Az építészetben Ybl Miklós hasonló, mint Jókai vagy Arany János az irodalomban: alakja, hatása megkerülhetetlen. Az Operaház, a Várkert Bazár, a Corvinus főépülete (az egykori Fővámház), paloták és bérházak maradtak utána, melyek többsége még ma is Budapest dísze. Nevét és legalább egy épületét mindenki ismeri, de ki rejlik a faragott kőhomlokzatok, a szobrok és az oszlopok világa, a romantika, a reneszánsz és a barokk stílus felelevenítése mögött? A historizmus olyan remekei hálózzák be a várost, melyekről gyakran nem is tudjuk, hogy Ybl keze nyomát őrzik.
Ybl Miklós az egyik legjelentősebb építészünk, ez tény. Ezt lovagi cím, lovagkeresztek, uradalmi építész mivolta és a még ma is álló épületei is alátámasztják. Ő az, aki már saját korában is hatalmas népszerűségnek örvendett, akit már akkor tisztelet övezett, és nemcsak szakmai körökben, de az egész társadalomban. Ezt jól példázza, hogy az építész munkásságának fél évszázados jubileumát országosan ünnepelték, sőt, a Vigadóban tartott vacsorán a kormány képviseletében négy miniszter, a képviselőház elnöke, a főváros három polgármestere, a fő- és az alispán, akadémikusok, építészprofesszorok, a társművészetek jeles képviselői is ott voltak, és ezt a végeláthatatlan sort még folytathatnánk a megjelentek nevével, országokat átívelve. Azonban a köszöntés mögött nem hivatali kötelezettség, sokkal inkább a szeretet és a hódolat mutatkozott meg.
Noha Budapest városképének formálásában aktív szerepet vállalt, az ország más területeire is tervezett, a főváros mellett Székesfehérvárott és Fóton csodálhatjuk meg a legtöbb művét. Sőt! Ybl egyik legizgalmasabb épületét is Fóton találjuk: az erődként magasodó, négytornyos, csipkeablakos Szeplőtelen Fogantatás-templomról elsőre talán meg se mondanánk, hogy ő tervezte, hiszen valahogy más, mint az ismertebb épületei, de ez a neoromantikus stílusban épült templom ámulatba ejtő. Egyike volt az első kimagasló alkotásainak, egyben azon kevés épületei közé tartozik, melyek, a neoreneszánsz iránti szerelmét megelőzve, még a romantika jegyében születtek.
Ybl építészetére nagy hatással volt a külföldi taníttatás: a bécsi Császári és Királyi Politechnikai Intézetben és a müncheni Művészeti Akadémián, majd Európát átszelő tanulmányútjain szívta magába a különböző építészeti stílusok, új anyagok, szerkezetek és ötletek rejtelmeit. Leginkább azonban az itáliai reneszánsz épületek inspirálták, ami sok hasznos inspirációt adott neki a neoreneszánsz stílus hazai meghonosításához.
Lehetett mögötte számtalan külföldi út, mégis Pollack Mihály volt az, aki a legnagyobb hatással volt rá, akinél nemcsak tanult, de dolgozott is. Ráadásul Pollack fiával, Ágostonnal közös tervezőirodát alapítottak 1841-ben. Az Építészeti Intézettel számos megbízást kaptak középületekre és bérházakra egyaránt.
„Mindennemű köz és magányos épületi terveket, polgári és mezei házakat, kert-alkatokat, gazdasági épületeket, s ünnepi diszitményeket, valamint uri és polgári lakásokban a belső elintézéseket illető rajzokat elkészitendik, és az épitéshez való mindennemű tárgyról rendes utasitást adandanak” – áll a Világ című lap 1841. októberi számában.
„Mindennemű köz és magányos épületi terveket, polgári és mezei házakat, kert-alkatokat, gazdasági épületeket, s ünnepi diszitményeket, valamint uri és polgári lakásokban a belső elintézéseket illető rajzokat elkészitendik, és az épitéshez való mindennemű tárgyról rendes utasitást adandanak” – áll a Világ című lap 1841. októberi számában.
A 19. század második felében, Pest és Buda egyesítése után megjelentek a mai Palotanegyed fényűző épületei, ezek közül többet is Ybl tervezett, ami nem meglepő, hiszen az arisztokrácia egyik kedvelt építésze volt. A Nemzeti Múzeum körül sétálva rögtön hármat is megcsodálhatunk a palotái közül, ha az Astoria felől jövünk a Múzeum körúton, akkor ez még két másikkal is kiegészül.
A Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet eredetileg az Országgyűlés Képviselőháza volt 1902-ig, a tervekért Ybl elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. De az oszlopokkal és stukkókkal díszített, egyemeletes Festetics-palota (ma Andrássy Egyetem), valamint a francia vidéki reneszánsz kastélyépítészetet idéző gyönyörű Károlyi-palota is az ő emlékét őrzi – ez sajnos évek óta folyamatos pusztulásnak van kitéve.
Legismertebb épülete egyértelműen az Operaház, ennek tervezését meghívásos tervpályázaton nyerte el, és ekkortájt kezdett a szimmetrikus elrendezésű, olasz és francia függőkertek mintájára épülő Várkert Bazárral is foglalkozni. De a Szent István-bazilika nagyszabású kupolájának kiépítése és a Budavári Palota és a negyed újjáépítésének megkezdése is az ikonikus munkái közé tartozik – utóbbit halála után Hauszmann Alajos fejezte be.
Arról kevesen tudnak, hogy a Nemzeti Múzeum mögött, a Magyar Rádió épülete helyén állt a tervei alapján megvalósult, ám a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda, míg az újpesti szigetre egy japán kéjlakokkal ellátott festői parkot tervezett – utóbbi a Vasárnapi Újság 1865. március 26-i számában olvasható.
Nevét ma már nemcsak az épületek őrzik, hanem utcák, terek, intézmények és díjak is. Sőt, egy 2002-ben, magyar csillagászok által felfedezett kisbolygót is elneveztek róla.
