Először láthatjuk a – leginkább – költészetéről ismert William Blake képzőművészeti alkotásait itthon a szeptember 26-án nyílt, Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című tárlaton. A Szépművészeti Múzeum kiállítása azért is különleges, mert a londoni Tate gyűjteményéből válogatott több mint 40 Blake-alkotás a januári zárás után hosszú időre raktárba kerül majd. Érdemes már most terveznünk ezzel a tárlattal, mert olyan különleges alkotásokat láthatunk, mint a Newton, az Oberon, Titánia és Puck táncoló tündérekkel vagy a sokáig félreértett Enitharmon öröm-éje (korábban Hekaté) című metszete.
A brit romantika egyik legismertebb alkotójÁNAK műveit az őt leginkább inspiráló művészek és kortársai, többek között Henry Fuseli, Benjamin West, John Hamilton Mortimer és J. M. W. Turner alkotásaival együtt láthatjuk.
A magányos zseni
Noha látomásos, tulajdonképpen a fantasy világába is sorolható műveivel William Blake generációkat inspirál, grafikáit, akvarelljeit és költeményeit pedig csodálják az emberek, a maga korában mégis egyedül alkotott. Képzelete, szimbólumhasználata, a sok esetben kicsavarodó testek és a földöntúli világ kortársai többségét megdöbbentette, nehezen vagy egyáltalán nem értették, de voltak, akik egyenesen őrültnek tartották. Pontosan az a figura volt, akinek alakja megjelenik előttünk, amikor a magányos zsenire gondolunk.
A „zseni″ megnevezés abból a szempontból is illik rá, hogy már nagyon fiatalon a művészetek felé fordult, első verseit tízévesen írta, édesanyja biztatására pedig saját rajzaival illusztrálta őket. Már ezeken a korai munkáin is érezhető volt, milyen élénk fantáziával áldotta meg a sors. Bár londoni munkáscsalád gyermekeként nem kapott formális oktatást, művészetét erősen befolyásolták tanonc- és inasévei. Az pedig talán még segíthet is néhány műve megértésében és abban, hogy miért vonzotta ennyire a gótika és a természetfeletti, ha tudjuk, hogy
tanoncként a Westminster-apátságban gótikus síremlékeket MÁSOLT.
A rézmetszetek mestere
Blake inasként kezdett a rézmetszéssel foglalkozni, ez később egész életét és művészetét meghatározta: élete végéig finomította nyomdatechnikai kísérleteit. Rendes munkája mellett éjszakába nyúlóan foglalkozott saját művészetével, ahol amellett, hogy az angyalokról, démonokról és szellemekről szóló látomásait örökítette meg, saját költeményeihez, illetve Shakespeare, Dante és Milton műveihez, valamint a bibliai történetekhez készített illusztrációkat.
Prófétának tekintette magát, aki művészetével és költészetével hidat épít a spirituális és a kézzelfogható világ között.
Ennek egyik példája az Enitharmon öröm-éje (korábban Hekaté) című festmény is, amelyet szimbólumai (a három emberfigura, a hangsúlyos fekete szín, a bagoly, a denevér és a könyv) miatt sokáig félreértettek és az alvilági istennő és a boszorkányok úrnőjét látták benne, ám Blake valójában a világban jelen lévő sötét elnyomást festette meg. Művei éppúgy merítettek a 18. és a 19. század fordulóját meghatározó eseményekből, a háborúkból, a politikai és társadalmi forrongásból és az új technikai vívmányokból, mint mély vallásos hitéből és személyes küzdelmeiből.
Természetfeletti lények
A tárlat tematikus szekciói William Blake egy-egy kulcsfontosságú műve köré épülnek, amelyekben sokoldalú képzeletének más-más dimenziói rajzolódnak ki. S bár Blake természetfeletti lényei is megkapták a maguk külön szekcióját (Fantasztikus teremtmények), valójában művei többségén felfedezhetjük a fantasztikumot. Abban a felbolydult világban, amelyben Blake alkotott, az emberek egyfajta menekülést kerestek a felvilágosodás megkérdőjelezhető eszményei elől, és ezt a furcsa teremtményekben, a meghökkentőt és a szörnyűséget ábrázoló művekben találták meg. A korszak bővelkedett a természetfelettit ábrázoló képekben, hiszen ezek a szokatlan teremtmények szabadjára engedték a képzeletet, s bár az irodalom és a néphagyomány is rendelkezett a maga különös, misztikus figuráival, amelyek számtalan művészt inspiráltak,
Blake alakjai – legyen szó tündérekről vagy démonokról – a saját látomásaiban jelentek meg, gyakran új jelentéssel társítva.
A Menny és Pokol házassága tárlaton William Blake nagyobb képei mellett kisebb illusztrációit is láthatjuk, így például az egyes lapjait, melyeken a költő-képzőművész kitalált karakterei elevenednek meg. Ebben a könyvben Blake valójában a bibliai teremtéstörténetet értelmezi újra, amelynek teremtője Urizen, a képzelet által meg nem világosított ész megtestesítője, s így a teremtést egyenlővé teszi az ember bűnbeesésével. Ezeken az aprólékosan kidolgozott képeken mind a természetfeletti, mind az emberi alakok jelen vannak, így az égbolton repülő szellemalak, egy láncra vert csontváz vagy maga a halál.
Az emblematikus alkotás
Költeményei közül A tigris a legismertebb, képzőművészeti alkotásai közül viszont legalább ilyen ismert a Newtont ábrázoló képe. Azért is nagy szám, hogy ez a mű itt van a Newton teste című szekcióban, mert a Tate viszonylag kevésszer adja kölcsön – tehát ha most nem nézzük meg, legközelebb majd Londonban láthatjuk a Newton című metszetet.
A képet nézve a fizikusra valójában csak a körző és a papír emlékeztet, ez az erős fizikumú, atletikus figura inkább az antik hagyományokhoz kapcsolható, mint Sir Isaac Newtonhoz. Bár Blake soha nem hagyta el Angliát, Michelangelo Sixtus-kápolnájának ószövetségi alakjai mégis erősen hatottak rá: az ő hangsúlyos, kontúros izomzatuk köszön vissza ezen a képen. Newton alakja pedig egyszerre jeleníti meg Milton Elveszett Paradicsomának Sátánját, a bukott angyalt és Blake Urizenjét, aki a rációt és a hamis teremtést testesíti meg.
A tárlaton a képek mellett Blake verseit is olvashatjuk – egyes műveit hangoskönyvként hallgathatjuk –, sőt, A tigris animáción kel életre. A Menny és pokol házassága – William Blake és kortársai című kiállítás átfogóan mutatja be William Blake rendkívüli képzelőerejét. Szimbólumokban gazdag alkotói világa enigmatikus, bonyolult univerzuma miatt néha nehezen befogadható, de ha megértjük a motívumrendszerét, akkor könnyen magával ragad fantasztikumokkal teli világa, ahol a látható és a láthatatlan, a szent és a profán egymás mellett létezik.
A kiállítás – a Szépművészeti Múzeum és a londoni Tate negyedik együttműködése – 2026. január 11-ig látogatható.
Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Program adatai
(Borítókép: Oberon, Titánia és Puck táncoló tündérekkel, 1786 körül Fotó: * Tate)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
