Persze sok még a kérdőjel, de az egyik legnagyobb dobás lehet a következő 5-10 évben a Budai Vár teljes felújítása. Ahogy korábban megírtuk, a Hauszmann Terv keretében hamarosan megkezdődik több – a II. világháborúban megsérült és értelmetlenül lebontott – épület rekonstrukciója.
Visszaépülhet az egykori Csikós-udvar és környezete, a Hauszmann Alajos által tervezett díszes lovarda és a hozzá tartozó istálló, a szintén Hauszmann-féle, úgynevezett Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső is, valamint felújítják és új funkcióval látják el Karakas pasa tornyát is. Új liftek épültek és épülnek, javítva ezzel a város és a vár közlekedési kapcsolatait, és hamarosan elkészül a régen elkezdett mélygarázs is. Persze egy ilyen építkezés mindig sok kérdőjellel jár, ugyanakkor ha az eredeti tervek megvannak, egyes kiemelkedő jelentőségű épületek esetében nem ördögtől való a hiteles rekonstrukció.
Szintén nem a 2016-os évben lesz készen, de legalább ilyen fontos lehet a Duna-partok közelgő megújítása is, amelyről szintén részletesen beszámoltunk. A közterek megújításában rutinos Korzó Tervezési Stúdió által megnyert nemzetközi tervpályázat után gyalogosbarát sétányok, díszburkolat és csillapított forgalom jelenik meg ott, ahol most autók és szalagkorlátok vannak, a vízen pedig úszóművek várják a városlakókat. Vízparti térré alakul az Erzsébet híd pesti hídfője, a parkoló autók helyett zöldfelületekkel tagolt kerékpárutat és sétányt találunk majd. A Széchenyi térről – a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől – eltűnik a parkoló, így egy hatalmas, összefüggő tér jöhet létre, a Lánchíd pedig a tervek szerint egyirányúvá válik, ezáltal jóval több hely jutna a gyalogosoknak és a bicikliknek. A Belgrád rakpart is az eddiginél sokkal vonzóbb célpont lesz: erre a részre új kávézók és éttermek települhetnek. A Fővám tér és a Kossuth tér közötti szakaszon 2017-re mindez valósággá válhat.
A Fővám tértől csak egy megállóra található Nehru-part fejlesztése is révbe érhet az idén – aminek itt a legfőbb ideje. Korábbi cikkünkben Az eltűnt idő nyomában regényfolyamát idéző végeláthatatlan történethez hasonlítottuk a Bálna sztoriját, de erős versenyző a szintén évek óta kallódó park is. Pedig a jó fekvés, könnyű megközelíthetőség és a lassan élettel megtelő Bálna adott. A tervek szerint létrejöhet a város első biodiverz kertje, egy új vízikert, BMX-pálya a híd alatt, szabadtéri kondipark, futópálya, kutyafuttatók, sakktáblák, és a parkban napozóágyakat is elhelyeznek majd. Kíváncsian várjuk a végét.
Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy azt mondjuk, a következő évek egyik legmenőbb helye lehet az idén felújított Hullám Csónakházak. A pesterzsébeti Duna-part szinte még felfedezetlen, pedig az itteni Duna-ág elképesztő adottságokkal rendelkezik. A BLOKK Építész Műhely tervei alapján az egyik eredeti állapotában megmaradt, faszerkezetű csónakház, a fogadóépület és a parti büfé készült el a TÉR_KÖZ segítségével, de a következő ütemben a védettség alá eső együttes többi része is újjászületik.
Szintén egy kiváló szabadidős helyszín jöhet létre a Nyugati Grunddal – reméljük, hogy hamarosan megvalósulhat. A pályaudvarok környéke manapság a világon mindenütt problémás hely: a 19. században még óriási területekre volt szükség a vagonok rendezésére, de a mai viszonyok között ezek a területek fölszabadíthatóak. Az okosan fejlesztő városokban, így például Berlinben, a rendező pályaudvarok helyén ma grillező, söröző és sütkérező városlakókat találunk. A kerület elképzelései szerint nagy füves területek, szánkódomb, pingpong-, pétanque- és futópálya jöhet létre a jelenleg kihasználatlan területen.
Ha már pályaudvarok: a napokban ismét, immáron sokadszorra merült föl a Déli pályaudvar bezárása, amelyet a Kelenföldi válthatna ki. Ezen a helyen nincs mód hosszabb elemzésre, de van néhány kételyünk az ötlettel kapcsolatban. Nyugat-Európa városai általában igyekeznek a városközpontot érintő vasúti kapcsolatokat megtartani, így itt sem lenne jó ötlet felszámolni. Minden új parknak örülünk, de attól tartunk, hogy a lerombolt Déli helyén akkora lenne az ingatlanfejlesztői nyomás, hogy előbb-utóbb csak épülne valami. A Déli épülete – Kővári György alkotása – egyébként önmagában is értékes. Ami viszont rengeteget segíthetne a város vasúti kapcsolatain: egy új vasúti alagút, mellyel a város három fejpályaudvarát átmenővé lehetne alakítani. Egy ilyen ötletet támogatnánk!
A város nyugati kapujánál, az egyre felértékelődő Őrmezőn épülhet fel a Budapest ONE Business Park a Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján. A 4-es metró végállomása köré épülő multimodális közlekedési csomópont jó tömegközlekedési kapcsolatokat biztosít majd. A Kelenföldi pályaudvarral szemközti oldalra tervezett épületegyüttes kialakítása a látványtervek szerint első pillantásra izgalmasnak ígérkezik. Reméljük, hogy sok parkoló és még több új zöldfelület valósul majd meg.
Végéhez közelít a Corvin-sétány fejlesztése, amelynek keleti lezárásaként épül a Corvin Technology & Science Park a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda tervei szerint. Az új központ ad majd helyet a Nokia Networks Globális Technológiai Központnak, így az ország egyik legnagyobb informatikai és telekommunikációs kutatásfejlesztési központja lesz. A földszinti nyitott terek a gyalogosforgalom számára is átjárhatóak lesznek. A fejlesztéssel egyidejűleg készül el a sétány parkosított szakasza is, Andor Anikó tájépítész tervei alapján.
A Groupama Aréna szomszédságában épülhet föl a Telekom új székháza. A Tiba János által tervezett épület igencsak tekintélyes méretű lesz, és – mint az ingatlanfejlesztő WING írja közleményében – 'városképileg kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről érkezve ez a belváros kapuja'. Az épületben helyet kap egy 300 fő befogadására alkalmas konferenciaterem is, és védett zöldparkokat helyeznek el belül.
Idén végre elindul az Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciója és bővítése a tervpályázaton első díjat elnyert Vikár és Lukács Építész Stúdió elképzelései alapján. Tervük a Lechner-féle múzeumépület műemléki értékeinek megőrzésével és a kiállítási koncepció újragondolásával számol, valamint egy kortárs, kristályszerű épülettel egészítik ki a meglévő együttest.
Az Iparművészetinél is jelentősebb változás előtt áll a Közlekedési Múzeum, melynek a II. világháború során megrongálódott épületét állítják helyre a Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján. Ezek szerint rendbe teszik a hatalmas kupolát, az épület elpusztult részeit, valamint a földszint alatti, 4000 négyzetméteres bővítésnek köszönhetően jelentősen nő a kiállítótér területe is.
A Széll Kálmán tér teljes rekonstrukcióját nagyjából negyedszázada kezdték el ígérgetni – a hatalmas beruházás idén tavasszal fejeződhet be. Az Építész Stúdió által tervezett felújítás lassan kész, sok térkő, fa és a sellős szökőkút már a helyére került, ráadásul kiderült, hogy a megújított állomásépület sokkal szebb, mint az ember korábban gondolta volna. Az átépítéssel lehetőség nyílt a budai oldalt északi-déli irányban összekötő, úgynevezett fonódó villamos elindítására is, a tér ráadásul alkalmassá vált a fogaskerekű fogadására is.
Innen egy villamosmegállóra találjuk a volt Ganz-gyár területét, ahol – bár ahogy a Millenáris példája is mutatja, lehetett volna vele mit kezdeni – sajnos lebontották az értékes gyárépületet. A területen a hírek szerint park létesül majd.
Különböző fórumokon sokat olvashattunk már a Városliget megújítását célzó Liget Budapestről. Anélkül, hogy a múzeumépítési ötletek történetén végigmennénk, annyi biztosan látszik, hogy maga a park sokat profitálhat projektből. Némelyek szerint 'történelmi jelentőségű feladat előtt áll a hazai tájépítészszakma', hiszen a most meghirdetett nyílt tájépítészeti pályázat révén a mostaninál nagyobb és gondozottabb zöldfelülettel, több kikapcsolódási és sportolási lehetőséggel újulhat meg Európa egyik legrégebbi közparkja.
Szintén a Liget Budapest részeként épül korszerű raktározási és restaurálási központ a Szépművészeti Múzeum közelében. Maga az intézmény is megújul, az egykori Szabolcs utcai kórház elhagyatott telkén 2017-ig megvalósuló Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) pedig nemcsak több nagy budapesti múzeum működésében nyújt majd segítséget, hanem a területfejlesztő hatás is jelentős lesz a tervek szerint. A terveket a Narmer Építészeti Stúdió készítette.
Szintén egy használaton kívüli, történelmi épület újragondolása révén juthat az első „címszerephez” az Eiffel-csarnok. Az acélszerkezetű csarnok 1886-ra épült fel az Eiffel irodájában dolgozó Feketeházy János tervei szerint. A kőbányai vasúti épület a teljes körű rekonstrukció után az ország egyik legjelentősebb komolyzenei központja lesz, és mint városrendezési akció is fontos szerepet játszik majd a kerület életében. A központ létrehozásával lehetőség nyílik az Andrássy úti Operaház átfogó felújítására is.
Némileg hosszabban kell beszámolnunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus elnevezésű projektjéről. A főépület rekonstrukciója – ahogy azt már megírtuk – már korábban elkészült.
Felújítják többek között a történelmi lovardát és a hozzá tartozó istállókat is, melyek részben nyitottak lesznek, így a gyerekek vagy a lóbarátok testközelből szemlélhetik meg a négylábúakat, de a tervek szerint a parkban is lehet majd lovakkal találkozni.
Nemcsak a lovarda, hanem az egész Orczy-kert megújul a projekt végére. A parkban – a tanítási időn kívül – bárki által használható sportpályákat is találunk majd, és nagy szükség volt a csónakázótó kitisztítására is. A parkban lovasutakat is kialakítanak.
Az elbontott Üllői úti 'bazársor' helyén épült föl az egyetem új oktatási épülete. A 21 000 négyzetméter összterületű létesítményben két nagyobb (300 és 500 fős) előadóterem és 70 további oktatóterem működik majd.
Az új kollégium hatszáz hallgatónak biztosít modern szállást. Az oktatási épület és a kollégium közt egy új városi köztér, a Campus tér is születőben van. A terveket a Finta és Társai Építész Stúdió készítette.
Jó ötletnek tűnik a hatszáz rendészhallgatót elszállásoló kollégium megépítése is a 'méltán hírhedt' Diószeghy utcában. Így egyszerre újul meg egy elhanyagolt zöldterület, nő a közbiztonság, és az elfeledett kerület új élettel telhet meg.
A lovardához hasonlóan részben nyitott lesz a városlakók előtt a multifunkciós sportcsarnok és az uszoda is.
A józsefvárosi Balassa utca 3-5. szám alatti, korábban üresen álló telken épül fel a Bionikai Innovációs Központ (BIK). Az épület a biológia és az elektronika határterületén elhelyezkedő bionika modern, a nemzetközi tudományos életben is jelentős kutatóbázisa lesz. Bionikai képzés egyébként Európában elsőként Magyarországon indult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködésében.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hosszú távú fejlesztési programja 2017-re, két ütemben valósulhat meg. A beruházás első lépéseként egy három részből álló épületkomplexum, a Technológiai park (Műhelyház, Műteremház, Médiaház) épül fel, melyet Csomay Zsófia és Németh Tamás építészek terveztek Reimholz Péter építész korábbi koncepciója alapján, ezután pedig a kutatóintézetet és tudásközpontot befogadó épület készül el. Ezzel párhuzamosan teljesen megújul a campus több épülete: az Akadémiai épület, a Főépület és a Gondűző-villa is.
Megkezdődött a Közép-Európai Egyetem (CEU) campusának fejlesztése a Bazilika közelében, így az eddig a városban szétszórtan elhelyezett egyetemi épületek a jövőben egy helyen, a Nádor utcai főépület körül koncentrálódnak. Az ír O'Donnell&Tuomey és az M-Teampannon által készített tervek tetszetősek, de a műemléki környezetben történő nagyszabású építkezés felvetett néhány kérdést a szakmabeliek és a helyiek körében.
Szintén a Teampannon tervei szerint épült föl az átadáshoz közeli állapotban álló MTA Humán Tudományok Kutatóháza a Millenniumi Városközpont és a lágymányosi egyetemi campus közelében. A városban jelenleg szétszórtan elhelyezkedő, ezért gazdaságtalanul üzemeltethető épületekben dolgozó kutatók három új tömbben kapnak helyet. Az épülettömbökbe költöznek majd a zenetudomány, a régészet, az irodalomtudomány, a néprajz, a művészettörténet, a történettudomány, a filozófia, a politikatudomány, a jogtudomány, a szociológia, a kisebbségkutatás és a közgazdaságtan képviselői, valamint különböző archívumok és egy hatalmas könyvtár is.
Nem a közeljövőben, de a Palotanegyedbe költözhet az Országos Széchényi Könyvtár. A Várban található épület gépészetileg és informatikailag teljes felújításra szorulna, az intézmény pedig sokkal közelebb kerül az egyetemi negyedhez.
Újjáépül a Hungária körút mellett található Hidegkúti Stadion is. Az 1888-ban alapított Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) új arénáját a neves BORD Építész Stúdió tervezte.
Megkezdődött a margitszigeti Palatinus Strandfürdő műemléki rekonstrukciója is. A különleges értéket képviselő, Bauhaus-jellegű, de az olasz modernizmus hatását is mutató főbejárati épületet homlokzatát az eredeti, idősebb Janáky István-féle tervek szerint újítják fel. Az alagsorban wellness- és fitneszrészleget alakítanak ki, felújítják az eredeti, szintén műemléki védettséget élvező öltözőkabinokat, a főbejárat mellett az éttermi tömböt is rekonstruálják és bővítik, a termálmedencét pedig lefedik, így a strandból egy egész évben üzemelő fürdő válik.
Felújítják a népszerű zuglói Paskál Fürdőt is. A strandot a tervek szerint egész évben lehet majd használni, és a termálmedencék mellett tetőterasz, vízi bár, valamint fával fűtött orosz rönkszauna is lesz a fürdőben. Az építészeti terveket a Szántó & Mikó Építészek Kft. készítette.
Gőzerővel épül az új budapesti uszoda a Dagály területén. Az épületkomplexum a fővárosi Duna-part új látványossága lehet, a 44 méter magas épület tetejéről pedig szép kilátás nyílik a városra és a hegyekre.
A térkép szélén is változik a városkép: megkezdődött az újpesti piac, vásárcsarnok és kulturális rendezvényközpont építése. Az épülethez kétszintes mélygarázs és tetőkert is kapcsolódik majd.
Négy tetőtéri lakás beépítésével együtt újul meg az Andrássy út 6. alatt található háromemeletes, belső udvaros eklektikus bérház homlokzata. A terveket az Archikon Építész Stúdió készítette.
Az Archikon tervei szerint születik újjá kívül-belül – hotelként – az Andrássy út 8. alatt található ingatlan is.
Már folyik a Dorottya utca 8. alatt található épület felújítása is. A szebb napokat látott irodaház tervezője Medgyaszay István, a 20. század első felének egyik legnagyobb magyar építésze volt. Bár ez a háború utáni beavatkozások miatt nem látszik, a homlokzatot szobrok díszítették, a hatalmas üvegablak Bíró Máté népballadáját ábrázolta. Az épület Budapest ostromakor súlyosan megsérült, díszítéseit ezután nem pótolták. Az épületben most 120 szobás hotel nyílik – reméljük, hogy az épület homlokzatát az eredeti tervek szerint állítják helyre.
Nem tudjuk, hogy pontosan mikor, de luxushotelként újulhat meg a belvárosi Postapalotának is nevezett főposta volt épülete is. A mai Petőfi Sándor utca, Városház utca és Párizsi utca között található épület 1873-re készült el Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervei alapján, a megújítást pedig az M-Teampannon jegyzi. Az épületben szép öntöttvas oszlopokat találunk, a Zielinski Szilárd által tervezett vasbeton szerkezetű távírótermek pedig a korai magyar vasbeton-építészet értékes emlékei.
A Fővám téri Központi Vásárcsarnok mögött, a Csarnok téren nyithat 184 szobás hotelt egy nemzetközi lánc a jelenleg parkolóként használt, üres terület beépítésével. A Vadász Bence és Miklós Zoltán által tervezett hullámzó homlokzat érdekes megoldás, annak viszont nem örülünk, hogy az új hotel rátelepszik az elektromos művek téglaépületére. Egyes hírek szerint utóbbinak a bontását is tervezik, reméljük, hogy – a Kultiplex értékes épületének bontása után – ez csak egy rossz vicc.
Megszületett a Kossuth tér 6-8. megújítására kiírt pályázat eredménye is, így kortárs trendekbe illeszkedően újulhat meg az úgynevezett MTESZ-székház.
A napokban látott napvilágot, hogy új kézbe került a sok tulajdonosváltást megélt Kopaszi-gát. A 2003 körül kezdődött gátlástalan ingatlanpanamákkal most nem szeretnénk foglalkozni, a lényeg, hogy a park továbbra is a főváros lakóinak kikapcsolódását szolgálja. A terület széleire eső telkeken irodaházak és lakóingatlanok épülnek majd.
Budapesten érdekes képet mutat a tömegközlekedésben részt vevő járművek állapota: találunk még ősrégi Ikarusokat, de itt üzemel Európa legnagyobb hibridbusz-flottája is.
Ahogy arról írtunk korábban, a történeti épületek egy részét megőrizve, ugyanakkor kortárs építészeti elemeket is felvonultatva újulhat meg a Budafok kocsiszín.
Lassan megszokhattuk, hogy a BKK valamilyen vicces nevet (BUBI, FUTÁR) ad új ötleteinek. A legújabb a RIGO, vagyis az elektronikus jegy- és bérletrendszer, amelynek már folyik a tesztelése.
A Párisi Udvar a város egyik legkülönösebb épülete, a felújítása azonban sokáig váratott magára. Az Archikon által készített tervek lassan készen állnak, az épület körül pedig megindultak a munkálatok.
Szintén eldőlt, hogy luxusszállóként újul meg a déli Klotild-palota. A Ferenciek terénél található két ikerépület északi párja már évek óta régi fényében ragyog.
Továbbra sem tudni azonban, hogy mikor kezdődhet meg a Szabadság téri volt Tőzsdepalota, illetve MTV-székház felújítása.
Szintén várat magára a szépen felújított Váci1 épületének megnyitása, pedig az Alpár Ignác által tervezett épület – a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza – a város egyik legszebb áruháza lehetne.
Az ígéretek ellenére továbbra sem lehet tudni, hogy mi az Operaházzal szembeni Drechsler-palota, – vagy ahogy mindenki ismeri – a Balettintézet tulajdonosának célja az épülettel.
Számos terv született Otto Wagner csodálatos épületének megmentésére is, azonban még mindig nem tudjuk a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításának pontos dátumát.
Szépen halad a Szépművészeti Múzeum, azon belül is a Román Csarnok felújítása. A hatalmas méretű, falfestményekkel díszített impozáns terem újjászületését alapos restaurátori munka előzi meg. Az építészeti terveket - a múzeumi épületek felújításában igen tapasztalt - Mányi Stúdió készítette.
A hírek szerint megkezdődhet a törökök szent helyeként tisztelt Gül baba türbéje, a függőkert és a park megújítása is. A Mányi Stúdió által készített tervek szerint az emlékhely új kerámialap-burkolatot kap, a sírt körülvevő kerengő oszlopait faragott terméskőből készítik el, és Zsolnay-oszlopfővel díszítik majd. A türbét körbevevő néhai Wagner-villa alagsorában múzeumot és kávézót alakítanak ki.
Gyakorlatilag készen áll és megnyitásra vár a Rácz Fürdő is a Tabánban, azonban elhúzódó jogviták miatt itt is kérdéses az épület sorsa.
Az épületben olyan finom részletek találhatóak, mint a török korból származó, lyukas kupolával fedett termálmedence, illetve, az alatta található faragvány, amely még Mátyás király korából származik. A török időkből származó részekhez az 1860-as években, Ybl Miklós tervei szerint építettek újabb részeket.
Ha végignézünk a várható fejlesztéseken, tisztán látszik, hogy idén is több műemlék, történeti épület újul meg, de ezzel párhuzamosan talán a színvonalas kortárs építészet is utat talál magának.
