Gellért-hegy
A Gellért-hegyi Szabadság-szobrot egy igazi magyar szobrásznagyágyú, Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette 1947-ben. Eredetileg nem a szabadságról kapta a nevét a monumentális emlékmű, hanem Felszabadulási emlékmű volt a címe, és a fiatal magyar kommunista állam így szerette volna kifejezni tiszteletét a szovjetek felé, hogy felszabadítottak minket a náci megszállás alól.
A rendszerváltást követően vita volt arról, mit kéne és lehetne kezdeni vele, de végül a szobor átértékelésre került – talán mert kicsit problémás lett volna elmozdítani a hegy tetejéről, na meg az évtizedek során a főváros jelképévé is vált a szinte minden irányból látható alkotás. Így a pálmaágat tartó nőalakot átkeresztelték Szabadság-szoborra, és mindent elmozdítottak róla, ami a szocializmusra és a szovjetekre utalt, kezdve a 4 méter magas és az alkotás előterében állt géppisztolyos szovjet katona szobrával. A Gellért-hegyi emlékmű mostanában ismét a viták kereszttüzébe került, mert egy jókora keresztet tettek rá, amitől az alkotás üzenete kissé zavarossá válik.
Memento Park
Ha valaki azt kérdezi, hogy na de hova tűnt a Szabadság-szobor előtt egykor állt szovjet katona szobra, akkor a válasz az, hogy a XXII. kerületben található Memento Parkba szállították 1992-ben, a helyszín kialakítása idején, mert maga a szoborpark egy évvel később, 1993-ban nyitott meg. Némi iróniával fűszerezve mondanivalónkat, mondhatjuk azt, hogy a katonaszobor az övéi közé került, hisz ez az első számú gyűjtőhelye a szocialista korszak köztéri alkotásainak. A hatalmas park szürreális időutazás, ami legalább annyira megmosolyogtató, mint amennyire nyomasztó. Mégis, aki élőben szeretné megcsodálni a bő 40 évig kitartó szocializmus műalkotásait és szembesülni a kor bizarr esztétikájával, annak kihagyhatatlan a hely felkeresése. A különleges élmény garantált, bár könnyen lehet, hogy
Sztálin orbitális méretű csizmája vagy a hasonlóan méretes Lenin-fej éjjel kísérteni FOG álmunkban.
Puskás Ferenc Stadion – Szoborpark
A szocializmusban számos olyan alkotás is készült, ami az ifjúságot igyekezett sportos, szorgalmas és rendes életre nevelni. A rendszerváltás után ezek is a Memento Szoborparkba kerültek, majd később visszautaztak a városba, Zuglóba, még közelebbről a Népstadion – ami 2002-ben kapta meg Puskás Ferenc nevét – melletti parkba. A régi futópálya körül álltak. Miután a Puskás Ferenc Aréna megépült és körülötte kialakításra került a több részből álló hatalmas sportpark, a szobrok is visszakerültek. Jelenleg a park keleti részén találhatók, és jórészt sportszobrok, de azért van köztük olyan is, ami inkább a tisztes életmódot és a kulturált szórakozást helyezi a középpontba: ilyen például a Népi táncosok, az Éneklő fiatalok vagy a Természetjárók szobra.
Szabadság tér
Ha valami nagy vitát vált ki a mai napig, az a Szabadság téren álló Szovjet hősi emlékmű, amivel kapcsolatban többször is felmerült, hogy elbontják, végül mégis mindig maradt a helyén. Közvetlenül a háború lezárását követően állították fel, 1946-ban, a kommunista hatalomátvétel előtt, és ez a legfőbb érv, ami időről időre megmentette az alkotást. Ami azonban még így sem tudja lemosni magáról a bő 40 év alatt rárakódott túl vörös árnyalatot, pláne hogy a tetején ott virít a szocializmus csillaga. Antal Károly erősen megosztó munkája azért is keltett és kelt a mai napig rossz érzéseket az emberekben, mert bár a német megszállás alóli felszabadulás okán állították fel, az mégsem felszabadulás volt, hisz jött a helyébe egy másik megszállás, a szovjet, ráadásul az emlékmű cinikus módon a szabadságról elnevezett téren áll, az Országház és a szabadságot valóban kifejező másik emlékmű, a Batthyány-örökmécses közelében.
Fiumei úti sírkert
Az 1849-ben megnyitott temetőt nevezik Nemzeti Sírkertnek vagy Nemzeti Emlékhelynek is, hiszen jórészt a magyar történelem nagyjai nyugszanak itt. Vagyis a múltunk jelentős darabja található a magas kőfalak mögött, aminek természetesen része a kommunista/szocialista időszak is. A hatalmas területen elnyúló temető több egységből áll, és ezek egyike a Munkásmozgalmi Panteon. Ez a szocialista realista stílusban fogant építménykomplexum a 40 évig tartó korszak mementója: itt nyugszanak a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjai, az egykori kommunista politikusok. A környezet pedig legalább annyira időutazás, mint egy kirándulás a Memento Szoborparkba. A monumentális panteont Körner József építész tervezte, a szobrokat és a domborműveket pedig Olcsai-Kiss Zoltán készítette. És ha mindez nem lenne elég, a közelben van a cikkben sokat emlegetett, a II. világháborúban meghalt, de minket felszabadító (vagy sem) szovjet katonák parcellája is bónuszként.
(Borítókép: Hartyányi Norbert – We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
