Françoise Gilot lenyűgöző alkotásai és élénk egyénisége, rendkívüli műveltsége nyolc évtizedes, sokszínű munkásságában bontakozik ki. Ilyen átfogó tárlata pedig, mint a jelenleg a Műcsarnokban futó Felszálló Főnix, eddig egész Európában nem volt. Gilot egészen két évvel ezelőtt, 101 évesen bekövetkezett haláláig utolsó tanúja és részese volt az európai művészet egyik legizgalmasabb korszakának. Matisse múzsája, az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót, majd a járványos gyermekbénulás ellenszerét kifejlesztő orvos felesége lett, csodás művekkel ajándékozta meg a XX. századot.
Françoise Gilot kiemelkedő művész és lenyűgöző egyéniség volt, akinek vidám határozottsága, mély filozófiai műveltsége legendás alkotásokban köszön vissza. Festészeti munkássága nyolc évtizedet ölel fel, művészetelméleti könyveket, versesköteteket publikált és illusztrált, tanított egyetemen, táncelőadásokhoz készített díszlet- és jelmezterveket. Ha nem vagyunk fogékonyak a kortárs festészetre, akkor is elég vele egy rövid interjúrészletet megnézni ahhoz, hogy azonnal lássuk, önmagában is rendkívül érdekes egyéniség, nem csak azért, mert ő volt az egyetlen, aki elhagyta a XX. század egyik legnagyobb festőzsenijét, majd férjhez ment az orvoshoz, aki kifejlesztette a járványos gyermekbénulás elleni vakcinát.
Françoise Gilot 21 éves korában ismerkedett meg Picassóval, majd tíz évig volt a zseni múzsája és társa, akinek két gyermeket szült. Ebben az időszakban találkozott az idős mesterrel, Henri Matisse-szal is, akit szintén megihletett. Ám Gilot határozottsága és belső szabadsága csak nehezen fért össze Picasso személyiségének autoriter és narcisztikus vonásaival, 10 év után szakított a festővel, így ő lett az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót.
A festő ezután valóságos kampányt indított egykori feleségének lejáratására, közös gyermekeiket is eltaszította, míg Gilot a vele készült későbbi interjúkban és emlékirataiban is jóval mértéktartóbban nyilatkozott a mesterről, az együttélés nehézségei mellett zsenijét is minden esetben elismerve. A festőnő számolt azzal, hogy a nála 40 évvel idősebb géniusz mellett egyáltalán nem vár rá könnyű szerep, művészként tudatosan szembenézett a problémával, őrizte, formálta saját alkotói identitását. Talán ezért is tudta kapcsolatuk végeztével olyan magabiztosan folytatni saját útját.
Újra megházasodott, majd elvált, ezután ismerkedett meg dr. Jonas Salkkal, az ötvenes években aggasztó méreteket öltő járványos gyermekbénulás elleni vakcinát kifejlesztő kutatóorvossal. Vele 25 éven át, egészen az orvos haláláig nyugalomban, boldogságban élt. Gilot szinte egészen százéves korában bekövetkezett haláláig dolgozott, képes volt a folyamatos megújulásra.
A festőnő alkotásaiból most a Műcsarnokban tekinthetünk meg kiállítást, amely a művész munkásságának Európában valaha látható legátfogóbb összefoglalója. A nyolc évtizedes pálya hazai magángyűjteményekből származó alkotások segítségével mutatja be a főbb alkotói korszakokat az indulástól a Picassóval töltött éveken át a legendás párizsi Mourlot-műhelyben készített egyik első litográfiáig, a 80-as évek monumentális lebegővásznaitól a 90-es évek kiemelkedő fontosságú sorozatának, a Vándornak a darabjain át. Figurális és nem figurális, fekete-fehér és bátor színekkel festett, a legkülönbözőbb technikákkal készült alkotások tárják elénk a festőnő különleges világát, ahol olyan témák is hangsúlyt kapnak, mint az anyaság vagy az utazás.
Françoise Gilot egyébként különleges viszonyt ápolt Magyarországgal, köszönhetően annak a barátságnak, amely szinte egy egész életen át fűzte Rozsda Endréhez. A festőművész és Gilot különleges kapcsolatának köszönhetjük azt a magyarországi látogatást is, amelynek eredménye végül a Várfok Galériával közös, évtizedeken át tartó szakmai együttműködés, 2000-ben pedig Gilot első magyarországi kiállítása volt.
Rozsda Endre munkásságával egyébként a Műcsarnok mostani tárlatai közül nem csak a bal szárnyban lévő, Felszálló Főnix című kiállításon találkozhatunk. Mivel ez nem túl hosszú, egyébként is érdemes megnézni az épületben látható Reigl Judit 100 / Reigl Judit és a Második párizsi iskola című tárlatot is, ahol több, a II. világháború után Franciaországban új otthonra lelt magyar alkotó műveit is megismerhetjük, köztük Rozsda Endre néhány alkotását. Gilot és Reigl alkotásait nagyon izgalmas egymás mellett szemlélni, a két rendkívül erős, egymás kortársaként alkotó festőnő ugyanis egészen másként közelített formákhoz és színekhez, Reigl elomló gesztusai és Gilot fegyelmezettsége így kifejezetten izgalmas kontrasztot alkot az elegáns múzeumi terekben.
(Borítókép: François Duhamel - Getty Images)
Kapcsolódó cikk:
