Budapest tele van felfedezésre váró titkokkal, rejtélyekkel és furcsaságokkal. Több olyan szobor, épület és köztér is akad a városban, melyekhez legendák társulnak. 5 budapesti legendát gyűjtöttünk össze.

Thököly úti márvány menyasszony

A zuglói szobor köré a város egy csokor legendát gyártott az évek során. Ha andalogtunk már a Thököly úton, akkor valószínűleg kiszúrtuk ezt a furcsa szobrot, a várakozó nő alakját az egyik villa befalazott erkélypárkányán. Hogy miért került ide, arra több magyarázat is létezik, persze mind városi népköltés. 1941-ben két legenda kapott szárnyra, az egyik szerint egy, a háborúban meghalt építész feleségét ábrázolja, aki abban a pillanatban hunyt el, amikor megkapta férje halálhírét. A hír tévesnek bizonyult, és amikor a férj hazatért az orosz fogságból, felesége emlékére állíttatta a szobrot. A másik legenda szerint a háború kitörésekor a búcsúzó asszony erről az erkélyről nézett a távozó után, ezen az erkélyen várta évekig a férjét, helyette azonban csak a halálos hírt hozó levél érkezett, a nő pedig az erkélyen azon nyomban meghalt. Hogy mi is az igazság, azt ebben a cikkünkben tártuk fel.

Nagyicce HÉV-megállóhely

Különös történet fűződik a XVI. kerületi HÉV-megállóhoz: szerepel benne egy kántor, Mátyás király és egy iccés kupa. Az icce, illetve a nagyicce mértékegység nevéhez kapcsolódik A cinkotai kántor című történet, melyben a kántor, miután a király kérdéseire jól felelt, jutalmul azt kérte Mátyástól, hogy Cinkotán legyen nagyobb az iccés kupa. Az icce 8 decilitert jelentett, ám a cinkotai nagyicce 3 meszely bort tartalmazott (1 meszely = 3 deciliter). Cinkotán tehát 9 decilitert mértek az icce árában (ami ezáltal drágább is lett). Ebből jön a Nagyicce HÉV-megállóhely neve is. Ez viszont már nemcsak a legendához, hanem Beniczky Ödön vendégfogadójához is kapcsolódik. A földbirtokos értett a PR-hoz, így erről a meséről nevezte el a fogadóját Nagyiccének. Pár évtizeddel később a névvel együtt vásárolta meg a helyet Ehmann Viktor, aki átépítette a régi épületet. Az ő személye azért is fontos, mert felvásárolta és felparcellázta a környékbeli földeket, kiszakítva ezzel a területet Cinkotából, és létrehozta Sashalmot. Amikor az kellőképpen kiépült, elnevezték a HÉV-megállót a vele szemben álló kocsmáról Nagyiccének. A kocsmárosról mint a település „atyjáról” 2023-ban szobrot is állítottak egykori vendéglője közelében.

Az örök élet elixírje

Valószínűleg a Bródy Sándor utca sarkán álló napórás ház az egyik legrejtélyesebb palota Budapesten. Tele van furcsa, az okkultizmushoz, az alkímiához és a szabadkőművesekhez köthető motívumokkal. A tulajdonos, Gschwindt György szerette ezeket a tanokat és a rejtélyeket, ráadásul az a pletyka járta, hogy ő maga az örök fiatalság elixírjét kutatta a ház rejtett laborjában.

Állítólag talált is valamit, de annyira izgult a bejelentés miatt, hogy mielőtt barátait beavathatta volna a felfedezésbe, szívrohamban meghalt.

A legenda azért is kaphatott szárnyra, mert a Gschwindt-féle szeszgyár gyártotta az Aqua Vitae nevű gyomorkeserűt.

Vastuskó

A Vízivárosban, az Iskola utcában áll ez a vastuskó, ami egy furcsa szokásnak állít emléket: a 18–19. században a vándorló mesterlegények verték bele a szögeiket, de emellett néhány legenda is társul hozzá. Az egyik szerint a legények a rajtuk lévő lakat kinyitásával próbálkoztak, és ha nem boldogultak vele, szöget vertek a tuskóba. Arról is több elmélet létezik, hogy miért szerették volna kinyitni a lakatot. Az első verzió szerint az elátkozott vándorlegény felszabadul, a második szerint pénz jár a kinyitásért, a harmadik szerint pedig szakmabeli büszkeség vezérelte őket. A budai vastuskóról és a szögek eredetéről itt írtunk bővebben.

Ördög-orom

Budapest egyik legszebb kirándulóhelyéhez is társított a néphit egy legendát: sziklás terület lévén az ördög jelenlétét kapcsolták hozzá. Az elnevezés a helyi német ajkú lakosságtól ered, a félelmetes legendának pedig ez a fő helyszíne. A hagyomány szerint innen prédikált minden este egy pap, akit a környéken élő pásztorok, földművesek szívesen hallgattak. Egészen addig, míg a vallásban járatosabb hallgatók furcsának nem találták az érveléseit. Ők keresték meg a közeli barlangban élő remetét, aki felszólította a prédikátort, hogy mutassa meg valódi alakját. 

E szavakra láng csapott ki a prédikátor ruháiból, füst és gőz keletkezett, és mikor eloszlott, a prédikátor nem volt többé látható – eltűnt.

A remete pedig bizonyságot nyert: a prédikátor egy gonosz lélek lehetett.

(Borítókép: Csudai Sándor – We Love Budapest)

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés

Címkék