2023. július 19. – megkezdi első vacsoraszervizét a Fricska 2.0. A majdnem két évig használaton kívüli konyha ismét megtelik élettel, vendégek érkeznek, és olybá tűnik, mintha ez a hosszú hallgatás csak pár pillanat lett volna. A kiemelkedő ebéd összeforrt a Dob utcai szuterén előző életével (és a 2.0 esetében is össze fog), így hát mi is ebédidőben érkeztünk, és ezt követően maradtunk még kicsit beszélgetni.
A Fricska 2.0 nyitásának napján publikáltuk cikkünket, melyben összegeztük a régi éra eredményeit, kialakult koncepcióját és mindent, amit a 2014-től 2021-ig működött étteremről tudni lehetett. Büszkék minderre, ám nem véletlen a 2.0 névváltozás, sok mindent újraterveztek, változtattak, és leginkább a horizont felé néznek, még akkor is, ha odalent se napsütést, se vihart nem észlelhetünk. Szerdai látogatásunk során ez az érzés újra belénk hasított.
Lemész a lépcsőn, helyet foglalsz, és ha ebédre érkezel, 1-1,5 órára csekkolsz ki a napból, ha vacsorára, akkor tovább is.
Lemész a lépcsőn, helyet foglalsz, és ha ebédre érkezel, 1-1,5 órára csekkolsz ki a napból, ha vacsorára, akkor tovább is.
Otthonos vendégterük még mindig sallangmentes, nincsenek dizájnercsillárok, az éppen aktuális divatra reagáló tapéta vagy lakberendezési multiból választott asztali dísztárgy. Vannak helyettük borospalackok, kellemes világítás és a főszereplők: a fekete palatáblák, melyekre a lényeg íródik. Ez a letisztult stílus eleve szimpatikus, és emlékeztet azokra a francia bisztrókra, ahol tényleg kizárólag az ételen és a szívélyes vendégül látáson van a hangsúly. Végtére is miről kellene szólnia egy étteremnek? Pontosan erről és nem a közösségi oldalakon futtatott túlszaturált képekről, a véleményvezérek sűrű bejelentkezéséről vagy a harsány kampányokról.
A Fricska 2.0 koncepciója szerint 12:00-től 14:30-ig kínálnak két- vagy háromfogásos ebédet (rendszerint 2-féle előételből, 3-féle főételből és 2-féle desszertből tehetjük össze a menünket), a második szerviz pedig 18:30-tól 21:30-ig tart. Az ebéd inkább gyorsabb, akár üzletiesebb is, míg az esti etap ráérősebb és akár borral is kísért, kikapcsolóbb élmény.
Az élet úgy alakította, hogy a néhai csapatból a séf/tulajdonos, Giczi Andor maradt a fedélzeten, mellé pedig Koppány Levente (a Michelin-csillagos Costes konyhafőnöke – A szerk.) csatlakozott. Régi barátság és munkakapcsolat az övék, valójában egy kicsit Leventének is köszönhetjük, hogy idő előtt elindult a 2.0, és nem vártak őszig. Chef patronként jegyzik a még alakulóban lévő, fiatal csapatban, melynek fontos pillére Rácz Krisztián konyhafőnök és Tamás Tibor is, aki a pályáért és a borszelekcióért felelős. Tibor zömében magyar borokat ajánl és párosít a Fricska 2.0 ételeihez. Szabad kezet kap, és értően bánik az ízekkel, a jellegekkel, a vendégek igényeivel is.
Ahogy említettük, ebédre érkeztünk, a szerdai ételsor pedig a következőképp alakult: előételnek grillezett makrélát tálaltak, paradicsommajonézzel és zöldsalátával, főételnek rácponty érkezett tejfölhabbal, édességképp pedig tejberizst ettünk, fügével és ananásszal. Mivel a két szerviz között jártunk náluk, hivatalból, kóstolhattunk a vacsora elemeiből is párat. Jelesül a Fricska 2.0 gulyását, mangalicaszüzet borsókkal, konfitált fokhagymával, répákkal, valamint egy csokoládészuflét ananásszal és passiófagylalttal.
Kár volna töviről hegyire kielemezni az étkezést, mert ugye a bisztróstílus nyomán minden egyes nap mással és mással készülnek, tehát hiába áradozunk most a makréláról, holnap lehet, hogy kacsa vagy tonhal kerül a vendég elé. Az összkép teljesen egyértelmű: annyira stabil és megrendíthetetlen alapokra támaszkodnak, hogy valószínűleg semmi sem tudja őket kibillenteni ebből. Ez pedig nagy szerencse, nemkülönben ritkaság a hazai gasztronómiában.
Hibátlanok a szószok, a jus-k, minden hús vagy halhús precízen készült, a zöldségek saját íze a domináns, semmi sem kíván pluszsózást, a desszertek olyan utolsó kedveskedések, amikkel örömmel zárhatjuk az étkezést. Pont ez a szerepük.
A Fricska 2.0-nak pedig az, amit nem is kell annyira megideologizálni. Kicsit különcök, mert nem érdekli őket a jelen felületes zaja.
A Fricska 2.0-nak pedig az, amit nem is kell annyira megideologizálni. Kicsit különcök, mert nem érdekli őket a jelen felületes zaja.
Az, hogy akár egy feljebb pozicionált étteremben is ildomos burgert tartani, a mindenmentesen étkezőknek is kedvére tenni, ha kell, ha nem, gin-tonikkal bombázni a vendégeket, az minden, ami a Fricska 2.0 ellentéte. Ők jót szeretnének adni, nap mint nap izgalmas menüket írni, a törzsvendégeknek és az új látogatóknak is megfelelvén. Úgy, hogy egyik nap egy kicsit magyarosabb a figura, másnap mediterránabb utakon járnak, harmadnap pedig kifejezetten franciás a repertoár. Lényegében amit a Fricska 2.0 képvisel, az minden, ami az haute cuisine. Sziklaszilárd alapok, kreativitás és az ételek szeretete.
