Mesebeli bölcsi és új életre kelt telefonközpont – 5 épület érdemelte ki a Budapest Építészeti Nívódíja dicséretét

Minden évben kiosztják Budapest Építészeti Nívódíját azoknak a városképet formáló és értéket képviselő épített környezeti alkotásoknak, amelyek nemcsak jobbá és élhetővé teszik lakókörnyezetünket, de követendő példaként is funkcionálnak. A Nívódíj célja egyrészt, hogy a városvezetés díjazza a legkiemelkedőbb budapesti projekteket, másrészt egyúttal a nyilvánossággal is megismerteti ezeket.

Korábban már megírtuk, hogy az idei Budapest Építészeti Nívódíjat a Vizafogó park és pavilonépület kapta, ahol egy korábban beépítésre szánt területet alakítottak szuper oázissá, de a díj zsűrije elismerésben részesített 5 fővárosi épített környezeti alkotást is. Az Attila 99 Loft apartmanház, az egykori Józsefvárosi Telefonközpont épületének átalakítása, a Bakáts tér megújítása, egy zugligeti villa és a Budafoki Zöldike Tagbölcsőde mind olyan építészeti alkotás, amelyek az esztétikán túl megmutatják, hogyan tud az építészet reagálni a jelen és a jövő kihívásaira, hogyan lehet közösen tervezni és milyen az, amikor a teljes lebontás helyett az értő és a környezetet is figyelembe vevő átalakítás mellett döntünk. A díjazott ökoparkkal együtt ez az 5 dicséretet kapott projekt nemcsak a szakmának mutat jó példát, hanem a nyilvánosságnak is. A közönség így egy kicsit jobban megérti azt is, hogy a kortárs építészet nagyon is odafigyel arra, hogy élhető városban éljünk.

Attila 99 Loft apartmanház

Budapesten egykor számos trafóházat építettek, ám míg a 20. század elején teljes épületkomplexumokra volt szükség közműveink – így az elektromos hálózat – működtetéséhez, addig ma már ezek egyre láthatatlanabb helyekre kerülnek, a trafóházak pedig kiüresednek. Az Attila úti együttes 1937-ben készült el Györgyi Dénes tervei szerint az Elektromos Művek számára, és egyszerre volt lakóház, irodaház és trafóház – ahogy a Markó utcai, szintén az ELMŰ-nek tervezett épülete is. A dicséretben részesült átalakítás, amit a Sporaarchitects tervezett, ezt a hagyományt folytatja. Az üresen álló trafóállomás úgy kapott új funkciót, hogy közben megmaradt a ház eredeti karaktere, az építészeti részletek és a szerkezeti megoldások is. Az épületben működik a Marischka étterem és bár, erről bővebben itt írtunk.

KOZMO hotel és társasházi lakások az egykori Józsefvárosi Telefonközpont épületében

Józsefváros egyik legnagyobb terére, a Horváth Mihály térre, viszonylag keveset járunk, hiszen nincs a legjobb állapotban, azonban tavaly már elindult a közterület rehabilitációja, amit reményeink szerint beindít az egykori telefonközpont megújítása is. Az eklektikus és szecessziós Józsefvárosi Telefonközpont már elkészültekor (1917) is modernnek számított, hiszen egy új technikának, a távközlésnek adott otthont, ráadásul a szerkezetéhez is egy viszonylag új technológiát, a vasbetont használták – sőt, ez volt az első jelentősebb állami vasbeton-építkezés az országban. A központ 1999-ben megszűnt, így az épület funkcióját vesztve állt a téren egészen addig, amíg értő kezekre nem talált és a műemléki rekonstrukció során olyan apró részletekig megújult, mint a főlépcsőház kerámiaburkolata. Az eredeti épület alaprajzát az évek során összekuszálták a különféle át- és ráépítések, így a műemléki felújítás során Draskóczy Gergely és Mészáros Gabriella tervezőknek cél volt ennek letisztítása és az eredeti állapothoz való közelítés is.

A Bakáts tér és a csatlakozó utcák rendezése

Ez volt az a tér, aminek a felújítását a leginkább vártuk mi is, hiszen hosszú és éles viták előzték meg a projektet, amiben több különböző tervváltozat is napvilágot látott, de a végeredmény egy zöldebb, a kikapcsolódásra alkalmasabb és szerethetőbb köztér lett, ahol padok, sakktáblák, mikromobilitási pontok és kísérleti technológiák is helyet kaptak. Utóbbi a Stockholm-módszerű faültetés, ami annyit jelent, hogy a fák bőséges teret és tápanyagokkal, valamint aktív bioszénnel kevert talajt kapnak, ami egyrészt segíti, hogy a városi terepen is boldogan éljenek, másrészt a közműveket is könnyen hozzáférhetővé teszi. A jövőbe mutató környezeti technológiák és tájépítészeti elemek alkalmazásán túl azért is példaértékű a Bakáts tér megújítása, mert megmutatja, milyen az, amikor az önkormányzat, a tájépítészek – Steffer István, Szloszjár György – és a lakosság összefog és közösen alkotják meg azt, amire valóban szükségük van.

Rejtőzködő zugligeti villa

Ha villaépítészetről beszélünk, a mai napig azok a budai villák jutnak eszünkbe, ahol a historizmus vagy a szecesszió formavilágával játszottak az építészek, ám egy mai villa a reprezentáció és a feltűnés helyett sokkal inkább belesimul a környezetébe. A Kettőpera Stúdió által tervezett zugligeti A15 villa elrejtőzik a dombon, a tömege szinte észrevehetetlen, sőt, az átlátások, a belső és külső terek különleges kapcsolata sokkal nagyobb hangsúlyt kap. A házat minimáleszközökkel alakították ki, karakteres a tégla és a látszóbeton használata, ráadásul gépészeti rendszere is alacsony energiaigényű. 

Budafoki Zöldike Tagbölcsőde

Érezhető szakadék tátong azok között az épületek között, ahová mi jártunk bölcsibe és oviba és ahová a gyerkőcök ma járnak, legalábbis ha az Archikon által tervezett épületeket vesszük alapul. Korábban már beszámoltunk az iroda több díjnyertes óvodaépületéről, illetve a XIII. kerület régi-új ovijának látványterveit is ámulattal nézegettük, és ugyanígy lelkesedünk az általuk tervezett Zöldike Tagbölcsődéért is. A pasztellrózsaszín kerítés, a mesebeli kémények – valójában a pincerendszer vasbeton szellőzőkürtői –, a zöldtető, a játszóudvarok, a különböző méretű és magasságú ablakok, amelyeket a gyerekekhez igazítottak a tervezők, szerethetővé és játékossá teszik az épületet – ide biztos, hogy élmény megérkezni. 

Az idei Budapest Építészeti Nívódíj pályázatra 24 pályamű érkezett, ezek közül nyolc helyszínt tekintett meg a bírálóbizottság, amik közül a Vizafogó ökopark Nívódíjat kapott, 5 pályamű pedig dicséretet. A bírálóbizottságban idén Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes, Erő Zoltán Budapest főépítésze, Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, Csapó Balázs építész, Brenner János építész, urbanista, Félix Zsolt építész, Anthony Gall építész és Soltész Noémi építész vett rész.