A XV. kerület, ahogy neve is mutatja, három településrészből tevődik össze. Ezek közül a legrégibb Rákospalota, amely egészen 1950-ig volt önálló. A környék sokáig a Károlyiak fóti uradalmához tartozott, a falusias környezetben pedig nagyon izgalmas figurák járták az utcákat, csak a 70-es években lett olyan, mint Tarr Béla Panelkapcsolat című filmje.
A terület korábbi lakói közül hosszan lehetne mesélni például a palotai asszonyokról, akik talpraesett, de illedelmes fehérnépek voltak, csodás népviseletben parádéztak azokon az ünnepélyeken, amelyek a fővárosiak körében is ismertté tették a környéket. Szintén izgalmas lakók voltak a bolgárkertészek, akik a terület uraival, a Károlyiakkal való megegyezésnek köszönhetően kezdték el csodás hozzáértéssel és az ókorra visszanyúló sajátos technológiával művelni a földeket, nekik is nagy szerep jutott abban, hogy a palotai paradicsom városszerte híressé vált remek a minőségének köszönhetően.
A környék a Károlyiak által betelepített akácerdőnek köszönhetően lett igazán kedvelt a fővárosiak körében, a 19. század közepére népszerű kirándulóhellyé vált, ami körül lassanként szép villák épültek – ezek nagy része ma Újpesthez tartozik –, az úri társaságot pedig kellemes kertvendéglők fogadták, zenével és finom falatokkal. A puhafás ligeterdőből csak egy kisebb folt, a Turjános maradt meg, ezt érdemes felkeresni, ha sétálni, kirándulni szeretnénk. A régi, kedves környezet maradéka a Liva-malom épülete, a város legidősebb vízimalma is.
A hangulat sokáig falusias maradt, olyannyira, hogy amikor 1923-ban Rákospalota városi rangot kapott, maguk kérték a megyei alispánnál, hogy újra faluvá minősítsék a települést, mivel drága volt a fenntartás. A környezet a 20. század utolsó harmadában, a lakásínség hatására alakult át teljes mértékben, megépült az Újpalotai lakótelep. Nagy a különbség azonban panel és panel között, Újpalota pedig a kifejezetten kellemes lakótelepek közé tartozik. Bár a hozzá tartozó városközpont végül nem épült meg, és a lakások alsó emeletén üzletek helyett is lakásokat alakítottak ki, parkokból egyáltalán nem volt hiány, mára pedig egészen kilombosodott a kerületnek ez a része. Megszületett a lakótelep sajátos közössége, amit a Fortepan képein is nyomon követhetünk.
1975-ben adták át Újpalota leghíresebb épületét, a víztoronyházat, melynek nemrégiben volt a szülinapja. Budapest legmagasabb lakóépülete számos technológiai újításnak köszönheti sajátos külsejét, összesen 98 lakás található benne, és volt idő, hogy annyian éltek itt, mint egy kisebb faluban. Furcsa kontrasztot alkot vele a MÁV-telep a „mézeskalács házaival″, a XV. kerület kertvárosias részei közül ez az egyik legkellemesebb.
Bár színházi és múzeumi kalandokért valószínűleg továbbra sem fogják nagy tömegek választani a XV. kerületet, a Pólus Centerbe és az Ázsia Centerbe annál szívesebben ugranak ki vásárolni a budapestiek, a panelprogram keretében szépen felújított lakótelepen pedig továbbra is zajlanak egy sokrétű közösség hétköznapjai.
(Borítókép: Urbán Tamás – Fortepan)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
