Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Budapest

Mesebeli bölcsi és új életre kelt telefonközpont – 5 épület érdemelte ki a Budapest Építészeti Nívódíja dicséretét

Idén is számos olyan fejlesztés történt Budapesten, ami nemcsak ideig-óráig tölt el minket örömmel, hanem hosszú távon is jót tesz a városnak. Ezek mind meghatározzák a városképet, de emellett megmutatják, hogy milyen az, amikor komplexen, egy élhető város létrehozásán gondolkodunk. Budapest Építészeti Nívódíja minden évben ezeket a projekteket díjazza. Idén a Vizafogó ökopark kapta meg a díjat, de további 5 olyan épített környezeti alkotást is elismerésben részesített a zsűri, amelyek jó példát mutatnak arra, hogyan alakítsuk, fejlesszük a környezetünket a jövőben.

Minden évben kiosztják Budapest Építészeti Nívódíját azoknak a városképet formáló és értéket képviselő épített környezeti alkotásoknak, amelyek nemcsak jobbá és élhetővé teszik lakókörnyezetünket, de követendő példaként is funkcionálnak. A Nívódíj célja egyrészt, hogy a városvezetés díjazza a legkiemelkedőbb budapesti projekteket, másrészt egyúttal a nyilvánossággal is megismerteti ezeket.

Korábban már megírtuk, hogy az idei Budapest Építészeti Nívódíjat a Vizafogó park és pavilonépület kapta, ahol egy korábban beépítésre szánt területet alakítottak szuper oázissá, de a díj zsűrije elismerésben részesített 5 fővárosi épített környezeti alkotást is. Az Attila 99 Loft apartmanház, az egykori Józsefvárosi Telefonközpont épületének átalakítása, a Bakáts tér megújítása, egy zugligeti villa és a Budafoki Zöldike Tagbölcsőde mind olyan építészeti alkotás, amelyek az esztétikán túl megmutatják, hogyan tud az építészet reagálni a jelen és a jövő kihívásaira, hogyan lehet közösen tervezni és milyen az, amikor a teljes lebontás helyett az értő és a környezetet is figyelembe vevő átalakítás mellett döntünk. A díjazott ökoparkkal együtt ez az 5 dicséretet kapott projekt nemcsak a szakmának mutat jó példát, hanem a nyilvánosságnak is. A közönség így egy kicsit jobban megérti azt is, hogy a kortárs építészet nagyon is odafigyel arra, hogy élhető városban éljünk.

Attila 99 Loft apartmanház

Budapesten egykor számos trafóházat építettek, ám míg a 20. század elején teljes épületkomplexumokra volt szükség közműveink – így az elektromos hálózat – működtetéséhez, addig ma már ezek egyre láthatatlanabb helyekre kerülnek, a trafóházak pedig kiüresednek. Az Attila úti együttes 1937-ben készült el Györgyi Dénes tervei szerint az Elektromos Művek számára, és egyszerre volt lakóház, irodaház és trafóház – ahogy a Markó utcai, szintén az ELMŰ-nek tervezett épülete is. A dicséretben részesült átalakítás, amit a Sporaarchitects tervezett, ezt a hagyományt folytatja. Az üresen álló trafóállomás úgy kapott új funkciót, hogy közben megmaradt a ház eredeti karaktere, az építészeti részletek és a szerkezeti megoldások is. Az épületben működik a Marischka étterem és bár, erről bővebben itt írtunk.

KOZMO hotel és társasházi lakások az egykori Józsefvárosi Telefonközpont épületében

Józsefváros egyik legnagyobb terére, a Horváth Mihály térre, viszonylag keveset járunk, hiszen nincs a legjobb állapotban, azonban tavaly már elindult a közterület rehabilitációja, amit reményeink szerint beindít az egykori telefonközpont megújítása is. Az eklektikus és szecessziós Józsefvárosi Telefonközpont már elkészültekor (1917) is modernnek számított, hiszen egy új technikának, a távközlésnek adott otthont, ráadásul a szerkezetéhez is egy viszonylag új technológiát, a vasbetont használták – sőt, ez volt az első jelentősebb állami vasbeton-építkezés az országban. A központ 1999-ben megszűnt, így az épület funkcióját vesztve állt a téren egészen addig, amíg értő kezekre nem talált és a műemléki rekonstrukció során olyan apró részletekig megújult, mint a főlépcsőház kerámiaburkolata. Az eredeti épület alaprajzát az évek során összekuszálták a különféle át- és ráépítések, így a műemléki felújítás során Draskóczy Gergely és Mészáros Gabriella tervezőknek cél volt ennek letisztítása és az eredeti állapothoz való közelítés is.

A Bakáts tér és a csatlakozó utcák rendezése

Ez volt az a tér, aminek a felújítását a leginkább vártuk mi is, hiszen hosszú és éles viták előzték meg a projektet, amiben több különböző tervváltozat is napvilágot látott, de a végeredmény egy zöldebb, a kikapcsolódásra alkalmasabb és szerethetőbb köztér lett, ahol padok, sakktáblák, mikromobilitási pontok és kísérleti technológiák is helyet kaptak. Utóbbi a Stockholm-módszerű faültetés, ami annyit jelent, hogy a fák bőséges teret és tápanyagokkal, valamint aktív bioszénnel kevert talajt kapnak, ami egyrészt segíti, hogy a városi terepen is boldogan éljenek, másrészt a közműveket is könnyen hozzáférhetővé teszi. A jövőbe mutató környezeti technológiák és tájépítészeti elemek alkalmazásán túl azért is példaértékű a Bakáts tér megújítása, mert megmutatja, milyen az, amikor az önkormányzat, a tájépítészek – Steffer István, Szloszjár György – és a lakosság összefog és közösen alkotják meg azt, amire valóban szükségük van.

Rejtőzködő zugligeti villa

Ha villaépítészetről beszélünk, a mai napig azok a budai villák jutnak eszünkbe, ahol a historizmus vagy a szecesszió formavilágával játszottak az építészek, ám egy mai villa a reprezentáció és a feltűnés helyett sokkal inkább belesimul a környezetébe. A Kettőpera Stúdió által tervezett zugligeti A15 villa elrejtőzik a dombon, a tömege szinte észrevehetetlen, sőt, az átlátások, a belső és külső terek különleges kapcsolata sokkal nagyobb hangsúlyt kap. A házat minimáleszközökkel alakították ki, karakteres a tégla és a látszóbeton használata, ráadásul gépészeti rendszere is alacsony energiaigényű. 

Budafoki Zöldike Tagbölcsőde

Érezhető szakadék tátong azok között az épületek között, ahová mi jártunk bölcsibe és oviba és ahová a gyerkőcök ma járnak, legalábbis ha az Archikon által tervezett épületeket vesszük alapul. Korábban már beszámoltunk az iroda több díjnyertes óvodaépületéről, illetve a XIII. kerület régi-új ovijának látványterveit is ámulattal nézegettük, és ugyanígy lelkesedünk az általuk tervezett Zöldike Tagbölcsődéért is. A pasztellrózsaszín kerítés, a mesebeli kémények – valójában a pincerendszer vasbeton szellőzőkürtői –, a zöldtető, a játszóudvarok, a különböző méretű és magasságú ablakok, amelyeket a gyerekekhez igazítottak a tervezők, szerethetővé és játékossá teszik az épületet – ide biztos, hogy élmény megérkezni. 

Az idei Budapest Építészeti Nívódíj pályázatra 24 pályamű érkezett, ezek közül nyolc helyszínt tekintett meg a bírálóbizottság, amik közül a Vizafogó ökopark Nívódíjat kapott, 5 pályamű pedig dicséretet. A bírálóbizottságban idén Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes, Erő Zoltán Budapest főépítésze, Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, Csapó Balázs építész, Brenner János építész, urbanista, Félix Zsolt építész, Anthony Gall építész és Soltész Noémi építész vett rész.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Neked ajánlott

A