Amikor a kiránduló a Kecske-hegyen kalandozik, az útját állja egy szikla, melynek formája egy lefejezett oroszlánra emlékeztet. Bár a nevében is szerepel a szikla szó, valójában egy szoborról beszélünk, amely a hangulatos Glück Frigyes sétány mentén található. A névadó személye az Oroszlán-szikla megszületésében legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, mint az alkotóé, aki a mára méltatlan módon elfeledett Markup Béla szobrász és iparművész volt.
Az Oroszlán-szikla ötlete Glück Frigyes fejéből pattant ki, aki nagy lokálpatrióta volt, valamint a budapesti vendéglátásnak is fontos, megkerülhetetlen alakjaként volt ismert, nem beszélve arról, hogy arra is gondot fordított, hogy a budai polgárok meg az idelátogató természetjárók kényelmesen kirándulhassanak a környéken. Ez utóbbi tevékenységnek az eredménye az Oroszlán-szikla, amit Glück szorgalmazására egy dolomittömbből faragott ki a szobrász, Markup Béla. És hogy miért pont oroszlán? A válasz egyszerű: mert a sziklatömb már eleve feltűnően hasonlított egy ülő oroszlánra, Glück pedig, meglátva a hasonlóságot, élethűbbre faragtatta azt.
Ki volt Glück Frigyes?
Glück a századforduló tipikus, Budapestért sokat áldozó nagypolgára volt, aki nemcsak arra ügyelt, hogy a családi vagyon gyarapodjon, hanem hogy a város is. Elsősorban a szálloda- és a vendéglátóipar fontos alakja volt. A családja birtokában volt a Rákóczi úton állt Griff Fogadó, ami jó érzékkel átalakíttatott az 1890-es években, majd Pannonia Szállóként újranyitott. Nagyon menő szálloda volt: az udvarát étteremként is hasznosuló télikertté alakították át egy nyitható üvegtető segítségével, de voltak az épületben angol stílusú társalgók, egy kávéház, játékszobák, könyvtár és olvasóterem is.
Glück nevéhez fűződik az első pesti pincériskola megalapítása, valamint elnöke volt a szállodai ipartestületnek. Közben több józsefvárosi jótékonysági egyesületben is fontos szerepet töltött be. 1902-ben az ő kezdeményezésére Budapesten rendezték meg a Szállodatulajdonosok Nemzetközi Egyesületének soros közgyűlését, ami jó alkalom volt arra, hogy a város turizmusa fellendüljön.
Glück nemcsak a városba irányuló turizmusért tett sokat, hanem a természetjárókért is. Az ő indítványozására épült fel 1910-ben a János-hegyi Erzsébet-kilátó, majd 1929-ben a látó-hegyi Árpád-kilátó. Az utóbbi mellett elhaladó erdei sétaút – itt található az Oroszlán-szikla – ezért viseli a nevét. A kilátók felépítésének támogatása mellett Glück számos gyűjtést szervezett annak érdekében is, hogy a budai hegyekben a turisták számára turistautakat és menedékházakat alakítsanak ki.
Az oroszlán mellett Glück kialakíttatott egy kis pihenőteraszt, melynek kőpadját egy márványtábla díszítette, rajta a Trianon revízióját hirdető „magyar hiszekegy″ soraival. A szikla és a terasz aztán a II. világháború után nem sokkal megsérült. Az erre vonuló szovjet csapatok járművei nem fértek el a keskeny úton, így a terasz rendjét megbontották: az oroszlán fejét egyszerűen lerobbantották.
Később nem javították ki a barbár cselekmény eredményét, pedig az még fej nélkül is egy ülő oroszlánra emlékeztetett. Pár éve ugyan felújították a turistautat, és a pihenőpad mellett a szikla környékét is rendbe tették a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai, ám a fejet ők sem pótolták. De hátha majd az Őrsi Gergely polgármester vezette önkormányzat lépéseket tesz, hiszen egyre többen keresik meg az Oroszlán-szikla megjavítása érdekében.
(Borítókép: Korda Judit – Fortepan)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
