Élmény

Egyetemváros épülőben: a megújuló Ludovika Campus

Fotó : Balkányi László - WLB
Egyetemváros épülőben: a megújuló Ludovika Campus

800 000 munkaóra, 50 000 nm festés, 32 000 nm új vakolat, egy 500 kg-os csillár, 200 km elektromos hálózat. Újjászületett a Ludovika.

Ahogy a 2014-es budapesti fejlesztéseket felsoroló cikkünkben korábban is írtunk róla, az egyik legnagyobb budapesti parkfelújítás az Orczy-kert rendbetétele. A parknál azonban sokkal többről van szó: március 31-én átadták az évtizedeken keresztül pusztuló, napjainkra kívül-belül rekonstruált főépületet, valamint az előtte elterülő Ludovika teret, a park körül hamarosan kiépülő új campus kollégiumaival és sportlétesítményeivel pedig élettel tölti meg a környéket.
Egyetemi campus és városfejlesztés
A helyszínválasztás több szempontból is szerencsés: egyrészt Józsefváros hagyományosan egyetemi városrész. Másrészt a kerületnek nagy szüksége van – a tanítási időn kívül – bárki által használható sportpályákra, multifunkciós sportcsarnokra és uszodára. Mivel legalább ötven, használaton kívüli vagy leromlott épületet bontottak le, a zöld terület az új építkezések ellenére is nő, megszépül a csónakázó tó, felújítják a lovardát és az istállót.
Fotó: Balkányi László - WLB
Utóbbiról megtudtuk, hogy a tervek szerint szintén részben nyitott lesz, így a gyerekek vagy a lóbarátok testközelből szemlélhetik meg a négylábúakat, de a tervek szerint a parkban is lehet majd lovakkal találkozni. Jó ötletnek tűnik a hatszáz rendészhallgatót elszállásoló kollégium megépítése is a “méltán hírhedt” Diószeghy utcában. Így egyszerre újul meg egy elhanyagolt zöld terület, nő a közbiztonság és az elfeledett kerület új élettel telhet meg.
Magyar tisztképzés
Egy katonai akadémia építésének ötlete már a 18. század végén felmerült. Az alapításhoz Pest és Buda városa is hozzájárult, de a legnagyobb összeget, 50 ezer forintot Mária Ludovika, I. Ferenc király felesége ajánlotta fel, így az intézményt a később fiatalon elhunyt királynéról nevezték el. Az épület végül csak 1836-ra készült el, Pollack Mihály tervei szerint. Az épület egyszerre volt oktatási intézmény és a katonatanoncok szálláshelye, így összesen 124 szobát, 37 tantermet, 17 konyhát, 62 éléskamrát, lovardát és kápolnát foglalt magában, az épület körüli kellemes angolpark pedig nagyméretű halastavával a környékbeli sétálók kedvelt helyszíne maradt.
Hiába régi elhatározás és az évtizedek óta álló épület, valamint a forradalom és szabadságharc, a magyar tisztképzés csak a kiegyezés után, 1872-ben indulhatott meg a Magyar Királyi Honvédségi Ludovika Akadémián. Egészen 1944-ig képezték itt a honvédeket, majd az épület lényegében évtizedeken keresztül pusztult, de a legnagyobb csapást az utóbbi tíz évben szenvedte el a hazai klasszicizmus legnagyobb mestereként ismert építész műemléképülete.
Így újult meg Pollack épülete
A felújítás során a legfontosabb szempont talán az eredeti épület visszaállítása volt, hiszen az évtizedek alatt rengeteg spontán átépítés történt.  Szalay Tihamér vezető tervező és csapata munkája révén eredeti szépségében áll előttünk a homlokzat, az előcsarnok, a lépcsőház, a díszterem, a hősök folyosója és az egyetemi kápolna is. A Pollack-féle épület egyébként a jelenleginél jóval puritánabb volt, de 1872-ben Linzbauer István építész tervei szerint új díszeket kapott többek között a homlokzat és ekkor épült meg a díszterem is – meséli Novák Ákos építész, aki szinte a kezdetektől fogva követte és menedzselte a helyszínen a felújítást.

Fotó: Balkányi László - WLB
Fotó: Balkányi László - WLB

A díszterem dísze az a mintegy 500 kilós, 6,5 méter magas, 1,7 méter széles és mintegy 4000 darabból álló, szó szerint régi fényében pompázó csillár, amelyet lefestve, rossz állapotban, teljesen véletlenül találtak meg egy barakképületben a felújítás során.

Fotó: Balkányi László - WLB
Fotó: Balkányi László - WLB

A tervezők úgy döntöttek, hogy mindenhol az eredeti nyílásrendszert állítják helyre, mert a helyiségek vagy például a folyosók is így mutatják meg eredeti szépségüket. Utóbbiba ugyan a modern tűzvédelmi előírások miatt biztonsági ajtókat is be kellett építeni, de ezek letisztult keretezésükkel mégsem hatnak zavaróan, a folyosó vizuálisan egységes maradt. Az eredeti állapotokat őrizték meg azzal is, hogy a számtalan, fölöslegessé vált kéményt kitöltötték ugyan, de néhány helyen megőrizték az eredeti kandallókereteket, ami kedves tisztelgés és kicsit visszahozza a gázkazánok előtti idők hangulatát.

Fotó: Balkányi László - WLB
Fotó: Balkányi László - WLB

Mivel az épület falai közé a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költözik, az épületnek meg kellett felelnie a legmodernebb oktatási követelményeknek, feltételeknek is. Az épületben két 40 fős, három 80 fős és két 140 fős tanterem kapott helyet és mindegyik high-tech audiovizuális felszerelést kapott. Irigykedve néztük a gombnyomásra működő táblát, árnyékolást, a nagy sebességű wifit, a projektorokat és a minőségi hangszórókat. A termekből a parkba látni, ami nem utolsó látvány az órák alatt.

Fotó: Balkányi László - WLB
Fotó: Balkányi László - WLB

Szintén a mai kor igényeinek felel meg a termek között helyet kapott zsibongó, a könyvtár és az alagsorban helyet kapott kávézó. Utóbbi nyerstégla boltozattal fedett hangulatos tereit, trendi vörös-fekete-fehér színvilágát és 70 forintos minőségi kávéját minden más egyetem hallgatója csak irigykedve nézheti…
Fotó: Balkányi László - WLB
A belső udvar különlegessége a régi címerekkel körülölelt fal: ezeknek nagyobb része korabeli, amelyet az építkezésre adakozó magyar vármegyék tiszteletére állítottak, de a többinek is hagytak helyet, amelyeket a rekonstrukció során az eredetihez hasonlóan tardosi vörös márvánnyal pótoltak – az újaknak viszont még hiányzik a “patinája”, ezért a gyakorlatlan szem is észreveszi a kettő közti különbséget.
Fotó: Balkányi László - WLB
Az udvarról a Hősök Folyosójára lépünk, ahol megtekintjük az elesett ludovikások emlékére állított emléktáblákat. Az ide járt egykori növendékekre egyébként kifejezetten jellemző a bajtársiasság: az összes ludovikás egy közösséget képez egy életen keresztül.

Fotó: Balkányi László - WLB
Fotó: Balkányi László - WLB

Végül a kápolnába nézünk be, ahol megcsodáljuk a több ezer darabból készült, felújított ólomüveg ablakokat.
Fotó: Balkányi László - WLB
A felújítás kapcsán kiemelendő az a követendő szemlélet is, amelyet a megbízók alkalmaztak: a magas munkanélküliséggel küszködő környéken – az Országos Roma Önkormányzattal együttműködve – számos kerületi lakosnak adtak munkalehetőséget.
Fotó: Balkányi László - WLB
A felújítással tehát mindenki nyert: az egyetem hallgatói, oktatói, a kerület lakói és a csónakázó tó teknősei, akik már napoznak az új mesterséges szigeten. A Ludovika Campus Projekt közepén elmondhatjuk: a Pollack-féle épület felújítása gyönyörűen sikerült, a tervezett park és az új épületek pedig garanciát adnak a környék minőségi revitalizálására. A közeli Füvészkerttel, Corvin sétánnyal, a hamarosan elkészülő Fradi-stadionnal – és egyes tervek szerint panorámalifttel megújuló a Semmelweis Egyetem épületével – együtt világos, hogy egy új urbanisztikai tengely jön létre a városban – lassan, de a szemünk előtt.
Remek ötlet, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Ludovika főépületét a nagyközönség számára is elérhetővé szeretné tenni, ezért szombatonként a lakosok szakmai körbevezetéssel megtekinthetik a felújított műemléképület érdekesebb helyiségeit, történelmi tereit.  Az ingyenes körbevezetésre itt lehet jelentkezni.