélybe dísztermet, hitközségi irodákat, téli imatermet és alkalmi talmud-tóra iskolát helyezett. A zsidó származású és vallású építész francia gót stílusúnak szánt csaknem 22 méter hosszú, 19 méter széles és 8 méter magas alkotását számos finom részletformából komponálta. Hitvallása szerint egy zsinagógát nem szükséges rá jellemző jegyekkel megkülönböztetni, inkább az egyetemes vallást képviselő gótikus formákat kell előnyben részesíteni. 

Imaház a bérházban – az Újlaki zsinagóga a Budapest100-on
Fotó: Bódis Krisztián / Budapest Images - We Love Budapest
Belépve a bérház vaskapuzatán két emléktáblát is megpillantunk a házfalon. Az egyik a Budai Izraelita Hitközség 311. Vörösmarty Cserkészcsapatának, a másik a lakóépületből elhurcolt holokauszt áldozatok emlékét hirdeti. Felnézve az árkádoszlopok között, láthatjuk a tégla és vakolt felületek harmóniájával képzett három osztatú homlokzatot, melyet szépen kereteznek a gangok. A kapuzaton és magán a homlokzaton is jellegzetes zsidó szimbólumok fogadnak: Dávid-csillagok és a mózesi kőtáblák. A két szélső úgynevezett szamárhátíves díszítésű bejáratok a nőket szolgálják.
Imaház a bérházban – az Újlaki zsinagóga a Budapest100-on
Fotó: Bódis Krisztián / Budapest Images - We Love Budapest
Kis előcsarnokon keresztül juthatunk be az imaterembe, ahol padsorok között körbeámulva, csodálatos gótikus jellegű festett ablakok és a belső térbe benyúló női karzatok tekintenek le ránk. A terem közepén találjuk a fából készült két nagyméretű hétágú gyertyatartóval határolt bimát, amelyről a tórát szokták felolvasni. Fejünk felett díszes csillárok lógnak alá. Szemközt a díszített környezetű frigyszekrény a szintén gótikus hangulatú fülkében és előtte az ámud alacsony pulpitusa, ahonnan az istentiszteleteket vezetik. Az oldalfalakon a vészkorszak vértanúinak és az imaház neves rabbijainak nevei sorakoznak márványtáblákon.
Imaház a bérházban – az Újlaki zsinagóga a Budapest100-on
Fotó: Bódis Krisztián / Budapest Images - We Love Budapest
Újlak életét erősen meghatározták a mai Lukács és Császárfürdőt is ellátó gyógyhatású termálforrások, melyeket már a rómaiak is bátran használtak. A helyi fürdőélet 19. századi fellendülésével egyre-másra nyíltak a szállodák, vendéglők és üzletek. A zsidó közösség, ahol a kereskedelem hagyományos foglalkozásnak számít, hamar megvetette a lábát a területen. Mindez a helyi hitélet kibontakozását is magával hozta. A budai hitközség számos magas rangú értelmiségit, tudóst, gyáriparost, művészt tudhatott magáénak. Ide járt istentiszteletre Molnár Ferenc író, Pfeifer Ignác vegyészmérnök és műegyetemi tanár, a budai Goldberger família, a csepeli báró Weiss Manfréd család és még sokan mások. Még többet megtudhatunk a zsidó vallásról, a zsinagóga történetéről és arról, milyen neves tagokkal büszkélkedhetett a gyülekezet, amennyiben részt veszünk a Budapest100 hétvégi házlátogatásán április 22-23-án.