Budapest utcáin, a régi épületek, paloták között sétálva szinte mindannyiunkkal előfordult már, hogy elkalandoztunk, és régi korokba, kalapban korzózó hölgyek és sétapálcás urak közé képzeltük magunkat. Az azonban sokkal ritkábban fordul elő velünk, hogy egy-egy korhűen berendezett egykori otthon, megmaradt lakrész segítségével révedhettünk vissza a múltba. Pedig a főváros erre is számtalan lehetőséget kínál. Összeállításunkban különleges lakásmúzeumokat, fennmaradt szobákat gyűjtöttünk össze, ahova mi is ellátogathatunk.
1/6
Egy zsidó család lakhelye
Budapest fejlődésében fontos szerep jutott a kisebbségeknek, a zsidókat pedig még közülük is ki kell emelni. Sajnos a XX. század nagyon megtépázta az egykor itt élő közösséget, ezért is örülhetünk, hogy kultúrájuknak számos olyan nyoma maradt, ami színesíti a várost. A népcsoport életének emlékeit őrzi a zsidó negyed, a korabeli konyhát pedig több izgalmas kötetben is feldolgozták. A környék bejárása mellett pedig érdemes benézni a Zsidó Történeti Tárba is, ahol beleshetünk egy XIX. századi középosztálybeli, neológ zsidó család elképzelt otthonába, egy rabbi szobájába és egy munkáscsalád lakásába is, de két műhelyt is láthatunk. Ha pedig még mélyebbre ásnánk magunkat a zsidóság helytörténetében, érdemes ellátogatni a szomszédos Akácfa utcában található Ötvös Mesterségtörténeti Gyűjteménybe, és megnézni egy korabeli mester műhelyét, eszközeit is, hiszen ennek a szakmának a képviselői között nagyon sok zsidó származású szakembert találtunk volna annak idején.
2/6
Budapest egyetlen tájháza
Ha Cinkotán sétálunk, meglepően falusias hangulat fogad bennünket, amint a képünkön látható helyi templom is mutatja. Nem véletlenül van ez így, a helység ugyanis mintegy ezer évig külön faluként kapcsolódott nagyvároshoz, ha pedig errefelé sétálunk, és jó a szemünk, még felfedezhetünk egy-két XX. század viharait, Kádár-kockásítást, panelesítést átvészelt régi parasztházat. Az egyik ezek közül Budapest egyetlen tájháza, amely a cinkotai helytörténeti gyűjteménynek és a környéken élő szlovák nyelvű kisebbséghez és hagyományaikhoz kapcsolódó programoknak is helyet ad, segítségével pedig egy régi, helyi parasztcsalád hétköznapjait is megismerhetjük. Alapvetően teljesen szürreális látványt jelent a takaros családi házak között, néhány megállóra az elegáns ómátyásföldi villanegyedtől. Ha erre járunk, kössük össze a látogatást egy kellemes biciklitúrával, kirándulással a közeli Caprera-patakhoz, Naplás-tóhoz, de a Kertvárosi Tanyaudvart is megnézhetjük.
A helyszín előzetes bejelentkezéssel vagy programok alkalmával látogatható.
3/6
Barokk konyha a patikus palotájában
A vár titkos kincse a De la Motte – Beer-palota, ahol izgalmas kiállítások, rendezvények mellett épületvezetés keretében abba is belenézhetünk, hogyan élhetett egy jómódú, XVIII. századi gyógyszerész, patikus. Az épületvezetés keretében felmehetünk a padlásra, amelynek erős tetőszerkezete a korabeli házakétól eltérően alkalmas volt növények szárítására is. Az épület egykori lakóinak barokk konyhájába akár kiállítás vagy más program alkalmával is bekukkanthatunk, az 5 festett szobából álló térsortól pedig le fog esni az állunk.
4/6
A kalandorlelkű optikus és Ázsia
Hopp Ferenc jól menő optikus, cégvezető volt, szabadidejében pedig beutazta a világot, és mesés keleti gyűjteményt hozott létre, amelyben mintegy 4000 tárgy szerepelt. Halála után kívánsága szerint villája és tárgyai az államra szálltak, így jött létre a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, amely ma is Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. A vidám tekintetű, gáláns úr gyűjteménye már nem rekonstruálható, ám fontos alapot jelentett a most is látható múzeumi kollekcióhoz, amely cserék, vásárlások, profiltisztítás és a történelem viharai miatt is változott, ám őrzi az alapító szellemét. Az épülethez még Hopp idejében csodás, orientális hangulatú kertet alakítottak ki, amit ma is érdemes bejárni, rendszeresen rendeznek itt programokat, és séta keretében is megcsodálhatjuk az itt elhelyezett keleti tárgyakat.
5/6
Barlangok népe
Kevesen tudják, hogy a kőből vájt otthonok alapanyagát adó mészkőréteg elhelyezkedése miatt Kőbányán is voltak barlanglakások, nem csak Budafokon, emlékmúzeum azonban itt maradt fent. Bár a lakhatási forma elsőre inkább ötletes megoldásnak hangzik a mészköves sziklák és az egykori bányajáratok hasznosítására, a gyakorlatban a szegénység és nyomor szimbólumává vált ez a lakhatási forma. Azzal együtt is így volt ez, hogy előfordultak olyan otthonok is, amelyeket a tulajdonosok rendszeresen meszeltek, rendben tartottak, fekvésük miatt pedig nem voltak vizesek vagy dohosak sem. Bár a lakásokat jóval korábban felszámolták, néhányban egészen a hetvenes évekig laktak, az egyik utolsó lakott barlanglakást, Tóth Győzőné egykori otthonát pedig múzeumnak rendezték be, amit mi is megnézhetünk.
6/6
+1 Császári otthon
Barlanglakások, parasztházak és polgári otthonok a népnek, selyem, bársony, kandalló, jó levegő és saját park az uralkodónak. A kiváltságosok vállát mindig nagy döntések súlyos terhei nyomták, ám ezeket lényegesen könnyebb lehetett elviselni olyan kulisszák között, mint például a Grassalkovich-kastély Gödöllőn. Sissi is előszeretettel időzött itt, de Mária Terézia is ellátogatott három napra az ország legnagyobb barokk kastélyába. A csodálatos park és a gyönyörűen berendezett termek talán még ma is őrzik a szabadlelkű császárné és az itt élő, vendégeskedő arisztokraták emlékét.
