Erzsébetváros belső, a belvároshoz közeli részét a 2000-es években kezdték el „zsidó negyedként” emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a XIX. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai: a Dohány utcai Zsinagóga, ami a világ második és Európa legnagyobb zsinagógája, a Rumbach utcai zsinagóga és a Kazinczy utcai zsinagóga. Emellett ezen a területen (a Király utca, Kertész utca, Dohány utca és a Károly körút között) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett „nagy gettót”, ahol több tízezer zsidót költöztettek össze, egyidejűleg kitelepítve onnan a nem zsidó lakosságot. Az elhanyagolt városrészből a tehetősebb családok kiköltöztek, így rengeteg bérház maradt üresen. Az ezredforduló idején ezekből a házakból alakultak ki a romkocsmák. A máig népszerű vendéglátóhelyek között van a Szimpla, az Ellátó és a Fogasház. Kultúrvonalon pedig közkedvelt a Massolit és a Mazel Tov.
