A férjét váró menyasszony szobra
Rögtön az elején csalunk is egyet: ez a szobor nem köztéren van, hanem egy Thököly úti házon, viszont mégis olyan funkciót tölt be, mint egy olyan szobor, ami az utcán áll. Különössége okán ezt a szobrot gyakran megnézik az arra járók. Az emeletes lakóház álerkélyén áll a nőalak, és a messzeséget lesi. A legenda szerint a világháborúból hazatérő férjét leste a nő, de az csak nem jött, ellenben megérkezett a halálhíre, mire az asszony belehalt a bánatába, vagy öngyilkos lett nagy szomorúságában – és akkor a férj mégis hazatért. A történet valóban hatásos, csak nem igaz. A valóság sokkal prózaibb: a házat tervező Ybl Lajos (aki Ybl Miklós unokaöccse volt) francia mintára készíttette el a szobrot Ligeti Miklóssal 1912-ben, vagyis még a két világháború előtt.
Hüvelyk Matyi
A Városmajorban áll a szobor, amelynek jól végződő szomorú története van. Az alkotást Telcs Ede készítette 1933-ban, bronzból, és mindjárt két példányban: az egyik Budapesten van, a másik pedig Baján. A második világháborúban találatot kapott a szobor, és miután kijavították, 1954-ben a Városligetben állították ki, a Vidám Park bejáratához.
Aztán az 1980-as évek elején visszakerült az eredeti helyére, a Városmajorba. Ám ahogy kihelyezték, színesfémtolvajok ellopták, és nem is került meg az értékes műalkotás. Aztán 2007-ben pótolták egy mészkőmásolattal, amit a bajai verzió alapján készítettek el. Azóta Matyi rendben van.
Pál utcai fiúk
Szanyi Péter szoborcsoportját 2007-ben állították fel a Józsefvárosban, a Práter utcai iskola előtti járdán. A bronzból formált, ötalakos szobor apropóját az adta, hogy abban az évben volt kereken 100 éve, hogy Molnár Ferenc világszerte népszerű könyve megjelent. A szobor az ún. „einstand”-jelenetet ábrázolja, amikor Nemecsek, Kolnay és Weisz golyóznak, pár méterre tőlük pedig a „vörösingesek” közül ketten, a két Pásztor éppen őket figyeli.
József Attila
Marton László 1980-ban felavatott szobra, melynek címe A Dunánál, többször is heves vitákat váltott ki. Először akkor, amikor elkészült, merthogy nem aratott egyöntetű sikert a kész mű. Volt, aki szerint József Attila túl enervált, mások szerint viszont jelentéktelen a figurája. Az idő és a hétköznapi emberek azonban a szobrászt igazolták: az egyik legnépszerűbb köztéri szobrunk. A másik vita akkor támadt, amikor a Kossuth tér egyik pontjáról áthelyezték a másikra. A közvéleményt és a szakmát is nagyon megosztotta a döntés, a szobrász özvegye még pereskedni is akart. Végül megegyezés született, a szobor új helyre került, ráadásul ezúttal olyanra, ahonnan a szoborköltő tényleg a Dunát szemléli.
Várakozók
Varga Imre szoborcsoportja 1986 óta áll Óbuda főterének szélén, pár lépésnyire egy egykori helyi étteremlegendától, a Postakocsitól, ami nem Krúdy miatt (Vörös postakocsi) kapta a nevét, hanem onnan, hogy az étterem előtt volt a postakocsi állomás. De azért anno Krúdy is megfordult benne. Ugyanígy Varga szobra sem egyszerű, hétköznapi embereket ábrázol, akik az esőben várakoznak, hanem párizsi utcalányok egy csoportját, akik kuncsaftra várnak a rossz időben. Amikor a megrendelő Budapest Galéria akkori vezetője megtudta ezt, nem akarta engedélyezni a szobor felállítását, de Varga meggyőzte, hogy Óbuda Krúdy kerülete, és ha valaki igénybe vette az éjszakai pillangók szolgáltatásait, sőt írt is róluk, az pont ő volt. Ez az érv győzött ugyan, de végül a Várakozók felavatása után inkább jótékony homályban tartották, hogy kiket is ábrázol pontosan. Varga elmondása szerint egyébként az utcalányok csoportja nemzetközi: van köztük francia, magyar, angol és német lány is. A szoborcsoportnak nemcsak több verziója létezik, az egyik például Siófokon, hanem neve is kettő van: a környékbeliek előszeretettel hívják Esernyősnek, a szintén így hívott, közeli kávéház is ezért kapta a nevét.
Szindbád/Krúdy
Szó szerint pár lépésre, szintén az óbudai főtéren áll egy Krúdy Gyula előtt tisztelgő szobor, ami nem az írót ábrázolja, hanem leghíresebb regényalakját. A Szindbád, a hajós című alkotás, ami 2013-ban került a térre (alkotója Szanyi Péter), mégis trükkös: a póz, a szituáció, amiben Szindbádot látjuk, Krúdyt is az eszünkbe juttatja, persze nem véletlenül: a regényalak a szerző alteregója. Mindketten gyakran fröccsöztek egy asztalnál ülve. A szobrot Krúdy születésének 135., illetve halálának 80. évfordulója okán állították ki, és nagy előnye, hogy ha akar, akkor odatelepedhet mellé az ember. Fröccsöt ugyan nem kap Szindbád/Krúdytól, de egy fotót azért készíthet magukról, amint ott ülnek a hangulatos főtéren, az egykori Postakocsi étterem előtt.
Anonymus
Ligeti Miklós a magyar történelem legtitokzatosabb és egyben legmisztikusabb alakjáról készült szobra 1903 óta áll (de maga a figura ül) a Városligetben, közelebbről is a Vajdahunyad vára mellett. A XX. század elején Ferenc József 10 szobrot adományozott a magyar népnek, ez volt az egyik, így Ligeti szobrász nem pályázat útján nyerte el a lehetőséget, hogy szobrot készíthet a rejtélyes alakról, hanem felkérték rá. Az alkotás kimondottan jól sikerült, mert az alak titokzatosságát kiemeli és felerősíti. Amikor távolról megpillantja az ember, a kétméteres szobor nemcsak magára vonja a figyelmet, de oda is vonzza az embert.
Olvasó lány
Az Angyalföldön, a Tomori közben álló szobor a legfrissebb kedvencünk, amit nemrég fedeztünk fel, pedig nem most készült. Az olvasást kimondatlanul is népszerűsítő szobor, Kovács Ferenc alkotása, eredetileg a Mikszáth Kálmán térre készült, 1954-ben avatták. Aztán mégis egy író túrta ki onnan, a tér névadója, Mikszáth szobra került a helyére 1963-ban, az Olvasó lány pedig meg sem állt egy jóval nyugodtabb és csendesebb részéig Angyalföldnek. A Tomori köz a közepénél térszerűen megvastagszik, itt áll a szobor. Mögötte egykor könyvtár volt, ezért is került pont ide. Manapság már csak a szobor van meg, a könyvtár meg bezárt.
Cipők
A XX. század legnagyobb gyalázata volt, ami a zsidó származású honfitársainkkal történt. A Duna-parton található, 2005-ben felavatott holokauszt-emlékművet Can Togay tervezte és Pauer Gyula készítette el. Vita nélkül kijelenthető, hogy ez a főváros legmegrendítőbb köztéri alkotása, ami az egyszerűségével üt nagyot: a Dunába lőtt áldozatokat (nem csupán zsidó emberek voltak, de nagyrészt azért ők) meztelenre vetkőztették, erre utalnak a már gazdátlan, otthagyott cipők. Nemcsak szomorú, de nagyon kifejező alkotás is.
Miroslav Krleža
A horvát irodalom legnagyobb alakjának szobra 2011-ben került az Üllői út mellett, a Ludovika előtti parkos részre. A szobor Marija Ujevic Galetovic horvát művész alkotása, és Zágráb városától kaptuk ajándékba. És hogy mit keres Budapesten egy horvát költő-író szobra, és pláne ott, ahol áll? A zágrábi születésű Krleža katonaiskolába járt, előbb Pécsre, majd pedig a Ludovikára. Fiatalon gyakran járt Budapesten, nagyon szerette a várost, a kávéházakat, sőt az egykori Belvárosi Kávéházban magyar költőkkel és írókkal ismerkedett. Elég jól ismerte a magyar irodalmat, nagy hatással volt rá Ady Endre meg a Nyugat szerzői és szellemisége. Anyanyelvi szinten beszélt magyarul. Krleža jellegzetes, joviális alkatát jól visszaadja a szobor, amit legszívesebben megölelne az ember. Egyébként annyira jól sikerült szoborról van szó, hogy nem ez az egyetlen példány belőle: Zágrábban is van belőle egy az író szülőháza előtt, valamint Eszéken meg Abbáziában is.
A Memento Park szobrai
Akárcsak az összeállítás első tagja, úgy az utolsó is kilóg a sorból, és nem kicsit, meg ráadásul több okból is. Bár a város szélén lévő szoborparkban egykori köztéri alkotások vannak összegyűjtve, mégsem köztéren vannak kihelyezve – már nem és hál’ istennek. Ráadásul nem egyetlen szoborról beszélünk, hanem többről. A több mint 40 éven át az ország fölött uralkodó kommunista-szocialista vezetés akaratából készült, gyakran monumentális, vagyis tényleg irdatlan nagy alkotások (lásd Kiss István 1969-es Tanácsköztársasági emlékművét) a rendszerváltáskor elveszítették propagandisztikus funkciójukat.
A szobrok a politikai rendszerrel együtt mentek a levesbe, hisz már csak a helyet foglalták azon túl, hogy sok emberben még rossz érzéseket is keltettek. Így viszont egyben, kint a város szélén egészen ártalmatlanoknak tűnnek, és
inkább megmosolyogtatják az embert ahelyett, hogy félelmet keltenének vagy nyomasztanának.
Az pedig külön érdekes, hogy ha lehántjuk a szobrok mögött megbúvó politikai üzenetet, amit most már nem nehéz, hisz komolyan sem lehet azokat venni, akkor egyik-másik alkotás kimondottan elismerésre méltó. Mint például Varga Imre Kun Béla-emlékműve, vagy Makrisz Agamemnon Nemzetközi brigád – Spanyol partizán emlékmű című szoborcsoportja, ami az évek során gúnynevet is kapott, Mobiltelefonosok, mert a három alak olyan, mintha épp mobilozna.
(Borítókép: Juhász Norbert – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
