Talán kevesen tudják, de a 2013 óta létező, a szecesszió előtt tisztelgő ünnep magyar kezdeményezésre lett világnap. És hogy miért pont június 10-én tartjuk? Mert ezen a napon (csak más évben) hunyt el a művészeti stílus két jeles építésze, a katalán Antoni Gaudí (1926) és a magyar Lechner Ödön (1914). A szecesszió kezdete különben konkrétan meghatározható. 1897-ben döntött úgy Bécsben negyvenkilenc művész, hogy új művészetet teremt, és ezzel szakít az akkoriban mindent átható akadémikus historizmussal és eklektikával. Az irányzat neve is erre utal, azt jelenti: ′kivonulás, elkülönülés′. Elsősorban az építészetre, az iparművészetre, a tárgykultúrára volt jellemző, de az irodalom sem maradt a szecesszió hatása nélkül. A szecesszió egész Európában elterjedt. Olyannyira, hogy több, az egész kontinenst behálózó túra is megtervezhető lenne annak, akit vonz e stílusirányzat. És vannak olyan városok is, például Bécs vagy Budapest, ahol szinte minden sarkon áll egy szecessziós épület.
A Szecesszió Fesztiválja 2025
A programsorozat több napon át tart majd, június 10-től 14-ig, a helyszíne pedig az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa, ami a magyar szecesszió első számú kiállítóhelye. Nemcsak az épület – amit a hazai képző- és iparművészet egyik legfontosabb mecénásáról neveztek el – és az itt látható berendezési tárgyak lenyűgözőek, de miután 2018-ban felújították, itt nyitott meg A mi szecessziónk című állandó kiállítás, ami az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének legnívósabb darabjait mutatja be.
A szecesszióval foglalkozó fesztivál 5 napja színes programkínálattal bír, amiben az, hogy megnézhetjük az állandó tárlatot, csak az egyik elem. Minden napra jut 1-2 előadás, tárlatvezetés, workshop, utóbbiak közül a szecesszióskönyvtábla-készítés tűnik a legizgalmasabbnak. A pontos részleteket és azt, hogy mire hogy lehet jelentkezni, a fesztivál eseményoldalán találjuk.
Szecessziós városi séta
Mivel a szecesszió az épületekről is szól, a világnap nem maradhat városi séta nélkül. A fesztivál egyik programpontja a Batthyány-örökmécsestől induló, Mennyi szín és furcsaság az élet címet viselő kulturális séta, amit Hutvágner Zsófia, az Iparművészeti Múzeum muzeológusa vezet. Ennek részleteit is a fesztivál eseményoldalán találjuk.
A Wekerletelep jó pár háza is szép példája a magyar népi (erdélyi) szecessziónak, ami elsősorban a telepet megtervező Győri Ottmár főmérnöknek, valamint Kós Károlynak köszönhető (utóbbi a telep egyes házait tervezte). Az 1910-től 1950-ig működött, majd 1986-ban újraindult Wekerlei Társaskör nevű civil csoport A szecesszió világnapja Wekerlén címmel június 14-én indít városi sétát, amire a lokálpatrióta egyesület honlapján lehet jelentkezni.
Szecessziós plakátok a Várban és Szentendrén
Úgy alakult, hogy az idei szecessziós világnapon két, a témához passzoló időszaki kiállítást is megnézhetünk, ráadásul mindkettő a plakátművészet oldaláról közelít. A nagyobb tárlat a Magyar Nemzeti Galériában található, mi is beszámoltunk már róla. Ez a kiállítás, némi nemzetközi kitekintés mellett, a magyar plakátművészet történetének hangsúlyos időszakáról (az 1890-es évek végétől az I. világháborúig) mesél, jelentős mértékben kitérve a tárgykultúrára is. Az október 5-ig látható kiállítást azért is érdemes a szecesszió világnapján megnézni, mert aznap páros kedvezménnyel tekinthető meg: egy teljes árú jeggyel ketten mehetnek be.
A Ferenczy Múzeumnak is van egy (augusztus 31-ig látható) szecessziós plakátkiállítása, méghozzá a szentendrei Fő téren lévő Képtárban. Ez egy kisebb tárlat, és úgyszintén a hazai plakátművészetet helyezi a középpontba. Azért is érdemes megtekinteni ezt a kiállítást is, mert jól kiegészíti a Várban látható tárlatot.
Villalátogatás
Vannak olyan gyönyörű villák Budapesten, melyek csak előzetes egyeztetéssel, időpontfoglalással látogathatók. A szecesszió világnapja tökéletes alkalom arra, hogy egyiket-másikat felkeressük. A VI. kerületben, a Munkácsy Mihály utcában találjuk a szerény külsejű Schiffer-villát, amelyben egyébként a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum is található. Kívülről nem is gondolnánk, hogy belül milyen különleges világ tárul elénk. A Vágó József által tervezett épületbe, melynek szó szerint minden egyes belső részlete kincs, nem juthatunk be csak úgy, de időnként szerveznek épületbejárást, illetve ha magát a múzeumot meglátogatjuk, akkor a villába is bejuthatunk.
Egy másik csoda a Városligeti fasoron álló villa, amit a magyar szecesszió egyik jeles alakja, Kőrössy Albert Kálmán tervezett a saját maga részére (mögötte áll Klösz György egykori műterme, ami szintén Kőrössy-tervezés). Bár a villa jelenleg magántulajdonban van (Resonator Kft.), az épületben vezetett épületbejárásokat is szerveznek, és egy ilyenen azért is érdemes részt venni, mert ugyanolyan különlegességek – például egy elég komoly Zsolnay-gyűjtemény – fogadnak belül, mint a Ráth György-villa és a Schiffer-villa esetében is. Jelentkezni az épületsétát szervező Liget Projekt oldalán lehet.
Nézegessünk szecessziós épületeket!
Végül, de nem utolsósorban, mivel Budapest tele van csodálatosabbnál csodálatosabb szecessziós épületekkel, a világnap alkalmából nyakunkba is vehetjük a várost, gyalog vagy kerékpárral, és megnézhetünk néhányat – mert mindegyik azért nem fog beleférni. Mi most csak a kedvenceinkre hívjuk fel a figyelmet. A Városliget mellett álló Sipeki-villát maga Lechner Ödön tervezte, manapság a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége használja, rájuk hagyta a villa névadó tulajdonosa. Az Izabella utcában található Budapest legelső szecessziós épülete, a Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp által tervezett lakóépület, a csodás Lindenbaum-ház, ami végül is kettő, de csak az egyik van felújítva.
Kőbánya egyenesen hemzseg a szecessziós épületektől, melyek közül most csak kettőt emelnénk ki. Az egyik a Schöntheil Richárd által tervezett egykori zsinagóga, ami szakrális helyszín a mai napig, de 1991 óta már az ökumenikus Mindenki Temploma Gyülekezet használja. A másik pedig az Árkay Aladár által tervezett lengyel nemzetiségi templom. Igazi különlegességek, ráadásul közel találhatók egymáshoz, így egy füst alatt megnézhetjük mindkettőt.
A hazai szecesszió egyik legfontosabb építészpárosa, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte a Rákóczi úton álló Palace Hotelt. A már említett Kőrössy Albert Kálmán tervezte a Práter utcában álló Gonda-házat, melyben Mednyánszky László festő műterme is volt. Végül a személyes kedvencemre hívnám fel a figyelmet: ez pedig a Vidor Emil által tervezett Bedő-ház a Honvéd utcában. Ékszerdoboznak tűnő ház ez is, mint az összes többi szecessziós épületcsoda Budapesten.
(Borítókép: Ladóczki Balázs – We Love Budapest)
