Hogyan nem lett Magyarország fővárosának a neve Honderű?

A főváros elnevezésének története egészen a reformkorig nyúlik vissza, de a Pest és a Buda nevek már korábban megvoltak, ám hogy melyiket mikortól és miért hívták úgy, ahogy, az már némiképp bonyolultabb és bizonytalanabb is.

Egyik Buda, másik Pest, melyik Buda, melyik Pest?

Ami biztos, hogy a Buda név született meg előbb. Az eredetére több magyarázat is létezik, de hogy hol az igazság, azt nem tudni. A tatárjárást követően felépült budai vár (melynek neve Újbuda lett) környéki települést, az egykori Aquincumot ekkor nevezték el Ó-Budának. A középkori krónikák egy része szerint a hun király, Attila testvére volt a névadó, bár a Buda akkoriban gyakran használatos személynév is volt. Más források viszont szláv és kelta eredetre hivatkoznak, és vízzel összefüggő elnevezésre utalnak, például hogy a voda (víz) szóból képezték a Budát.

A Pest név eredete is hasonlóan a homályba vész. Ptolemaiosz 2. században keletkezett műve, a Bevezetés a Föld feltérképezésébe Aquincumot Pesszion névvel illette, s van, aki szerint ebből keletkezett a Pest elnevezés. Ám van egy ennél elfogadottabb magyarázat is, mely szerint a névnek a Gellért-hegyhez van köze. A szláv pest szó ugyanis barlangot, sziklaüreget jelent, ezt vette át a régi magyar nyelv, és a kemencét jelölte vele, illetve a hévizes barlangot is, ezért kapta a Gellért-hegy eredetileg a Pest-hegy nevet, a lábánál lévő folyami átkelőt pedig Pest-révnek hívták akkoriban. Ez persze még mindig a budai oldal, de ahova át lehetett innen jutni, a másik partra, az megkapta végül ezt az elnevezést, amire korabeli iratok is utalnak.

Honderű, avagy az utcák szégyene

A két város egyesítése a reformkorban, az 1830-as években merült fel elsőként, és nem máshoz köthető az ötlet, mint Széchenyi Istvánhoz. Mivel ikervárosnak tartották a két települést, korábban is emlegették azokat együtt, nagyság szerinti sorrendben Pest-Budaként, ám mint egyesített városként először Széchenyi hivatkozott rá a Világ című 1831-es művében, és ő már mint Buda-Pestet emlegeti a várost. A Lánchíd megépítésénél is volt a legnagyobb magyarban némi hátsó szándék: az egyesítést szorgalmazta vele. Amire egészen 1873-ig kellett várni – szegény Széchenyi meg sem érhette a dolgot. Az új várost azonban elnevezni nehezebb volt, mint egyesíteni. Több évtizeden át folyt a vita arról, hogy mi legyen a majd egyesülő városokat összefogó új név.

Széchenyi bár a Budával ki volt békülve, a Pest nevet ellenben nagyon nem szerette, és erre megvolt a jó oka is. Németül ugyanis egyes források szerint a pest szó azt jelentette, hogy dögmirigy, ami a pestis régi elnevezése. Ezért különféle alternatívákkal állt elő a majdan egyesülő városok közös nevére: Etelvár, Ikervár, Delivár, Hunvár, Bájkert és Dunagyöngye. A favoritja pedig a Honderű volt, ami mellett nagyon erős lobbitevékenységet is folytatott, egészen az 1840-es évek elejéig. Ekkor jött ugyanis Eötvös József, aki kiválóan beszélte a francia nyelvet. Ő hívta fel a figyelmét Széchenyinek arra, hogy mennyire szerencsétlen is ez az elnevezés, mert a franciában létezik a Honte des rues kifejezés, ami annyit jelent, hogy az utcák szégyene. Széchenyi ezután elvetette az ötletet, új elnevezéssel pedig már nem állt elő.

Pest-Buda vagy Buda-Pest

Ezt követően még egy darabig a Pest-Buda elnevezés tartotta magát, egészen addig, amíg térképre nem kellett írni a nevet. Akkor derült ki ugyanis, hogy így a Pest név a budai, míg a Buda név a pesti oldalra lesz rányomtatva, ami a várost nem ismerő utazó számára kimondottan megtévesztő lesz. Úgyhogy elengedték a lakosságszám szerinti sorrendet, és inkább megcserélték őket. Így lett Pest-Budából Buda-Pest.
Kötőjel nélkül először Arany János írta le a város nevét, 1846-ban a Toldi kilencedik énekében:

„Budapest városát sok ezeren lakják.”

Végül elérkezett az 1873-as esztendő, ami Buda és Pest, valamint Óbuda és a Margit-sziget egyesülését hozta. Ekkor vált hivatalossá az addigra már a nép ajkán megszokottá vált és azóta is megmaradt elnevezése a fővárosnak: Budapest.