1/10
Pozsonyi úti református templom
Az Újlipótvárosban, közvetlenül a Duna-parton magasodó református templom azonnal magára vonja az ember figyelmét, mert nem igazán olyan, mint egy templom. Inkább tűnik a magasztos kultúra házának a görög oszlopsora miatt, de nemcsak ettől válik különlegessé, hanem a külön álló harangtornya és a hajóablakai miatt is. Az eklektikus épületegyüttes több stílusjegyet is magán visel, a klasszicistától a Bauhausig. Amikor a református egyház a Fővárosi Önkormányzattól megkapta a területet, az még ingoványos-lápos vidék volt, majd 1935-ben írt ki rá tervezési pályázatot. Tóth Imre és Halászy Jenő építészek egymástól független terveit egyesítették, az építkezést pedig Simkovics Lajos okleveles építészmérnök irányította, egy svájci mérnök segédletével. Az 1940-ben átadott templomban a II. világháború alatt ellenállók és katonaszökevények mellett jórészt zsidó családokat bújtattak, az ezt irányító lelkész, Bereczky Albert meg is kapta ezért a Világ Igaza kitüntetést. A templom különlegességét fokozza, hogy a pincéjében egy kétszáz nézőt befogadni képes színházterem található.
2/10
Bedő-ház
A magyarországi szecesszió egyik éke az V. kerületi Honvéd utcában álló Bedő-ház, ami 1903-ban épült fel, Vidor Emil tervei alapján. Az épület nem az akkoriban divatos magyaros szecesszió stílusában épült fel, hanem nemzetközi trendek alapján: az art nouveau (francia meg belga) és a jugendstíl (német) jegyeit viseli magán. De azért a magyaros stílus is kapott helyet a homlokzaton és a belső terekben látható Zsolnay-kerámia-dekorációk miatt. A manapság a Magyar Szecesszió Házaként ismert Bedő-ház a gyártulajdonos és műgyűjtő Bedő Béla és családja számára készült, akinek egyébként Vidor nemcsak rokona, de jó barátja is volt. A II. világháborút követően az épület a SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) székháza lett, ők pedig leharcolták a házat, és barbárságnak minősülő változtatásokat is eszközöltek: falakat ütöttek ki, az épülethez nem illő, új ablakokat helyeztek a régiek helyére, a lépcsőház ólomüvegű ablakait pedig egyszerűen katedrálüvegre cserélték. Az 1990-es évek végén szörnyű állapotban volt a ház, amit 2007-re újítottak fel. A ház portálját egy régi újságfotó alapján állították helyre, de minden mást is rendbe hoztak a házban, amit kellett és lehetett.
3/10
A Cserei köz színes házacskái
A Cserei köz Zuglóban található, a Gizella utcából nyílik, és szinte mindenki, aki csak erre téved, Amszterdamra asszociál a kis színes lakóépületekről, melyek – pláne tavasszal – pezsgő és vidám hangulatot adnak a köznek, nem beszélve a cukiságfaktorról. Pedig a zsákutca története mögött tragédiák sora húzódik. Az építtetők (Deutsch Lipótné, született Winter Júlia és Vázsonyi Jenőné, született Deutsch Zelma) angol mintára iker-, valamint sorházakat álmodtak ide, és egy nem szabályos alakú, többszörösen megtört udvart, ami a Hungária körúttal kötötte volna össze a Gizella utcát. A kezdetben jól haladó munkálatok lendületét előbb az egyik építtető (Deutsch Lipótné) halála törte meg, majd váratlanul elhunyt a tervező, Grósz Sándor is. Közben vészesen megcsappant a pénz, Vázsonyi Jenőné pedig már nem érzett magában kellő erőt, hogy folytassa a beruházást, így elkezdte kiárusítani a már megépült házrészeket és a tulajdonában lévő telkeket. Egymás után bukkantak fel itt befektetők, és születtek tervek is a Cserei köz esetleges folytatására, de végül az egészből nem lett semmi, ráadásul közben még a II. világháború is kitört. De az addig megépült, kis színes házacskák megmaradtak.
4/10
A Napraforgó utca Bauhaus-házai
A Pasaréten található Napraforgó utcai Bauhaus-villák, összesen 22 ház, 1931-ben épültek fel. Ez az alig egyhektárnyi terület hivatalosan a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep nevet viseli. Német mintára épült fel, modernista építészek magánkezdeményezésére, magántőkéből, viszont a projektet támogatta az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó is. A két világháború közötti magyar építészet legjobbjai tervezték az épületeket, melyek bár nem egyenházak, mivel mind másképp néz ki, mégis úgy illeszkednek egymáshoz, mint az építőkockák. Noha pár perc alatt el lehet sétálni mellettük, a villák mindegyike egy külön kis csoda, így hosszú ideig elálldogál mellettük az ember, és azon lamentál, vajon miért is nem ő lakik az egyikben.
5/10
Pekáry-ház
Amikor a Pekáry-házról írtunk egy külön cikket, annak címében benne volt az épülettel kapcsolatos lényeg: akár egy középkori lovagvár is lehetne. Elvarázsolóak a kőcsipkék, lenyűgözőek a csúcsíves ablakok, az erkélyekbe pedig csak beleszeretni lehet. Akinek merészebb a fantáziája, és felnéz az épületre, könnyen oda tudja magát képzelni valamelyik erkélyre talpig páncélban. A romantikus ház, amiben még Krúdy Gyula is lakott, 1847–1848-ban épült, Brein Ferenc tervei alapján (ő tervezte Kőbányán a csősztornyot is), az építtető, egyben a névadó pedig Pekáry Imre, Pest városának biztonságáért és tisztaságáért, vagyis a rendért felelős alkapitány volt. Akármilyen szép, gótikus hangulatú és mívesnek tűnő az épület, silány munkát végeztek rajta, mert már az 1870-es években hullani kezdett a vakolat, jelentkeztek a problémák, így fel kellett újítani. A II. világháború során megsérült, de csak az 1960-as évek közepén javították ki a sérüléseket.
6/10
László Fülöp villája
Amikor az ember gyanútlanul sétálgat Zuglóban, a Városliget melletti villanegyedben, és egyszer csak megpillantja a Zichy Géza utca meg az Abonyi utca sarkán zordan magasodó László-villát, először azt hiszi, rosszul lát. Mintha Skóciából emelt volna át egy óriási kéz egy hamisítatlan ódon kísértetkastélyt Budapestre. László Fülöp Elek festőművész építtette a házat 1897–1898-ban, a terveket pedig Gyalus László készítette el. És hogy miből telt egy festőművésznek egy ekkora és ilyen különleges házra? László nem sokkal korábban vette feleségül Lucy Madeleine Guinnesst, a Guinness sörgyár tulajdonosának lányát, ami jelentős vagyonhoz juttatta. A festő 1907-ig lakott a házban, majd egy darabig bérbe adták, végül az 1910-es években új tulajdonoshoz került. A villában több híresség is lakott, például Molnár Ferenc is, aki itt írta meg a Liliomot és A testőrt. A házban négy műterem is található, a legnagyobb a ház éke az előtte elterülő, hatalmas terasz és az üvegablakai miatt.
7/10
Tündérpalota
A Népligettel szemben, a Fradi stadionjához egészen közel áll a magyaros szecesszió egyik legszebb épülete, a monumentális méretekkel bíró Tündérpalota, ahol egykor a ma már nem létező, 1975-ben jogutód nélkül megszűnt Széchenyi István Gimnázium működött – ahol egyébként olyanok érettségiztek, mint Hofi Géza vagy a felnőttfilmes hazai nagyágyú, Kovács „Kovi” István. A tanárok között pedig Babits Mihály volt a legnagyobb név. Az 1909 és 1911 között felépült Tündérpalota eredetileg is iskolának épült, a Tisztviselőtelep diákjai számára emelték, de kizárólag a fiúk számára, merthogy fiúgimnázium volt. A tervező Kőrössy Albert Kálmán építész volt, aki a magyaros szecesszió stílusjegyei közé gótikus jegyeket illesztett (például a látványos vízgyűjtő fejek), az épület alapja pedig barokkos forma. A közelmúltban felújított épületben ma több minden működik: itt találjuk az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot, a Természettudományi Múzeum Növénytárát és a Nemzeti Múzeum Restaurátorképzőjét is.
8/10
Kopt templom
A koptok elsősorban Egyiptom keresztényei. Szervezetileg teljesen függetlenek mindenki mástól, és nagy valószínűséggel az övék a legősibb máig fennálló keresztény egyház. Viszonylag kevesen tudják, hogy koptok élnek nálunk is, és 2011 óta még templomuk is van, ami a XVIII. kerületben épült fel. A szögletes formák helyett görbületekkel teli, rikítóan színes épület keleties hatású, és másképpen szép, mint egy európai katolikus templom. Hívogató, barátságos, kicsit meseszerű, a harangtornyára pedig azt mondanánk, hogy cuki, ha a jellemzés nem lenne blaszfémia.
9/10
Svábhegyi víztorony
Szeretjük a víztornyokat, és van is jó pár olyan városszerte, amely ráfért volna erre a listára. Ha leszállunk a fogaskerekű Svábhegy megállójában, majd elindulunk az Eötvös úton a Normafa irányába, egyszer csak az utunkat állja egy 30 méter magas, 200 köbméteres ipari műemlék víztorony. Tervezője dr. Zielinski Szilárd, a Műegyetem tanára volt, aki az 1900. évi párizsi világkiállítást is megjárta, és aki a víztorony-építészet legnagyobb honi szakértője volt, a legtöbb hazai vasbeton víztorony az ő tervezése. A margitszigeti víztornyot is ő építette fel 1911-ben, amit egy évvel később követett a svábhegyi. Kicsit még hasonlítanak is egymásra, bár az előbbi már rég nem üzemel. Ellenben a svábhegyi 1913 óta töretlenül szolgálatban áll.
10/10
Lamm-ház
A Corvin tér Buda egyik leghangulatosabb és legelegánsabb tere, a Fő utca Batthyány tér és Clark Ádám tér közti szakaszának nagyjából a közepén helyezkedik el. Itt találjuk a Budai Vigadót, a Lajos-kutat, a budai kapucinus templomot és több barokk épületet is, melyek mind élénk színűek, ez pedig még inkább tavaszi-nyári hangulatot ad a térnek. A tér nyugati, a Vár felé eső részén áll a neobarokk Lamm-ház, ami olyan, amilyennek az épületté vált Habsburg Birodalmat tudom elképzelni. Az erkélye és főleg a kapuzata lenyűgözi a szemlélőjét, már-már rabul ejti. A ház korábban épült, de a mostani formáját 1924-ben nyerte el, amikor Lamm Tibor gazdálkodó birtokába került, ő pedig a hőn szeretett felesége kedvére (vagy kedvéért; ki tudja, mi az igazság?) átépíttette.
