2022. november 17., 00:00
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy budai cigányváros
Óbuda és Buda között félúton, Buda városfalain kívül volt egykor a budai cigányváros, ahol egykor még vigalmi negyed is volt.
Óbuda és Buda között félúton, Buda városfalain kívül volt egykor a budai cigányváros, ahol egykor még vigalmi negyed is volt.
Tadeusz Słobodzianek darabja hátborzongató intellektuális játék. Bár a közönség kuncog és közben árgus szemekkel figyeli a színpadon folyó szellemi párbajt, a vége mégis rettegés meg halál.
A körutat a Magyar utcával összekötő átjáróház még ütött-kopott állapotában is a város egyik legcsodásabb palotája, ráadásul Ybl Miklós legkorábbi pesti művei közül való.
A mesterséges Városligeti-tavat a 18–19. század fordulóján alakították ki, majd kb. 100 évvel később újraszabályozták. Képekkel foglaljuk össze a történetét.
Sehova nem nyíló kapuk, sehova nem vezető híd, ilyen-olyan tornyok és egy irdatlan méretű betontégla – bemutatjuk Budapest néhány különös építményét.
A november 8. és 20. között megrendezésre kerülő 19. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál az Égető témák alcímet kapta. Megnéztünk pár filmet a repertoárból.
Melyik volt az első villamosjárat, hol volt az első gyorsétterem, és melyik a legrégebbi közpark?
Budapest első számú tere egyben a főváros legtágasabb és legnagyobb hatású tere is, ami a XIV. kerületben található, és a belefutó Andrássy úttal együtt a világörökség része.
A BTM Vármúzeumban megnyitott kiállítás egy eddig feldolgozatlan témát jár körbe alaposan és látványosan: a játékkatonák történetét, fókuszban a Kádár-korral.
A II. József által 1787-ben alapított Állatgyógyászati Tanszék mára nemzetközileg is elismert egyetemmé vált, ahová a világ minden tájáról érkeznek hallgatók.
Az 1868-ban alapított Láng Gépgyár nemcsak az iparban jeleskedett, de abban is, hogy a dolgozóit kultúrához jutatta. Ezért született meg a Láng Kultúrház, a későbbi művelődési otthon elődje.
Az Imagine sétáján pár órára bejutottunk a Magyar Építészeti Múzeumba, ahol a felfedezésre váró kincsek és dobozok között akár egy napot is el tudtunk volna tölteni.
Közvetlen történelem címmel nyílt életműkiállítása az észt származású, de Dél-Afrikában élt, nemzetközileg elismert és többször díjazott fotósnak, Juhan Kuusnak.
Városliget, Műjégpálya, Széchenyi fürdő, pompázatos paloták, villanegyed, és ez mind Zuglóban, vagyis a XIV. kerületben található. Ez az a környék, ahol egy egész napot is képesek lennénk eltölteni.
Az óbudai Fő tér gyönyörű. A tőle kőhajításnyira fekvő Flórián tér viszont nem az, de ennek az ormótlan és formátlan térnek is megvan a maga régre visszanyúló története.
Hogy alakult a városi kutyatartás, mennyi volt az ebadó, és hogyan váltak egyre fontosabbá a segítőkutyák? A Kiscelli Múzeum új időszaki kiállítása ezekre ad választ, és még a kutyánkat is bevihetjük!
A palota régészeti feltárása során több mindent találtak: egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsót, Mátyás király ezüstdénárját, valamint értékes kerámia- és üveganyagokat is.
Kordos Szabolcs könyve többek között bűnözők, tudósok, egy elveszett sziget és a Király utcai kuplerájok történetét meséli el.
Örömmel látnánk, ha a potyogó cserepek, a hulló vakolat és az összedőlés veszélye helyett újra régi fényében állna a valamikori Glück-szanatórium épülete.
Bemutatunk pár fájó hiányt, egykor fontos vagy neves épületet és helyszínt a főváros múltjából. Cikksorozatunk második része Pesten kalandozik.
A Deák tértől a Szabadság hídig húzódó körúton érdemes elidőzni, mert nemcsak Ybl Miklós legkorábbi pesti épületét fedezhetjük fel, de megnézhetjük a pontos időt is egy 1911 óta működő órán.
Buda egyik rejtett kincsét, a szecessziós Pikler-villát az egyik leghíresebb osztrák építész tervezte, és rajongott érte az egész világ.
A mediterrán Sorg-villa egykor Budapest legmenőbb üzletemberének és építőmesterének tulajdona volt, majd szovjet főhadiszállás, pártvezetők elzárt pihenője és Kádár János magánnyaralója lett.
Bár a Városligettől pár lépésre, a Stefánia úton álló díszes neobarokk bálterem és a mellette lévő, egykor modernista színházterem a Magyar Honvédségé, mégis mindenki előtt nyitva áll.
A Liget Budapest részeként újjáépítik a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sarkán egykor állt Városligeti Színházat, ami hosszú évtizedeken át meghatározta a park kulturális életét.