2026-ban lesz három háromnapos és négy négynapos hosszú hétvégénk, aminek egyfelől nagyon örülünk, másfelől pedig nem árt előre kitalálni, melyiket milyen programokkal töltjük fel. Mert csinálni azért akkor is kell valamit! Adunk pár ötletet a hosszú hétvégékre.

Január 1–4.

Nem emlékszem arra, hogy volt-e már ilyen a mi életünkben: az év egy hosszú hétvégével kezdődik, ráadásul egy négynapossal. Az egy dolog, hogy a szilveszteri bulit többszörösen is ki tudjuk majd pihenni, de nem fekhetünk négy napig az ágyban. Pontosabban miért ne fekhetnénk? Lehet például sorozatokat nézni. Most viszont inkább azokkal foglalkozunk, akik dinamikusan szeretnék megnyitni 2026-ot és az évet kimozdulós programokkal kezdenék el. 

Az év elején adhatunk energiát a testnek és a léleknek is. Kezdjük a testünkkel! Például menjünk el egy fürdőbe, ahol nemcsak úszhatunk és úgy általában vízben lehetünk – ami már önmagában jólesik –, hanem csinálhatunk egy jó kis méregtelenítést, szervezettisztítást azzal, hogy alaposan kiszaunázzuk magunkat, ücsörgünk kicsit – vagy kicsit többet – a gőzben. Egy-egy jó kirándulást is beiktathatunk az év elejére, hogy kicsit bemozgassuk magunkat mindarra, ami az év során majd vár ránk. Legyen a túra se nem hosszú, se nem rövid, se nem nehéz, se nem könnyű: legyen a túránk egy középút minden tekintetben! A városon belül ajánljuk a 10 km hosszú Ördög-orom – Széchenyi-hegy körtúrát, a városhatáron túl pedig a nem túl hosszú (5 és fél km), de annál kalandosabb Holdvilág-árokhoz vezető túraútvonalat.

A szellemnek azzal tehetünk jót, ha még tavaly nyitott és 2026 elején bezáró kiállításokat nézünk meg jó meleg kiállítótermekben. A Kiscelliben például január 18-án zár az egyszerre informatív és rendkívül szórakoztató telefontörténeti kiállítás. Korábban, január 11-én nézhetjük meg utolsó alkalommal a William Blake-kel és kortársaival foglalkozó tárlatot a Szépművészeti Múzeumban. A világhírű magyar fotós, Tombor Zoltán függőségekkel foglalkozó kiállítása szintén január 18-án zár be a Robert Capa Központban. Ha már fotó, ugyancsak január 11-én látható utoljára a Mai Manó Házban a női sorsokat fotózott Mary Ellen Mark életmű-kiállítása is. És ha még belefér, a Nemzeti Galéria februárban (Tihanyi Lajos) és márciusban (Fényes Adolf) záró kiállításait is megnézhetjük. 

Április 3–6.

Áprilisban már melegszik az idő, éled és fokozatosan magára talál a természet, így az ember szívesen tölt egyre több időt a szabadban. Itt az idő, hogy nagy sétákat tegyünk parkjainkban: nézzük meg az ébredező Margitszigetet és a Városligetet is! Előbbinél ne felejtkezzünk el a vadaspark állatairól, a zuglói helyszín esetében pedig menjünk nagyobb vadakra, vagyis ne szalasszuk el bejárni az Állatkertet sem! Persze az is egy megoldás lehet, ha rögtön az elején a Budakeszi Vadasparkot célozzuk meg. 

Sétálni és felfedezni egyaránt jó, az április pedig egy olyan hónap, ami mindkettőre tökéletes. Végigjárhatjuk például a múzeumok kertjeit meg az egyetemi parkokat, mert biztosan akad köztük olyan, amit még nem ismerünk, és ahova majd pár hónappal később, már nyáron vissza-visszamehetünk kikapcsolódni: magunkban (egy jó könyvvel) vagy társaságban (társasjátékkal és piknikkosárral). 

Május 1–3.

A munka ünnepének hosszú hétvégéjén természetesen ne dolgozzunk, hanem kényeztessük magunkat, például egy többnapos kiruccanással valamelyik környékbeli településre. Visegrád vagy Esztergom adja magát. Előbbin ott egy sor történelmi emlék (Fellegvár, Salamon-torony, a Királyi Palota, a római kori erőd romjai) meg néhány villa, kastély és kúria. A Dunakanyar fővárosában, Esztergomban pedig annyi a látnivaló, hogy aludni sem marad időnk. Ott a vár a különleges haranggyűjteménnyel többek között, a Keresztény Múzeum, a Kis-Duna sétány, a Balassa Bálint Múzeum, a Babits Mihály Emlékház, a Szent Tamás-hegy, és még hosszan sorolhatnánk.

Tökéletes célpont lehet Zsámbék is, ahol viszonylag kis helyen szintén rengeteg (több napra való) a látnivaló, és nem csak a késő román kori bazilika romjaira gondolunk. Ott van még a Lackfi János versével ellátott emlékfa, a napjainkban iskolaként működő Zichy-kastély, a romantikus hangulatú Zárdakert, a kerti tavat tápláló Törökkút, a sváb lakosság emlékei (kitelepítési emlékmű, tájház), a barokk katolikus templom botanikus kertje vagy a párját ritkító Lámpamúzeum. De felmászhatunk a Kálvária-dombra is, vagy kimehetünk a település szélén álló pestiskápolnát is megtekinteni.

Május 23–25.

Május vége már majdnem nyár. Jórészt ekkor már nyitva vannak a szabadtéri helyek (például a Népszigeten vagy Budán a Dürer Kert) meg a strandok is, és a kerékpárunkat is használhatjuk már újra a zord téli hónapok után. Hozzuk össze a hármat és kerekezzük át a hétvégét: látogassuk sorra a szabadtéri helyeket, és menjünk strandra is akár, természetesen oda is bicajjal. Az idő már biztosan jó lesz.

Ha többen is bringára pattanunk és nagy csapatban tekerünk a városban erre-arra, vidám alternatív programokat is beiktathatunk, olyanokat például, mint a XIII. kerületben a Flippermúzeum vagy az V. kerületben a Budapest Retro Élményközpont, de az igazán bevállalósok még a XXII. kerületi Memento Szoborparkba is kitekerhetnek. Vagy választhatunk egyet azon helyek közül is, ahol társasjátékozni lehet, vagy rendszeresen tartanak kvízesteket. Egy-egy pihentető játék mindig is jólesik az egész napos tekerés közben vagy után. 

Augusztus 20–23.

Ekkor még nyár van, jó idő, maradjunk a nyeregben! Nemcsak Budapesten belül jó a kerékpárút-hálózat, hanem azon túl is, a főváros környékén. Többnapos bringatúrát pedig oda is szervezhetünk, nem kell amiatt például a Balatonra vagy a Tisza-tóhoz menni – bár ezek sem utolsó ötletek egy hosszú hétvégére. De most maradjunk csak a főváros szomszédságában, közelebbről is a kedvenc útszakaszunknál, ami a Dunakanyarban kanyarogVác és Szob között, jórészt a folyó partján, annak mentén.

A négynapos hétvégén kipipálhatjuk a teljes környéket úgy, hogy mindenhol időzünk egy kicsit. Az igazán kemény legények és leányok Vácig is eltekerhetnek, az óvatos duhaj módjára bicajozók addig elmehetnek vonattal, majd onnan két keréken tovább. Aztán jönnek sorra a festői települések: Verőce, Kismaros, Nagymaros, Zebegény, majd Szob, a végállomásunk. Hosszabb megállásra Nagymarost és Zebegényt ajánljuk, mert ezeken a településeken van a legtöbb látnivaló.

Nagymaros tele van szebbnél szebb épületekkel (például a Kittenberger Kálmán Általános Iskola), aztán ott van még a Kálvária-kápolna, sok kis galéria meg műterem vagy a Sólyom-sziget. Zebegény pedig olyan látnivalókat kínál, mint a Kós Károly és Jánszky Béla tervezte, szecessziós stílusú Havas Boldogasszony-templom, a Kós Károly-kilátó, és itt is találunk Kálvária-dombot. Felsétálhatunk a Sárkánydombra, ahonnan csodás panoráma nyílik a Dunakanyarra, de ha többet is mennénk, akkor irány a Hegyes-tető és a Julianus-kilátó. Múzeumnak pedig a Szőnyi István Emlékmúzeumot ajánljuk, vagy a Hajózástörténeti Múzeumot.

Október 23–25.

Mindenszentek és halottak napja – nem beszélve a sokat vitatott halloweenről – előtt egy héttel, ezen a már minden bizonnyal borongósba forduló hosszú hétvégén vagy legalábbis az egyik napján tehetünk egy nagy sétát a Fiumei úti sírkertben, ahol a magyar közélet, a történelem és a kultúra nagyjainak zöme nyugszik. A temetőnek inkább parkhangulata van, a síremlékek pedig egytől egyig művészi értékkel bíró alkotások, elvégre nemcsak azok voltak híresek, akiknek készültek, hanem azok is, akik készítették azokat. 

Másnap ugyanilyen sétát tehetünk a Farkasréti temetőben, mert aki nem a Fiumei úton nyugszik, az nagy valószínűséggel itt pihen. Még így is akadnak kivételek, mint Göncz Árpád, akinek a sírját az Óbudai temetőben talájuk. És ha már arra járunk, akkor felcaplathatunk a közeli Arany-hegyre, ahol Budapest legkülönösebb épületét találjuk: a Pogánytorony megépítését még 1910-ben döntötte el a Turáni Társaság, ám csak két és fél évtizeddel később, 1935-re készült el. Onnan fentről jól belátható Óbuda, Buda, sőt majdnem az egész város, ami egyfelől szép és csodás, másfelől pedig mindig kínál nekünk bőséggel programokat – és nem csak a hosszú hétvégékre. 

Végül van még egy hosszú hétvégénk 2026-ban, de az már a karácsony, akkor pedig szinte mindenkinek kötött családi programja lesz. Felesleges is bárkinek bármit ajánlani, és nem is lesz nagyon semmi. 

(Borítókép: Hirling Bálint – We Love Budapest)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék