1991-ben, mindössze egy nappal karácsony előtt robbantásos merénylet történt Ferihegynél, ám csodák csodája, a terrorakciónak mindössze sérültjei voltak, halálos áldozata viszont egy sem. A merénylők egyszerűen elbénázták.

Az elkövetők

A Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion, röviden: RAF) harminc éven át, 1968 és 1998 között tevékenykedett, csúcsidőszaka a 70-es és a 80-as évek első fele volt, akkor Németország és végeredményben egész Nyugat-Európa első számú és legveszélyesebb terroristacsoportjának számított. Gyilkosságokat, emberrablásokat, robbantásokat és szabotázsakciókat követtek el. Szélsőbalosok voltak, akik az imperializmus, a kapitalizmus ellen küzdöttek. Fő ideológusuk az újságíróból lett terrorista, Ulrike Meinhof volt, a szervezet legismertebb alakja és első generációjának vezetője pedig Andreas Baader. A Vörös Hadsereg Frakció másik nevét róluk kapta: ők voltak a Baader–Meinhof-csoport. A szélsőbalos terroristák már 1970-ben illegalitásban tevékenykedtek, és amikor Németországban, illetve szerte Európában forróvá vált a lábuk alatt a talaj, a Közel-Keletet célozták meg, ahol nyugodtan élhettek és tervezhettek. Sőt, kapcsolatba kerültek a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, akik ki is képezték őket, cserébe az RAF tagjai támogatták a palesztinok ügyét Izraellel és az USA-val szemben.

Az RAF harmincéves története alatt három terroristagenerációt nevelt ki. Bár eszközeikben és a brutalitásban az évtizedek során semmit nem puhultak, a felhozatal azonban egyre silányabb volt. Egy idő után már csak a rombolás, a pusztítás és a rend megbontása volt az agresszív akciók pillanatnyi célja, a balhé számított elsősorban, az ideológia egyre kevésbé. Az 1991-es budapesti merénylet elkövetői a harmadik generáció tagjai voltak, bár hivatalosan sosem mondták ki a hatóságok, hogy a merénylők a Vörös Hadsereg Frakció nevében robbantottak. Egyfelől azért, mert az RAF sem vállalta magára a merényletet, másfelől pedig azért, mert amikor az elkövetőket elfogták (1999-ben), a terrorszervezet már nem is létezett. Egyébként is volt egy szervezet, amely magára vállalta.

A terv

A két elkövetőt Horst Ludwig Meyernek és Andrea Martina Klumpnak hívták. Első merényletkísérletüket 1988-ban, a spanyolországi Rotában hajtották végre: egy amerikai katonák által látogatott szórakozóhelyet akartak felrobbantani – de már az az akció sem járt sikerrel. Ők pedig menekülhettek a Közel-Keletre. Majd 1991-ben felbukkantak Magyarországon. Bár előtte Meyer állítólag még részt vett 1989 novemberében a Deutsche Bank elnöke (Alfred Herrhausen) elleni pokolgépes merényletben.

Meyer és Klump a budapesti merénylettel a palesztinok ügyét akarta segíteni. 1991-re már lehullott a vasfüggöny, összeomlott a szocialista tábor, és abban az évben az azt összefogó KGST és Varsói Szerződés is megszűnt. Izrael elérkezettnek látta az időt, hogy az egykori Szovjetunió területéről magához csábítsa a zsidó lakosságot a jobb élet reményében, akiket elsősorban a nem sokkal korábban megszerzett Ciszjordánia területére szerettek volna betelepíteni, hogy az ott élő palesztinok létszámát megugorják. A zsidó emberek buszokkal vagy vonattal érkeztek Budapestre a Szovjetunióból, majd Ferihegyről repültek tovább Izraelbe. A merénylők terve az volt, hogy a repülőtérre érkezés előtt, az odavezető út mentén robbantanak. Ezért a két elkövető már hónapokkal korábban Magyarországra érkezett, hogy felmérjék a terepet, részletesen kidolgozzák a tervet, majd mindent előkészítsenek, végül pedig végrehajtsák az akciót.

A merénylet

Az, hogy a merényletben mindössze két rendőr és néhány zsidó utas sérült meg, szinte a csodával határos. Meyer és Klump hamis nyugatnémet útlevéllel lépett be az országba, és Lágymányoson, a Műszaki Egyetem kollégiumaihoz közel béreltek lakást. A merénylet elkövetésére egy autókölcsönzőből két Fiat Tipo típusú autót béreltek. Az egyiket pár nappal a merénylet előtt, robbanószerrel megtöltve az út mellé parkolták le, a másikat pedig megfigyelő- és menekülőautóként vették igénybe. Abban ülve, távolról hozták működésbe a bombát, amikor a busz, valamint az azt kísérő rendőrautó a korábban leparkolt gépkocsi mellé ért.

Ahogy mondani szokták: minden a jó időzítésen múlik. Bár Meyer jól időzített, mert akkor nyomta meg a gombot, amikor a busz a pokolgépet rejtő autó mellé ért, ám valami nem stimmelt a szerkezettel, és ha a férfi ezt előre tudta volna, akkor korábban indítja el a folyamatot. Így viszont a robbanás némi fáziskéséssel következett be, amikor a busz és a rendőrautó már elhaladt a Fiat Tipo mellett, a terroristák terve pedig meghiúsult. A kísérő rendőrautó két utasa sérült meg, illetve páran a buszon, ami ugyan kigyulladt, de mindenkinek sikerült időben leszállnia róla.

Utóélet

Bár a rendőrség és a határőrség azonnal lezárta a repülőteret és környékét, a két merénylőnek sikerült meglépnie. És nemcsak a robbantás helyszínéről, hanem az országból is. A merénylet után négy nappal meglett a bérelt autó, és megtalálták a lakást is, ahol a páros lakott, de ők akkor már rég külföldön voltak. Bár kiadtak körözést ellenük, évekre nyomuk veszett. A merényletet egy addig ismeretlen szervezet, a Jeruzsálem Megmentéséért Alakult Mozgalom (arab rövidítése: HAK) vállalta magára. Ők egyáltalán nem voltak ismertek a budapesti merénylet előtt, és utána sem lehetett hallani róluk.

Meyerről és Klumpról viszont lehetett hallani, 1999 őszén Bécsben tűntek fel. Lakossági bejelentés érkezett két gyanús alakról, akik bankfiókok környékén lófrálnak feltűnően. Rendőri igazoltatásra fegyvert rántottak, és tűzpárbaj alakult ki a rendőrök, valamint a két terrorista között. Meyer halálos lövést kapott, és a helyszínen életét vesztette, Klump pedig megadta magát, és letartóztatták. Miután a nőt kiadták Németországnak, egy spanyolországi merényletért néhány év börtönre ítélték, majd pár évvel később egy DNS-vizsgálat során az is kiderült, hogy a ferihegyi merényletkísérletben is részt vett. Ő csak annyit ismert el, hogy Budapesten járt Meyerrel, de azt, hogy bármi törvénybe ütközőt csinált volna, nem. Így is kapott 12 évet. A hatóságok egyébként nem két, hanem három elkövető nyomait találták meg a nyomozás során, de hogy ki volt a harmadik személy, sosem derült ki.

Források:

A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.

(Borítókép: Kölcsényi Zoltán – Fortepan)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék