A XVII. kerület, vagyis Rákosmente Budapest legnagyobb kerülete. A Rákosborzasztónak is csúfolt kerület azonban korántsem azért kapta ragadványnevét, mert olyan rossz hely, csak a taxisok nem szerették: ez a külső kerület már kívül esett a megszokott fuvarkörön, ráadásul több Rákos- előtagú része, számozott utcái is vannak, így az eligazodás sem volt mindig egyszerű.
Rákosmente tehát egyáltalán nem borzasztó, sőt, nagyon is kellemes, természeti szempontból pedig igen izgalmas. A kerület nevét az erre folyó Rákos-patakról kapta, amelyben a 20. század elejéig valóban éltek rákok. Ma is itt találjuk a főváros egyik legizgalmasabb vizesélőhelyét, Merzse-mocsarat, Budapest utolsó megmaradt mocsárvidékét. Az utóbbi évek aszályai nagyon megviselték a környéket, ahol az illegális szemétlerakás is problémát jelentett, ám az utóbbi időszakban elmozdulás történt. Ha szeretnénk egy különleges, eddig még nem felfedezett környéken kirándulni, akkor érdemes a XVII. kerület felé venni az irányt.
Rákosmente egyébként igen régóta lakott, kisebb falvak, települések alkották a szövetét, négy nagyobb része közül Rákoscsaba neve már 1067-ben feltűnik, ráadásul a története is igen érdekes, állítólag onnan ered, hogy a népvándorlások idején hunok egy kisebb csapata húzta meg magát itt, a városrész nevét így a híres hun vezér, Attila fia, Csaba után kapta. A környék aztán persze keresztülment mindazokon a megpróbáltatásokon és felíveléseken, amelyeken a budapesti kerületek nagy része, elnéptelenedett a törökök alatt, aztán megérkeztek a takaros szlovákok és svábok. Az 1970-es években Rákoskeresztúron megkezdődött itt is a panelházak építése.
Szerencsére ennek ellenére sem sikerült a kerület arcát teljesen elcsúfítani, a kellemes családi házas övezetek is maradtak, amelyek közül kiemelkedik Rákoshegy, ahol a 20. század elején kiépült nyaralótelepnek köszönhetően jó néhány csinos villát találunk. A zöld környezet, a csend sok ismert embert is idevonzott, Derkovits Gyula és Gregor József is itt élt, Bartók Béla pedig fél óra alatt beért innen a Zeneakadémiára. Ennek a kellemes világnak a hangulatát őrzi az Erdős Renée Ház is. Az épület az alpesi villák stílusát idézi szép faragott részleteivel és hatalmas kertjével.
A környék egyik legizgalmasabb épülete a süllyedő kastély, vagyis a Bogáti–Hajdú-villa, ami a süppedős talaj miatt kapott lábazatot a Loire menti kastélyok mintájára, ám sajnos elég rossz állapotban van. A rákosmentei élet egyik sokat látott és színes képviselője a Maros mozi épülete, ami 1911-ben eredetileg szállodának épült, majd községháza lett belőle, végül évtizedeken át moziként, később közösségi házként működött; eredeti szecessziós díszeit a sok változás elmosta.
Rákosmente egyáltalán nem borzasztó, ahogy ezt itt gyerekeskedett kolléganőnk is megerősíti, hanem egy kellemes, zöld kertváros, ahol öröm felnőni. A Merzse-mocsár rehabilitációjával pedig az eddigiek mellé egy még szebb és nagyobb zöld szívet is kaphat.
(Borítókép: Scheidl Antal – Fortepan)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
