Az ELTE Füvészkert bejáratánál június 3-án felavatott interaktív köztéri műalkotás Csapody Vera, egy polihisztor értelmiségi nő kivételes életútja előtt tiszteleg. Tanári pályája és botanikai munkássága is rendkívüli. Ő volt az első nő, aki matematika–fizika tanári diplomát szerzett 1913-ban. Pedagógusként egyéni oktatási módszerek alkalmazásával ért el kiváló eredményeket, a hazai és a nemzetközi növényvilág megörökítésének egyedülálló mestere pedig szabadidejében lett.
Az 1890-ben született Csapody Vera, a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze élete legnagyobb részében a VIII. kerületi Baross utca 4. szám alatt élt és alkotott, ezért tevékenységének emléket állító köztéri műalkotás elkészítésére két évvel ezelőtt nyílt pályázatot írt ki a Józsefvárosi Önkormányzat.
Az ötletpályázaton Kálmán Mátyás és Czingáli Zoltán közös koncepciója nyert, amely egy lenyűgöző részletességű növényillusztrációkból álló mozaikkép, és Csapody Verát ábrázolja.
A műalkotás aktívan kommunikál a nézőkkel. A képkeret oldalán két tárcsa segítségével egy nagyítót lehet mozgatni a mozaikkép felületén mechanikus eszközökkel, így közelebbről meg lehet figyelni a festmények részleteit, és fel lehet fedezni a növények szépségét, sokszínűségét.
Az alkotópáros olyan fényművészeti projektekben vett részt, mint a Fénydóm és az INOTA Fesztivál fényinstallációi.
Tudós, tanár, ápoló és zsidómentő
Csapody Vera 1913-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakán szerzett diplomát, a nők közül elsőként. Az egyetemen szintén egyedüli nőként fizikusként kezdett kutatói pályát, de édesapja halála miatt el kellett tartania magát és a testvéreit, ezért hamar munkába kellett állnia. Harminc éven át a Sacré Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium matematika- és fizikatanára, az utolsó tíz évben az igazgatója volt, az iskolák államosításáig.
A háború alatt önkéntes ápolóként is dolgozott, és a leánygimnáziumban zsidó embereket bújtatott. 1950-től a Természettudományi Múzeum Növénytárának alkalmazás nélküli dolgozója, majd muzeológusa, később tudományos főmunkatársa lett 1966-os nyugdíjba vonulásáig.
A magyar botanikai tudomány kiválósága – hobbiból
Több mint három évtizedes tanári pályafutása alatt jelentős eredményeket ért el a matematika és a fizika oktatásában. A tanítás mellett szabadidejében kezdett vadvirágok, mezei növények rajzolásával foglalkozni. Később botanikából doktori fokozatot szerzett a szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen (ma Szegedi Tudományegyetem).
Rajztehetségét hamar felismerték, és könyvillusztrátorként kezdték foglalkoztatni. Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikussal negyven éven át dolgoztak együtt. Számos tanulmányban és könyvben jelentek meg munkáik. Ezek közül az egyik legnépszerűbb az Erdők-mezők virágai című művük, és a legfontosabb A magyar flóra képekben. Iconographia Florae Hungaricae, amely a Magyarországon élő több mint négyezer növényfajt gyűjti össze. A Simon Tiborral készített Kis növényhatározó is számos kiadást ért meg, és az 1972 és 1996 között megjelent természetrajzi ismeretterjesztő könyvsorozat, a Búvár Zsebkönyvek növénytani köteteit is Csapody Vera illusztrálta.
Több ezer munka hatvan év alatt
Hat évtizedes munkássága során hatalmas mennyiségű, tudományos igényű növényrajzot készített. Közel tizenkétezer akvarellje nem csupán Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencéből gyűjtött növényeket ábrázol lenyűgöző pontossággal, ami miatt neve a nemzetközi botanikában is ismert.
Csapody Vera munkáival a könyveken kívül a Magyar Természettudományi Múzeumban találkozhatunk. Az intézmény növényakvarell-gyűjteményének nagy része Csapody-illusztráció, és a múzeum őrzi Magyarország első és egyetlen csíranövény-gyűjteményét is, amely az 1968-ban németül megjelent csíranövény-határozóhoz (Keimlingsbestimmungbuch der Dikotyledonen) készült, és amihez Csapody Vera tizenkét éven át gyűjtötte az anyagot.
(Forrás: Rendezvény8 – a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt., borítókép: Telenkó Zsombor - Józsefvárosi Önkormányzat)
