Élmény

Megmutatjuk, hogy milyen lesz a Duna-part!

Megmutatjuk, hogy milyen lesz a Duna-part!

Sétányok, díszburkolat és csillapított forgalom: belátható időn belül rá sem ismerünk a fővárosi rakpartokra. A Duna-partok megújítására kiírt Rak-Park pályázat célja az alsó rakpart gyalogosbarát átalakítása és egy vízparti úszóműrendszer kialakítása volt. Megszületett a végeredmény, amelynek értelmében az átalakítást a Korzó Tervezési Stúdió végezheti. Ne sajnáljuk a nagy jelzőket, ha megvalósul, ez lesz az utóbbi évtizedek legnagyobb dobása, ami a várossal történik. A több lépcsőben tervezett fejlesztés során elsőként a Fővám tér és Kossuth tér közti szakasz újul meg.

Duna-korzó
  • 1051 Budapest, Belgrád rakpart
Lassan már minden kezdő wannabe-urbanista álmából fölébresztve is tudja, hogy „a folyót elvágtuk a várostól”, „a város élhetetlen”, meg „nagyvárosi autópályát csináltunk a folyópartból”. Közhelyek ide vagy oda, jelenleg mindkét fővárosi Duna-part egyetlen funkciót szolgál: az északi–déli autós áthaladást.
Fotó: Korzó Tervezési Stúdió
Arról nem beszélve, hogy a város fő tengelyein és a hidakon is jelentős az autóforgalom, aminek egy tekintélyes részét olyan áthaladók okozzák, akik a várost körülvevő körgyűrű helyett egyszerűen ezt az útvonalat választják, mert bár lassabb, de valamivel rövidebb. Mindezeknek a “mellékterméke”, hogy a part élettelen, és szalagkorlátokat, valamint elképesztően ronda, tákolt építményeket, leharcolt állóhajókat találunk. Ilyet egy város sem engedhet meg magának, így a fejlesztési irány egyértelmű: az áthaladó forgalmat csökkenteni kell, a rakpartok kialakításán pedig muszáj változtatni.
Az elsőre ott van a dugódíj. Ha már a főváros a 4-es metró komoly EU-s támogatásaiért cserébe vállalta ezt a sarcot, annak – bár gyakorlatilag minden pesti autósnak pluszkiadást jelent – egy-két haszna biztosan lesz. Aki csak évente néhány alkalommal halad át az ország keleti és nyugati része közti autópályákon, a jövőben vagy fizet, vagy a körgyűrűt választja. A befolyt pénzekből pedig újabb P+R-parkolók, mélygarázsok, bicikliutak épülhetnek, parkokat telepíthetnek – ha okosan használják fel a forrásokat.
Fotó: Korzó Tervezési Stúdió
A második probléma bizonyos szempontból sokkal összetettebb, de nem nehéz belátni, hogy építkezés és változtatási szándék nélkül itt sem történne semmi. Ezért – ahogy arról korábban is beszámoltunk – a Fővárosi Önkormányzat nagyszabású pályázatot írt ki a Duna-partok komplex megújítására. Mint a kiírásban is szerepelt: “A folyam és a csatlakozó vízpart jelenleg mind közlekedési, mind rekreációs és turisztikai szempontból alulhasznosított, a kikötők rendezetlenek, a folyópart a rakparti közút izoláló hatása miatt nehézkesen közelíthető meg, és huzamosabb ott-tartózkodásra alkalmatlan.”

Fotó: Képünk illusztráció. Fotó: Kőrösi Tamás
A Korzó Tervezési Stúdió (Grabner Balázs, Terhes Dénes, Noll Márton, Nyéki Anikó, Ercsényi Balázs) által megnyert tervpályázat nemzetközi részvétel mellett zajlott – a magyarok mellett holland, olasz, angol és kanadai tervezők is érdeklődtek –, míg végül 14 csapat vetélkedett a győzelemért. Az eredményt néhány napja hirdették ki – és nem szeretnénk túlozni –, de mégis azt gondoljuk, hogy radikális változást hoz a város életében, ha mindez megvalósul. A képek magukért beszélnek, de lássuk a részleteket!
Fotó: Korzó Tervezési Stúdió
Aki már próbált lejutni a partra vagy végigsétálni a rakparton, az örökre megjegyezte, hogy a budapesti utcákon simán lehet kaszkadőrjeleneteket gyakorolni anélkül, hogy mindezt szeretnénk. A zebrák hiánya, a szalagkorlátok és egyéb forgalmi akadályok rengeteg városlakó kedvét vették már el egy vízparti sétától.
Fotó: Képünk illusztráció. Fotó: Kőrösi Tamás
A tervek egyik központi eleme az Erzsébet híd pesti hídfőjének vízparti térré alakítása. Az alsó rakparton lévő területekről általában elmondható, hogy a forgalom elvileg megmarad, de díszburkolaton, szintbe hozott úttesten, forgalomcsillapítás és a teherforgalom korlátozása mellett zajlik majd. A parkolást átszervezik, és zöldfelületekkel tagolt kerékpárút és sétány épül majd.
Fotó: Korzó Tervezési Stúdió
A másik hangsúlyos pont a Széchenyi tér átalakítása, ahol a József Attila utca felől érkező autósok egyből a híd felé vehetnék az irányt, a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől eltűnne a parkoló, így egy hatalmas, összefüggő tér jönne létre. A egyirányúvá válna, ami nyilván egy kompromisszum, de ha eltöltünk pár percet a Clark Ádám téren, akkor látható, hogy nagyjából minden második autó egy SUV, amiben a budai hegyekből akciós sminkkészletért lecsorgó glammodellek ülnek. Tény, hogy nekik kicsit nagyobbat kell majd kerülniük.
Fotó: Korzó Tervezési Stúdió
Amit nagyobb átépítések nélkül is meg kellene lépni, az a hajók áthelyezése egy jelenleg még kevésbé frekventált területre, például a Bálna környékére. A parton sétálva szembetűnő, hogy bizonyos helyekről gyakorlatilag nem lehet látni a budai partot az ott horgonyzó hajóktól.
Fotó: Képünk illusztráció. Fotó: Juhász Norbert
A Belgrád rakpart pedig sokkal vonzóbb célpont lesz, mint eddig: ezen a részen új kávézók és éttermek települhetnek meg a tervek szerint, így ha például a hajókikötők a Bálna környékére kerülnek át, ugyanúgy gyalog elérhető, vonzó célpont marad a rakpart ezen része.
Fotó: Képünk illusztráció. Fotó: Schoch Frigyes
A győztes terv erőssége, hogy viszonylag kis beavatkozással, a meglévő értékekre koncentrálva hozhat létre egy csapásra olyan pozitív változást, melyre Budapesten évtizedek óta vagy talán egy évszázada nem volt példa. A Fővám tér és a Kossuth tér közötti szakaszon 2017-re mindez valósággá válhat.