Az egyik legszebb egyetemi campus Budapesten az állatorvosoké, ahol nemcsak vadregényes és színes fákkal teli angolkertet, de a különböző épületek között kisebb növényszigeteket is találunk, ráadásul lépten-nyomon kutyákba botlunk. Az Erzsébetváros mélyén álló egyetem Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye, az eltelt több mint két évszázados történelme alatt pedig nemcsak rengeteg név- és szervezeti változtatáson ment keresztül, de az oktatás helyszíne is változott. A II. József által 1787-ben alapított Állatgyógyászati Tanszék mára nemzetközileg is elismert egyetemmé vált, ahová a világ minden tájáról érkeznek hallgatók.
Többször írtunk már a budapesti kórházak és az egészségügy fejlődéséről, úgyhogy nem hiányozhat a sorból az állatgyógyászat története sem. A 18. században Pesten és Budán megindult a közkórházak építése, egyre jobban beindult a hazai orvosképzés is: eleinte még humánorvoslással foglalkoztak, de már az 1780-as évek elején felmerült egy állatorvosi iskola létrehozása is. Ennek gyakorlati háttere az volt, hogy
a 18. század katonai összecsapásaiban a hadsereg mellett ellenőrizhetetlen, legyengült állatállomány mozgott az országokon át. Ezek nyomán megjelentek a járványok, a tömeges állatelhullás és az éhínség. A kétségbeejtő helyzet megoldásért kiáltott, meg kellett tanulni kezelni a kórságokat és fejleszteni kellett az állatorvosi ellátást.
a 18. század katonai összecsapásaiban a hadsereg mellett ellenőrizhetetlen, legyengült állatállomány mozgott az országokon át. Ezek nyomán megjelentek a járványok, a tömeges állatelhullás és az éhínség. A kétségbeejtő helyzet megoldásért kiáltott, meg kellett tanulni kezelni a kórságokat és fejleszteni kellett az állatorvosi ellátást.
II. József 1787-ben alapította meg a Pesti Egyetem orvosi karán az Állatgyógyászati Tanszéket, ami ekkor még egyfajta kiegészítő képzésként szolgált.
![](https://welovebudapest.com/i/5f/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-62.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/33/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-70.exact1980w.jpg)
Tolnay Sándor volt az Állatorvosi Tanszék megszervezője és első tanára, vezetése alatt készültek az első tananyagok és az anatómiai preparátumok, majd pár év után a hallgatószám is növekedésnek indult. 1799-ben már nem az orvosok, sebészfelcserek, lovászok, gazdák, istállómesterek patkolókovácsok kiegészítő képzésével foglalkozott az intézet, hanem megindult az önálló állatorvosképzés, eleinte még csak nyolc hónapos, később egyéves tanulmányi idővel. Mivel a beteg állatokat nem gyógyíthatták ugyanott, mint az embereket, ezért a képzés leginkább kültelki majorokban folyt, illetve az Állattan Tanszéké volt a Múzeum körúton álló Kunewalder-ház, melynek földszintjén működött az állatorvosi oktatás és gyógyítás.
![](https://welovebudapest.com/i/bd/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-121.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/c1/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-117.exact1980w.jpg)
Az évek során egyre több hallgató jelentkezett az egyetemre, hamar kevésnek bizonyult az oktatási helyszín, de a járványok, a fertőzések miatt nem nézték jó szemmel, hogy a beteg állatokat a sebészet és a szülészet közelében kezelik, új területet kerestek az egyetemnek. Noha Pesten ekkor már megindultak a hatalmas építkezések, az egyetemnek kinézett erzsébetvárosi terület még javában külvárosnak számított, így ideális volt egy állatokkal és betegségekkel foglalkozó intézmény elhelyezésére.
![](https://welovebudapest.com/i/8e/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-120.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/ee/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-36.exact1980w.jpg)
A ma kacskaringó ösvényekkel, lombos fákkal, szobrokkal és padokkal teli campusra 1881-ben költözött az egyetem, a vörös téglás, Zsolnay majolikával díszített neoreneszánsz épületeket Steindl Imre tervezte. A műemlék épületek közül ma már csak kettő, a régi központi épület – ez ma a könyvtár – és a belgyógyászati épület látható eredeti formájában, a többi vagy emeletráépítést, vagy bővítést kapott. Sőt,
a könyvtár épületében eredeti Róth Miksa ólomkeretes üvegablakok vannak. Bár Steindl Imre tervező szívéhez a neogótikus stílusirányzat állt a legközelebb, minden bizonnyal kedves lehetett ez az építkezés is számára, hiszen a campust határoló Rottenbiller utcában lakott.
a könyvtár épületében eredeti Róth Miksa ólomkeretes üvegablakok vannak. Bár Steindl Imre tervező szívéhez a neogótikus stílusirányzat állt a legközelebb, minden bizonnyal kedves lehetett ez az építkezés is számára, hiszen a campust határoló Rottenbiller utcában lakott.
![](https://welovebudapest.com/i/ca/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-91.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/1f/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-78.exact1980w.jpg)
![](https://welovebudapest.com/i/c5/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-31.exact1980w.jpg)
Az egyetemi oktatók és rektorok közül lényegében mindegyik nemzetközi szinten is elismert oktató volt már a kezdetektől fogva. Zlamál Vilmos volt az első országos állatorvos – regni veterinarius – és ő volt az, aki rájött, hogy járványok idején izolálni kell a beteg állatot, mielőtt az megfertőzi a többit. Az intézmény doktorrá avatási jogát megszerző Hutÿra Ferenc vitte be az állatorvos-tudományba a humánorvosi szemléletet, a klasszikus sertéspestissel kapcsolatos kutatásai és a munkatársaival közösen kidolgozott oltóanyag pedig világszerte ismertté tették.
Az 1900-ban megrendezett párizsi világkiállításon a nemzetek közötti versenyben ötödikek lettünk, ehhez nagyban hozzájárultak az állatorvosok által elért eredmények, különösen a Magyary-Kossa Gyula vezette Gyógyszertani Tanszékéi, ami a legkorszerűbb berendezésekkel volt felszerelve, és a világ élvonalába tartozó kutatóhely volt.
![](https://welovebudapest.com/i/0f/allatorvostudomanyi-egyetem-221020-majorkata-5.exact1980w.jpg)
A régi épületekben ma az Anatómiai, a Patológiai, az Élettani, a Kémiai, a Belgyógyászati, a Gyógyszertani és a Sebészeti Tanszék, valamint a Kisállatklinika és a könyvtár működik. Mivel az évek során a város körbenőtte a campust, illetve egyre több hallgató jelentkezett az egyetemre, előbb a 70-es években új épületeket emeltek a campuson belül, majd az istállókat és a nagyállatklinikát 2000-ben Üllőre költöztették.
Az oktatást ma már olyan modern technológiák segítik, mint az egérszimulátorok, amik a finom motoros készségek és az alapvető technikák begyakorlása – megfelelő kézbevétel, vérvétel folyamata, nyelőcsőszonda használata – miatt nagyon fontosak, ráadásul ezek a szimulátorok kiváltják az eddig használt, éves szinten nagyjából 150 élő egeret.