Ma már elképzelni sem tudnánk Budapestet szecessziós házak nélkül, és minden bizonnyal egy sokkal szürkébb fővárosunk lenne, ha Lechner Ödön, Lajta Béla, Kőrössy Albert Károly és társaik nem tervezik tele a várost ezekkel az épületekkel. Mivel a leghíresebbek történetét már mindenki ismeri, gondoltunk egyet, és felkutattuk azokat a szecessziós házakat, amik ugyanolyan izgalmasak, mint sztártársaik, mégis kevesen vagy egyáltalán nem ismerik őket.
Egyértelmű, hogy a szecesszió a top 3 legkedveltebb építészeti stílus között van, sőt megkockáztatjuk, hogy a dobogó legfelső fokát foglalja el. Ám ha valaki a szocializmus idejéből vagy a 20. század elejéről utazna jelenünkbe, értetlenül állna a szecessziómánia jelensége előtt, ugyanis ezeket a mesebeli házakat akkor még egyáltalán nem tekintették mesebelinek. Ezek a házak – legalábbis a többségük – tobzódnak a kanyargó indákban, színes majolikákban, virág-, bogár- és madármotívumokban, emiatt sem a szakma, sem a nagyközönség nem fogadta őket tárt karokkal. Túlzó megjelenésük miatt inkább giccsnek vélték, nem pedig követendő példának.
![gonda-haz-230808-majorkata-64](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5396/53967/539676/53967699_ce4209a969c579699aebbcf91e490e0e_wm.jpg)
Nem tagadjuk, mi is szeretjük a szecessziót, hiszen ezeknek a Tündérországba illő házaknak nehéz ellenállni. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a szecesszió inkább mozgalom vagy egy művészeti irányzat, mintsem stílus, ami valójában az akadémikus, a historikus művészet ellen jött létre. Aki egy kicsit is beleásta már magát a szecesszió történetébe, annak biztosan feltűnt, hogy minden országban máshogy nevezik, ez utal arra is, hogy egy kicsit mindenhol más jellemzi: létezik kicsit rokokóba illő, habos vonal, ahogy növényi ornamentikával díszített és geometrikus is. Mi most a legikonikusabb budapesti szecessziós épületek helyett mutatunk néhány kevésbé ismert házat, amik legalább annyira szépek, mint híressé vált társaik.
Gonda-ház
![gonda-haz-230808-majorkata-10](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5396/53967/539677/53967703_d37406a2842d35cd00e7786e673e3a99_wm.jpg)
Érdemes felkeresni ezt a Corvin-közhöz közeli házat, amit ugyanaz az építész tervezett, akinek a habos süteményt idéző Kőrössy-villát is köszönhetjük: Kőrössy Albert Kálmán. A Práter utca eleji ház 1904 és 1905 között épült fel magyaros szecesszióban, ami az építész zsenialitását is megmutatja, ugyanis a legkülönfélébb építészeti stílusokban tudott alkotni. A Gonda-ház csupa dísz, a homlokzaton apró szívecskéket és életfákat találunk, a famotívum ráadásul az olajzöld kapun is visszaköszön, amit érdemes átlépni, mert akkor feltárul előttünk a csoda szép lépcsőház, ami a fali díszítésekkel, festésekkel, színekkel, lámpákkal és kovácsoltvas korláttal olyan, mint egy műalkotás. A házat Gonda Dezső ügyvéd, hírlapíró és királyi tanácsos építtette, aki szabadidejében az irodalmi tevékenységnek is szívesen hódolt, az épület leghíresebb lakója pedig Mednyánszky László festő volt.
Csengery utca 76.
![csengery76-szecesszios-haz-021521-szabo-gabor-016](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5396/53967/539675/53967573_0dd6b96d694ea08d8c2222ebfc65d43b_wm.jpg)
Ha csak a hétköznapi teendőinket végezve átrohanunk a városon, akkor elég sok érdekes és zseniális épületről vagy azok apró részleteiről maradunk le, úgyhogy érdemes néha kicsit lassítani, és jobban figyelni az épített környezetre. Ha a Csengery utcában lassulnánk, akkor a 76-os szám előtt álljunk meg, ahol egy olyan házat fogunk találni, ami bár Lechner építészeti világát idézi, mégsem ő, hanem két tanítványa tervezte. Ők Komor Marcell és Jakab Dezső, akik a Fiumei úti Országos Társadalombiztosító Intézet székházát is tervezték. A szalaggal díszített pártázat, a homlokzaton végigfutó indák, tulipánok és szívecskék megérnek egy-egy Insta-szelfit.
Szedő-ház
![hajos-utca-32-6-kerulet-terezvaros csudai-sandor 20180117 03](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5396/53967/539676/53967665_74984fe645940681e759df9dc0d174c8_wm.jpg)
A Hajós utca végén áll a Málnai Béla tervezte szecessziós épület, ami pár éve nyerte vissza eredeti kinézetét, így a kovácsoltvas korlátokat, illetve a csodás virágokkal teli kaput is újra színesre festették. A virágzó erkélyes Szedő-ház színes ólomüveg ablakait nem másnak, mint Róth Miksának köszönhetjük. A bérház 1903-ban épült, és Málnai egyik legkorábbi műve. Itt működött A Ház című folyóirat is, amit Málnai szerkesztett.
Lengyel nemzetiségi templom, Kőbánya
![kobanya-szecesszios-hazak-20210126-csudai-sandor-0173 arkay](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5396/53967/539676/53967695_72e451c30254a4ead38e2a9b17aedf07_wm.jpg)
Ha Kőbányán jártok, érdemes felkeresni ezt az Árkay Aladár tervezte lengyel templomot, ami valójában nem a tipikus burjánzó szecesszió mintapéldája, de a finoman hullámzó pártázatával mégis a szecesszióhoz köthető. A lágy ívek, a homlokzat közepi szívmotívum és a terméskövek használata meg a végtelen egyszerűsége a legbájosabb épületek közé emeli. A Mindenkor Segítő Szűz Mária-plébániatemplom a X. kerületben élő katolikus lengyelek számára épült 1930-ban, és ez a második legismertebb magyarországi lengyel vallási intézmény. A lengyelek a 20. század elején jelentek meg a kőbányai kőfejtőkben, s bár egy ideig a Conti-kápolnában tartották a szertartásaikat, viszonylag hamar felmerült az igény egy saját templom megépítésére. Már 1914-ben engedélyt kaptak a római katolikus templom felépítésére, de az első világháború közbeszólt, így az építkezés csak 1925-ben indulhatott el.
Szűz utca 5–7.
![0909-szu-zutca-budapest100-km13.exact1980w](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5400/54001/540019/54001995_fe99da9127decc40c1e5fea9a395de17_wm.jpg)
Az egyik kedvenc felfedezésünk volt ez a Szűz utcai bérház, ami már úgy is elég érdekes, hogy tele van magyaros népművészeti motívumokkal és burjánzó indákkal, de a falak mögött még egy olyan titkot rejt, amit leginkább csak az ott lakók és a besurranó fotósok tudnak. Ha bejutunk a szecessziós ház belső udvarába, akkor ne ragadjunk le az egyszerű körbenézésnél, hanem bizony felfelé tekintgessünk, ugyanis az udvar falai alulról nézve egy hatalmas pillangót formáznak. Aki eddig nem találta meg a legjobb fotótémát a városban, akkor annak most itt van egy tökéletes. A házat egyébként egy nem túl ismert építész, ifj. Nagy István tervezte, neki köszönhetjük a pillangókban tobzódó Szenes-házat is.
Ha még több szecesszióra vágytok, akkor olvassátok el ezt a cikkünket, ahol nem csupán összeszedtünk néhány épületet, hanem egy teljes sétát állítottunk össze a kevésbé ismert házakból. Itt megtaláljátok Budapest első szecessziós épületének történetét, ide kattintva pedig elolvashatjátok a mozgalom egyik legérdekesebb figurájának történetét, aki egyébként nem Lechner Ödön volt.
(Borítókép: A Szűz utcai bérház, Koncz Márton – We Love Budapest)