Budapesten a mérések alapját a Vigadó téri vízmérce adja, ám ez nem volt mindig így, a technikai fejlődéssel és a folyamszabályozással párhuzamosan változott a helyszín, a rendszer pedig fokozatosan lett egyre profibb. Magyarországon az első vízmércéket a 18. században hozták létre, a hivatalos vízállásmérésre a folyószabályozás pontos terveihez volt szükség. Best-Budán a hivatalos vízállásmérés József nádor idején, 1823-ban indult meg. A vízmércék nulla pontja nem egységes, történelmi gyökerekre tekint vissza, a Dunán például az 1834. évi kisvíz magasságához képest adták meg, pedig azóta a folyómeder mélysége is változott. A nullpont tehát nem a folyómeder, ezért lehet negatív vízállást mérni. Budapesten a folyó partján több szerkezetet is találunk, amelyek a vízállást mérik vagy mérték, ezeket mutatjuk be toplistánkban.
A folyamszabályozás legrégibb műemléke
A Duna szabályozásának tervezése a 19. század elején vette kezdetét, ehhez kapcsolódik a szabályos vízállásmérők létesítése is. Mivel a pontos tervek elkészítéséhez elengedhetetlen volt a folyó vízállásával kapcsolatos adatgyűjtés, természetesen a hivatalos mérce elkészülése is jóval megelőzi a szabályozást, így a folyamszabályozás és az árvízvédelem legrégibb műtárgya is egy ilyen eszköz. 1817-ben készült az első hivatalos mérce, innentől olvashatjuk az újságokban, hírekben a pontos vízállást. Budán sokáig a Várban, a királyi vízmű aknájában volt a vízmérce, mivel a Duna-mederben nem volt olyan állandó híd vagy tereptárgy, ami egy ilyen szerkezet alapjául szolgálhatott volna, az akna viszont egy csatornán át direkt kapcsolatban volt a folyóval. A 18. században épített vízemelő aknánál lévő berendezést 1817-ben cserélték ki hitelesre. Ezt követően 1849-ig volt hivatalos állami vízmérce, és 1877-ben pusztult el, a régi vízmű elbontásakor. Ma emléktábla is figyelmeztet a Várkert Bazár Lépcsőpavilonjában az egykori szerkezetre. Ezt tekinthetjük a folyamszabályozás első emlékének.
Angol mértékegységgel
1849-re elkészült a Lánchíd, ahol a legelső, Buda felőli pillér lábába vésve láthatjuk a vízmércepárt. Érdekessége, hogy a pár egyik fele a metrikus rendszer szerint (méter), a másik angolszász rendszer szerint készült, így lábban mutatja a vízállást. A szerkezetet Vásárhelyi Pálról Vásárhelyi-vízmércének is szokták nevezni, annak ellenére, hogy a zseniális mérnök már elkészülése előtt több évvel elhunyt, ám elképzelhető, hogy ő volt az új vízmérték létrehozásának kezdeményezője. A szerkezeten egyébként nehézkesen ment az észlelés, hiszen a hullámzás és az áramlatok éppen a magasabb vízállások alkalmával tették nehézkessé a leolvasást. A II. világháborúban felrobbantották a Lánchidat, ennek következtében pedig a pillér és a vízmérték is megsüllyedt, 2017-ben azonban egy fejlesztésnek köszönhetően újra használtba került. Jelenleg ellenőrző funkciója van.
A gőzhajózás ajándéka
Budapesten több helyszínen is találhatunk vízmércéket. Ahogy a Duna medre és körülötte a város is változott, pontosabb és egyszerűbb megoldások születtek a vízszint mérésére. A Lánchíd pesti pillérjénél találjuk a gőzhajózási vízmércét, ami onnan kapta a nevét, hogy egy magáncég, a Duna Gőzhajózási Társaság létesítette, a kikötőjénél kialakított rakpart falában. Mivel a későbbi szabályozási munkák (a 19. század végén), a kétszintes rakpart kialakítása, magasítása érintették ennek a vízmércének a helyszínét, át kellett helyezni a szerkezetet. Így került az Eötvös térre, a villamos viaduktjához, ahol ma is látható, eredeti póznájára helyezve.
Vízmérceházikó a Lánchídnál
Amilyen csinos, olyan rejtélyes a Lánchíd közelében található vízmérceházikó, ami Oetl Antal vasöntödéjében, vagyis a mostani Öntödei Múzeumban készült valamikor 1913 és 1915 között. Az apró épületben elhelyezett műszereket az ablakon át lehetett leolvasni, ám az évek alatt elromlottak, az 1940-es években már csak vízállás-regisztrálására voltak alkalmasak. A 70-es években elszállították, csak 1986-ban (felújítás után) került vissza eredeti helyére. 1998-ig újra használatban volt, de többször is rongálásnak esett áldozatul. 2017-ben aztán ismét felújították, most pedig újra működik, bár nem hivatalos vízmérce, ellenőrzésére szolgál a Lánchíd vízmércéje.
Hol mérik most a Duna vízállását?
A pesti rakparton 1933 januárja óta találjuk meg a vízmércét, a Vigadó téri hajóállomás mellett, melynek nullpontját 1943-ban süllyeszteni kellett, mivel a Duna medre a korábbi szabályozási munkák következtében süllyedt, de az 1956-os jeges árvíz után is átépítették, és 1986-ban is történt egy nagyobb felújítás. A legutóbbi korszerűsítésre 2018-ban került sor. Budapesten ezen kívül még Budafokon és a Kvassay-zsilipnél találunk hivatalos vízmértéket.
Források:
(Borítókép: Ladóczki Balázs – We Love Budapest)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
