Hogyan született és miként épült fel a Palotanegyed, az egykori „Mágnásfertály”? Kik és hogyan éltek ebben a pesti negyedben, ahol az arisztokrácia éppúgy jelen volt, mint a polgárság és az alsóbb néposztályok? Milyenek voltak a hétköznapok 150-200 évvel ezelőtt? Miként változott, fejlődött és lett mára egy pezsgő, galériákkal és kávézókkal teli környék, ami egyidőben még az underground kultúra bázisa is volt? Pesten innen, Budán túl podcastünk második epizódjában Fónagy Zoltán történésszel beszélgettünk a Palotanegyed történetéről, Szabó Eszter Ágnes képzőművésszel a Lumen Kávézóban a 80-as, 90-es évekről, és a Főfotóba is beugrottunk. Ha érdekel a környék, tarts velünk, és fedezd fel a Palotanegyedet!
A Palotanegyed néven ismert része a városnak a VIII. kerület menőbbik fele. A Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út és a Múzeum körút határolja. Itt áll a Magyar Nemzeti Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár és számos régi, csodás palota, melyek jó részét az 1800-as évek második felében építtették arisztokraták (például a Károlyi, az Esterházy, a Dessewffy, a Festetics, a Pálffy és a Bánffy család) és a nagypolgárság jeles képviselői. Az egyszerű nép adta az első nevét a környéknek, az ideözönlő gazdagok okán Mágnásfertálynak nevezte el. A kissé gúnyos elnevezés aztán szép lassan kikopott a nyelvből, pontosabban a szintén nem hivatalos Palotanegyedre szelídült. Az 1990-es években az ingatlanpiac szereplői kezdték el következetesen használni a nevet, így ma már hivatalosan is így hívják a területet.
A podcastadás első felében Fónagy Zoltán történésszel, a történettudomány kandidátusával beszélgetünk a Palotanegyed születésének és kialakulásának időszakáról, ami a reformkor, a forradalom és szabadságharc, valamint a kiegyezés meg a millennium időszaka. A történész fő kutatási területe a hétköznapi élet, így megtudjuk tőle, kik és hogyan népesítették be a környéket, milyenek voltak az utcák, az illatok, a hangok, a higiénia, hogyan keltek és feküdtek az itt élők, hogyan viszonyultak és érintkeztek egymással – már ha érintkeztek – szegények és gazdagok. Vagyis belesünk kicsit a 150-200 évvel ezelőtti otthonokba, udvarokba, palotákba, nyomorúságos viskókba.
A terekkel (Gutenberg tér, Mikszáth Kálmán tér, Lőrinc pap tér) teli Palotanegyed fokozatosan lett a ma Budapestjének egyik legfontosabb környéke. Bár mindig voltak itt fontos, elsősorban kulturális intézmények (sokáig itt működött a Magyar Rádió is), sőt az 1980-as évek második, valamint az 1990-es évek első felében az underground (zenei) világ bázisa is volt – erről Szabó Eszter Ágnes képzőművész mesél röviden az adás második felében –, de olyan pezsgő, mint napjainkban, talán sosem volt. Az adás készítése során tettünk jó pár sétát a környéken, megnézve a legjobb helyeket, galériákat, sörözőket és bisztrókat meg kávézókat is.
Amennyiben úgy döntesz, hogy te is tennél egy kiadós sétát a Palotanegyedben, segítségül ajánljuk azt a cikkünket, ami a Palotanegyed fontos értékeit veszi sorra egy városi sétába ágyazva. Ha menet közben innál vagy ennél valamit, vagy csak megpihennél, azt tedd például a Főfotóban (velük is beszélgetünk röviden az adásban), a Lumenben, a MIXÁT Udvarban, a Fecske Presszóban vagy a Kis Fecskében, a Jaromírban, az Art Cafe - Muse-ban, de akár te magad is felfedezhetsz helyeket, annyi van belőlük a Palotanegyedben.
A podcast az Index.hu támogatásával és a Betone Studióval együttműködésben készült.
